MINŐSÉGMENEDZSMENT dr. SZabó Gábor Csaba 2016./2. 2016. 04. 13.

Az előadások a következő témára: "MINŐSÉGMENEDZSMENT dr. SZabó Gábor Csaba 2016./2. 2016. 04. 13."— Előadás másolata:

1 MINŐSÉGMENEDZSMENT dr. SZabó Gábor Csaba 2016./2.

2 Miért jók, stabilak a (minőség)rendszereik?
0. Hosszútávon tudatosan „törnek” a TQM felé 1. Van átgondolt szerkezetük 2. Van stratégiájuk 3. A módszereket hatékonyan alkalmazzák 4. Szabályozottak/képesek a folyamataik/rendszereik

3 0. Hosszútávon tudatosan „törnek” a TQM felé

4 a TQM háromszintű modellje
Folyamatos javítás-fejlesztés CÉL a folyamatok javítás-fejlesztése ALAPELVEK vevő- központúság teljes körű felhatalmazás Vezetés, irányítás, menedzsment; képzés, tréningek; rugalmas támogató szervezet; kommunikáció; motiváció, elismerés; értékelés, mérés, elemzés. TÁMOGATÓ ELEMEK

5 A támogató elemek kiépítése:
vezetés, irányítás, menedzsment; képzés, tréningek; rugalmas támogató szervezet; kommunikáció; motiváció, elismerés; értékelés, mérés, elemzés.

6 2. a Total Quality Management:
a minőség valamennyi feltételének felsővezetői szintről történő biztosítása és menedzselése. Elemei: - vevőközpontúság, - folyamatos javítás-fejlesztés, - az alkalmazottak felhatalmazása.

7 1. Vevőközpontúság: a külső és belső vevők igényeinek megismerése, és a lehető legjobb kielégítésére való törekvés. 2. Folyamatos javítás-fejlesztés: állandó folyamat-javítás, a tervezett és a megvalósult tevékenységek közti eltérés csökkentésére és a folyamatok tökéletesítésére. 3. Az alkalmazottak felhatalmazása: a szervezet minden szintjének minél széleskörűbb bevonása a döntési folyamatokba.

8 a „harmadik dimenzió“: a MENEDZSMENT FELTÉTELRENDSZER, kialakítása.
a fejlődés lényege: a „harmadik dimenzió“: a MENEDZSMENT KLÍMA, a MENEDZSMENT FELTÉTELRENDSZER, kialakítása.

9 A MINŐSÉG FEJLŐDÉSÉNEK „SZINTJEI” az elmúlt 100 évben.
Termékminőség - szint („a múlt”) megoldás: minőségellenőrzés Folyamatminőség - szint („a jelen”) megoldás: folyamatszabályozás(SPC) Rendszerminőség - szint („a jövő”) megoldás: TQM

10 1. VAN ÁTGONDOLT SZERKEZETÜK

11 TERMÉK/SZOLGÁLTATÁS MINŐSÉG A TELJESÍTMÉNY MINŐSÉGE
10 20 30 40 A TELJESÍTMÉNY MINŐSÉGE munka folyamat anyag A RENDSZER MINŐSÉGE rendszer vezetés állóeszköz szervezés dolgozók A TÁRSADALOM KULTÚRÁJÁNAK MINŐSÉGE

12 a stabil minőség gúla vevői környezetben
vevők, környezet társadalom jó minőségű termék 10 20 30 40 vevők, környezet társadalom vevők, környezet társadalom (minőség)módszerek,technikák (minőség) modellek, rendszerek általános (minőség) kultúra vevők, környezet társadalom

13 a minőségtevékenységek „hierarchiája”
4. minőség-ellenőrzés- 10% 3. minőségbiztosítás - 20 % 2. minőségszabályozás- 30 % 1. minőségmenedzsment- 40 %

14 VEVŐI IGÉNYEK KOMPLEX HIBAELEMZÉS
a TQM felé törő rendszer realizáló gúlája VEVŐI IGÉNYEK TQM, CWQC, TQC, IQM MINŐSÉG-KÉPESSÉG-, -SZABÁLYOZOTTSÁG KOMPLEX HIBAELEMZÉS MINŐSÉG- INFORMATIKAI ÉS - ADATBÁZIS

15 stratégia és taktika/súlyok a minőségrendszerben
VEVŐK, PIAC 10 20 30 40 MINŐSÉGELLENŐRZÉS MINŐSÉG MÓDSZEREK, -TAKTIKÁK MINŐSÉGRENDSZER, -STRATÉGIA MINŐSÉGKULTÚRA ÉS -SZEMLÉLET

16 út a minőségcsúcsra Objektivizált TQM MB RENDSZER (pl. ISO 9001)
Folyamatos, strukturált hibamegelőzés, minőségtervezés Folyamatos, strukturált minőségjavítás (pl.: CIP) Teljeskörű bevezetés, oktatás; rendszeres hibaelemzés, szabályozottságnövelés MB RENDSZER (pl. ISO 9001)

17 2. VAN STRATÉGIÁJUK

18 Működő rendszer minőséganalízise
döntően intern minőségbiztosítás döntően extern minőségtervezés D2 D3 valódi hosszabb távú minőség fejlesztés ETS tisztán minőség tartó, stabilizáló IBS3 tisztán minőség javító, s.csökk. IBS1 kevert minőség tartó-javító IBS2

19 TQM TQM TQM BPR a Six szigma módszertan 3 dimenziója
folyamatirányítás = BPMS = MINŐSÉGTARTÁS a Six szigma módszertan 3 dimenziója folyamattervezés = DMADV = MINŐSÉGFEJLESZTÉS folyamatjavítás = DMAIC = MINŐSÉGJAVÍTÁS TQM TQM BPR

20 Működő rendszer minőséganalízise/1. verzió általános felfogás (USA?)
dötően intern minőségbiztosítás D3 tisztán minőség- tartó, stabilizáló IBS3

21 dötően intern minőségbiztosítás
Működő rendszer minőséganalízise/2. verzió a többségében indokolt hazai felfogás D1 dötően intern minőségbiztosítás D3 kevert minőség javító-tartó IBS2

22 MINŐSÉGJAVÍTÁS ALAPVETŐEN A GYÁRTÓ ELÉGEDETLEN
ÁLTALÁBAN KÖZÉPTÁVON LEHETSÉGES A DÖNTÉS SZINTJE: KÖZÉP/VÉGREHAJTÓ AZ ERŐFORRÁSIGÉNY (PÉNZÜGYI, INFORMÁCIÓK, EMBERI, SZAKMAI stb.) DÖNTŐEN BELSŐ A TEAM PROBLÉMAORIENTÁLT, MINDENES

23 3. A módszereket hatékonyan alkalmazzák

24 VEVŐI IGÉNYEK KOMPLEX HIBAELEMZÉS
a TQM felé törő rendszer realizáló gúlája VEVŐI IGÉNYEK TQM, CWQC, TQC, IQM MINŐSÉG-KÉPESSÉG-, -SZABÁLYOZOTTSÁG KOMPLEX HIBAELEMZÉS MINŐSÉG- INFORMATIKAI ÉS - ADATBÁZIS

25 2. ok-okozati elemzés, ok feltárás
folyamatos javítás minden szinten: 1. nem-megfelelés, vagy új ötlet 2. ok-okozati elemzés, ok feltárás 3. megelőzés 4. csökkentés, megszüntetés – vagy/és javítás-fejlesztés.

26 a folyamatos javítás alapelvei/1.:
 a hiba, nem-megfelelőség megelőzése fontosabb, mint a hibajavítás;  a hiba okainak feltárása, az okok szisztematikus csökkentése, megszüntetése elsődlegességet élvez a megelőzéssel szemben;

27 a folyamatos javítás alapelvei/2.:
 a folyamatosság - a folyamatos javítás-fejlesztés állandó, a napi tevékenység része; - a folyamatos javítás-fejlesztés kiterjed a rendszer valamennyi területére és szintjére.

28 MERT mindig hatnak befolyásoló tényezők, zavarok a rendszerre.
MIÉRT van szükség FOLYAMATOS javítás-fejlesztésre ? ELMÉLET MERT mindig hatnak befolyásoló tényezők, zavarok a rendszerre.

29 JURÁN „céltáblája” - avagy : hogyan hatnak a hibák ?

30

31

32

33 a befolyásoló tényezők csoportosítása:
1. VÉLETLEN ZAVAROK: jól szabályozott ( kézbentartott ) folyamat szabályozási sávja 2. VESZÉLYES ZAVAROK: azonnal jelentős mértékű eltérést okoznak 3. EGYEDI ( DURVA ) ZAVAROK: egyszeri, “érthetetlen”, szélsőséges hatás

34 1.1 egyedileg csekély hatás 1.2 számuk jelentős, de hatásuk eltérő
1. VÉLETLEN ZAVAROK: 1.1 egyedileg csekély hatás 1.2 számuk jelentős, de hatásuk eltérő 1.3 sávjuk a szabályozottság lehetséges szintje 1.4 sávjuk ( szórásuk ) csökkentése csak hosszútávon lehetséges, és nehezebb a többinél

35 2.2 számuk csekély, de hatásuk jelentős és eltérő
2. VESZÉLYES ZAVAROK: 2.1 egyedileg jelentős hatás 2.2 számuk csekély, de hatásuk jelentős és eltérő 2.3 a kis szám és a jelentős hatás miatt felismerésük lehetséges 2.4 hatásuk megszüntetése azonnal, rövidtávon szükséges, és általában könnyebb a többinél

36 3. EGYEDI ZAVAROK: 3.2 előfordulásuk és hatásuk igen szeszélyes
3.1 egyedileg általában igen durva hatás 3.2 előfordulásuk és hatásuk igen szeszélyes 3.3 felismerésük a durva hatás ellenére sem könnyű minden esetben 3.4 hatásuk megszüntetése célirányosan, középtávon szükséges, és célszerű; az okok feltárása is igen szeszélyes esélyű

37 • vs1 • • FTH • • • • • • • ATH veszélyesek=Vi egyedi 2 V1 vs4 95 V4
75 egyedi 1 véletlen sávok = vsi

38 4. Szabályozottak/képesek a folyamataik/rendszereik