A helyi önkormányzatok társulásai 2012. március 23. Előadó: Dr. Csonka Ernő Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Helyettes Államtitkár, Államtitkári Kabinetfőnök Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

Társulás elméleti megalapozása - Alaptörvény - szabadon társulhat társulási szabadság elve - törvény elrendelheti kötelező feladat társulásban ellátását törvényi garanciával - Kötelező társulás önkormányzati autonómia sérül? 3194 önkormányzat széles feladatkör /déli típus/ /északi típus/ - Cél: hatékony, takarékos feladatellátás - Hatályos Ötv. hatósági igazgatási társulás /pl. szabálysértés, építésügy/ intézményi társulás társult képviselőtestület /polgármesteri hivatal is, amely nem határos/ - Sajátos társulási formák körjegyzőség agglomerációs társulás /főváros és környéke/ önkormányzati érdekszövetségek /TÖOSZ, MJVSZ/ - Társulási törvény megbízás feladat, szolgáltatás ellátására intézmény közös fenntartása közös döntéshozó szervű társulás jogi személyiségű társulás /vagyona, szervezete van/

A társulás elvi megalapozása 1., Szabad társulás elve /Alaptörvény 32. cikk/ Helyi önkormányzatok közötti szabad társulás Magyarország: déli típusú önkormányzati rendszer /3194 önkormányzat/ társulás kiemelt szerepe a feladatellátásban 2., Törvény elrendelheti kötelező feladat társulásban történő ellátását /Alaptörvény 34. cikk/ - Kötelező társulás kérdése anyagi ösztönzés /például többcélú kistérségi társulások/ törvény elrendeli önkormányzati autonómia sérül-e? 3., Önkormányzati együttműködési formák együttműködés non-profit, civil szférával együttműködés más önkormányzattal egyedi együttműködés, külön szervezet nélkül formalizált együttműködés határon átnyúló együttműködés /Európai Területi Társulás/

A társulások jogi keretei - Alaptörvény - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény / Új Ötv. – 2013. január 1-től hatályos/ a helyi önkormányzatok társulásai /IV. fejezet/ - Új Ötv. 2013. január 1-től hatályon kívül helyezi a helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló törvényt a többcélú kistérségi társulásokról szóló törvényt - Önkormányzati Charta 10. cikk /1997. évi XV. törvény/ - Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló - 2007. évi XCIX. törvény - 1082/2006/EK Rendelet

A helyi önkormányzati társulások jogi alapvetései 1., A társulás a képviselő-testület szerve önkormányzati feladatellátást biztosít feladatellátás a társuláson keresztül valósul meg 2., A társulás önkormányzati döntést hozhat a képviselő-testület felhatalmazása alapján 3., A képviselő-testület hatáskörét társulásra ruházhatja tovább nem ruházható utasítást adhat a hatáskör gyakorlásához, visszavonhatja 4., A képviselő-testület át nem ruházható hatásköre társulás alapítás társulás megszüntetés 5., Új Önkormányzati törvény általános szabályai törvény eltérhet megállapodás eltérhet Ötv. rendelkezései szerint

A helyi önkormányzatok társulásai az új Ötv-ben A szabályozás elemei 1., Megállapodás - a képviselő-testületek megállapodása szükséges önkormányzati feladat - hatáskör ellátása államigazgatási feladat és hatáskör ellátása /polgármester és jegyző/ 2., Feladat hatékony célszerű 3., Cél feladatellátás vagyona lehet szerződést köthet 4., Jogi személy

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szabályai Írásbeli megállapodás: a polgármester írja alá A képviselő-testület minősített döntése jóváhagyás módosítás megszüntetés Csatlakozás: év első napja 6 hónappal korábban kell dönteni Kiválás: év utolsó napja kiválás esetén a vagyont ki kell adni (5 évre elhalasztható) Társulás saját vagyona lehet gazdálkodó szervezetet alapíthat Működési költség biztosítása lakosságszám alapján /főszabály/ lehet egyeztető bizottsági kikötés törvényszék dönt Vitás kérdés

A helyi önkormányzati társulás szervezete és működése Társulási tanács döntéshozó szerv képviselő-testület által delegált tagok alkotják szavazatarány: megállapodásban rögzítik /ha nem, 1 szavazat elve/ Tanács határozatot hoz döntéshozatali eljárási megállapodás Elnök kötelező Tanács tagjai közül Alelnök lehetőség Tanács tagjai közül Bizottság lehetőség önkormányzati bizottságra vonatkozó szabályok alkalmazandók Munkaszervezet – társulás székhelyének polgármesteri hivatala Jegyző – tanács ülésén tanácskozási joggal vesz részt

Sajátos társulási formák 1., Közös önkormányzati hivatal – kötelező forma járáson belüli községek 2000 fő lakosságszám 2013. január 1. után 60 nappal 2., Társult képviselő-testület adott település ügyében önállóan dönt a képviselő-testület határozat, nem megállapodás kétféle mód képviselő-testület együtt lakosságszám-arányosan küldenek képviselőt a testületbe

3, Európai Területi Társulás (ETT) Új lehetőség a határon átnyúló együttműködések erősítésére Az ETT, mint jogi eszköz létrehozásának indoka és célja: A területi együttműködés a 2007-13. közötti kohéziós politika 3. célkitűzése lett A területi együttműködések feltételeit azonban a tagállamok önmagukban nem képesek hatékonyan kidolgozni,ezért közösségi szintű intézkedés kellett: európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK Rendelet A területi együttműködések hatékony megvalósítását, a források lehívását segíti a létrehozott jogi eszköz, az EGTC, magyar nevén Európai Területi Társulás (ETT) Az együttműködések nem a nemzetközi jog, hanem az EU jog hatálya alatt köttetnek (az első közösségi szintű jogi eszköz) Korábban az együttműködések legfőbb jogi akadálya a szabályozás hiánya, valamint az eltérő tagállami szabályozás volt Ezért cél, hogy a helyi, nemzeti szereplők határon átnyúló (területi) együttműködéseihez szabályozott keret, jogi személyiség és jogképesség legyen biztosítva A területi együttműködés mindhárom formája megvalósítható (határokon átnyúló, transznacionális, illetve régiók közötti együttműködés) Magyarországon az átültetést a 2007. évi XCIX. törvény valósította meg

Az Európai Területi Társulás sajátosságai Jogi háttér: 1082/2006/EK Rendelet az európai területi együttműködési csoportosulásról 2007. évi XCIX. törvény az európai területi együttműködési csoportosulásról 16/2010. (XII. 15.) KIM rendelet az európai területi együttműködési csoportosulással kapcsolatos jóváhagyási eljárás részletes szabályairól Tagság (legalább két tagállam jogalanyainak részvételével): Helyi és regionális szereplők (pl. önkormányzatok) Állam Közbeszerzési irányelv hatálya alá tartozó közjogi személyek + fentiek társulásai 3. államok jogalanyai is részt vehetnek Hozzáadott érték a határon átnyúló együttműködések korábbi formáival szemben: Jogi személyiség, teljes jogképesség, azaz: Az ETT több tagállam résztvevőinek autonóm testülete, saját költségvetéssel, saját szervezettel (önálló munkáltatói jogosultsággal) saját szerződő képességgel. UGYANAKKOR: Nem célja az eddigi eszközök kiváltása, új alternatívát kínál A határon átnyúló programokban az EGTC önállóan pályázhat, így nem érvényesül a „vezető partner elv” Kötelezően létrehozandó szervek (igazgató, közgyűlés) biztosítják a tagok egyenlő és demokratikus képviseletét A szervezett keretek, jogi személyiség hatékonyabb forráslehívást és egyenlő érdekérvényesítést tesz lehetővé Magyar önkormányzatok részvételével létrejött ETT-k felelőssége korlátolt.

Az Európai Területi Társulás sajátosságai II. legalább két tagállam jogalanyai (önkormányzatok, megyék, állam, ezek társulásai stb.) hozhatják létre nem uniós tagállam jogalanya is részt vehet garancia: az uniós jog hatálya (elsődlegesen alkalmazandó) alatt jön létre, nem nemzetközi jog szerint Horizontális alkalmazás (a területi együttműködés mindhárom formájára): Határokon átnyúló Transznacionális Régiók közötti együttműködés Vertikális alkalmazás: Programmenedzsment Projektmenedzsment Uniós és hazai finanszírozású fejlesztések Saját költségvetésű projektek Lehetséges együttműködési területek: Turizmus, kultúra, oktatás, egészségügy, infrastruktúra, sport, környezetvédelem, stb.

Európai Területi Társulás (ETT) létrehozása feltétel: az együttműködő partnerek között szoros együttműködés fennállása meghatározni az elérni kívánt közös célt ETT (EGTC) feladatainak, hatáskörének meghatározása a lehetséges tagok körének meghatározása döntés a székhelyről (meghatározza az alkalmazandó jogot, ezért különösen figyelemmel kell lenni a tagállami ETT (EGTC) szabályozásra) Alapszabály, egyezmény tervezet elkészítése (jogi segítség ajánlott) Kötelező és lehetséges szervekről döntés Alakuló ülés Jóváhagyási kérelmek benyújtása tagállamonként Nyilvántartásba vétel a székhely szerinti tagállamban Az EU Hivatalos Lapjában történő kihirdetés

ETT létrehozása II. Az ETT-k nyilvántartásba vétele két lépcsős eljárás eredménye: I. JÓVÁHAGYÁS A magyar jóváhagyó hatóság a közigazgatásért és igazságügyért felelős miniszter. A kérelem elbírálása közigazgatási hatósági eljárás keretében, 30 napos határidővel zajlik. A kiadott jóváhagyásokról a KIM interneten elérhető nyilvántartást vezet. II. NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELI ELJÁRÁS A jóváhagyással rendelkező ETT-ket a Fővárosi Törvényszék veszi nyilvántartása. A nyilvántartásba vett ETT-kről a Törvényszék nyilvántartást vezet

ETT-k Magyarországon Nyilvántartásba vett ETT-k: Jóváhagyást kapott ETT-k: Békés Arad ETT Európa Kapu ETT Európai Közös Jövő ETT Gömör-Tornai ETT Pannon ETT Pro Comitatus Zathmariensis ETT Abaúj Abaújban ETT Arrabona ETT Banat-Triplex Confinium ETT Ister-Granum ETT Novohrad-Nógrád ETT Rába-Duna-Vág ETT Ung-Tisza-Túr-Sajó ETT Bodrogközi ETT Pons Danubii ETT Karszt Bódva ETT

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!