1 Gondolatok a közötti Többéves Pénzügyi Keretre vonatkozó bizottsági javaslatról ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS, JEAN MONNET PROFESSZOR BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VILÁGGAZDASÁGI TANSZÉK BUDAPEST, NOVEMBER 28.

2 TARTALOM Általános kiinduló állítások a javaslatról A közös költségvetés fő feladatai Költségvetési funkciók és az uniós szint Megjegyzések a bevételi oldal finanszírozásáról Megjegyzések a kiadási oldalra vonatkozó javaslatokról Záró megjegyzések

3 ÁLTALÁNOS KIINDULÓ ÁLLÍTÁSOK A JAVASLATRÓL Kiinduló állításaim: A bizottság javaslata óvatos, nincsenek radikális változtatási elképzelések A javasolt keretek a tagállami hozzáállás tükrében reálisak, alapvetően konfliktuskerülőek A javaslat a jelenleg kialakított keretekre épít, az EMU- hoz kapcsolódó válsággal nem foglalkozik Miért? Elfogadja azt, hogy 1%-os GNI-arányos tényleges kifizetésekben kell gondolkodni (tagállami hajlandóság, válság költségvetési hatásai) Nem javasol radikális tartalmi és forrásbeli átrendeződést sem a bevételi, sem a kiadási oldalon (az igazi saját források felé óvatos elmozdulást javasol, a kiadási oldalon az új fejezetcímek a jelenlegi tartalmat követik) Mindebből az következik, hogy a vita most is a nettó egyenlegről fog szólni

4 A KÖZÖS KÖLTSÉGVETÉS FŐ FELADATAI 1.A legfontosabb, reális feladat: a közös politikák, stratégiai célok támogatása (probléma forrása: automatizmus – fair részesedés kérdése) 2. Kohézió erősítésének igénye: csökkenjenek a fejlettségi különbségek (meghatározó integrációs cél, kritérium a relatív fejlettségi szint) 3. Elvárás lehet, de nem reális cél: az integrációból származó nyereségek és veszteségek kiegyensúlyozása (téves szemlélet: csak a nettó pénzáramlás számít, a nem költségvetési jellegű előnyöket figyelmen kívül hagyja; ugyanakkor reális elvárás, hogy a teherviselő képességgel /fejlettségi szinttel/ arányos egyensúly legyen a befizetések és a transzferek között)

5 KÖLTSÉGVETÉSI FUNKCIÓK ÉS AZ UNIÓS SZINT 1.Allokáció (a piac kudarca miatt) 2.Disztribúció (az elért jólét elosztására) 3.Stabilizáció (fiskális és monetáris politikai eszközök az egyensúlytalanságok kijavítására) 4.Szabályozó szerep (csekély költségvetési vonzat) Az EU-költségvetés funkciója : - elsősorban allokáció + disztribúció (az agrárkiadások és a regionális politika túlsúlya miatt) - az újraelosztási politika legtöbb területe érintetlen marad (pl.: jóléti transzferek, munkanélküli segélyek, egészségügyi biztosítás, védelem) - gazdasági stabilizáló szerep a monetáris politika kivételével a tagállamok kezében (de Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz külön 1000 mrd eurós kerettel! Az eurózóna válsága miatt a fiskális politika terén valamit tenni kellene, a szuverén adósságválság megoldására a jelenlegi keretek nem megfelelőek - szabályozás: egységes belső piac (kicsi költségvetési igény)

6 MEGJEGYZÉSEK A BEVÉTELI OLDAL FINANSZÍROZÁSÁRÓL Problémák: -a hagyományos saját forrásokon kívül nincsenek igazi, saját bevételi források – ez aláássa az unió költségvetési gazdálkodásának autonómiáját -a GNI-alapú befizetés dominanciája miatt a nettó egyenleg vált meghatározóvá -egyre kisebb hajlandóság a források növelésére Elvileg olyan valódi saját források kellenének, amelyek: -nem függenek közvetlenül a tagállami költségvetésektől -kapcsolódnak az uniós politikákhoz és közös célokhoz -igazságosan (teljesítőképességükkel arányosan) érintik a tagországokat

7 MEGJEGYZÉSEK A BEVÉTELI OLDAL FINANSZÍROZÁSÁRÓL Reálisan javasolt változások: -Új számítási módszeren alapuló ÁFA-forrás -Pénzügyi tranzakciókra kivetett adó Korábbi egyéb javaslatok nem reálisak (pl. szén-dioxid kibocsátásához kapcsolódóan a kvótakereskedelemre kivetett járulék; repülőgép-közlekedésre kivetett járulék; vállalati nyereségadó, energiaadó) Saját meglátás: amíg a GNI 1%-a körüli uniós költségvetésről van szó, gyakorlatilag mindegy, hogy ezt hogyan finanszírozzuk – legigazságosabb a fejlettségi szinttel arányos hozzájárulás (GNI-alapú befizetés) – még ha ez az integráció erősödése szempontjából egyáltalán nem az ideális megoldás

8 MEGJEGYZÉSEK A KIADÁSI OLDALRA VONATKOZÓ JAVASLATOKRÓL 2014-től új elnevezések és szerkezet –pozitív üzenet (Európa 2020 stratégiára felfűzve), mögötte alapvetően a korábban kialakult tartalom, de helyes irányú arány-eltolódásokkal –az egyes politikáknál az új terminológia sokszor zavaró (pl. K+F keretprogram helyett Horizont 2020, közösségi stratégiai iránymutatások helyett közös stratégiai keret, NSRK helyett partnerségi szerződés, LLP helyett Education Europe stb.) Kiadások kb. 2/3-a a 2 hagyományosan meghatározó politikára (az agrár- és a kohéziós politikára) Az egyes kiadási tételek tartalma változatlan: 1. kiadási tétel: Jelenlegi elnevezés: Fenntartható növekedés (1.a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért /K+F, TEN, oktatás, szociálpolitika/, 1.b. Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért) Új elnevezés: Intelligens és inkluzív növekedés

9 MEGJEGYZÉSEK A KIADÁSI OLDALRA VONATKOZÓ JAVASLATOKRÓL 3 területet érdemes kiemelni: K+F (nagyon pozitív elmozdulás) – : 48 mrd euró – : 80 mrd euró –Évi K+F kiadás kb. 240 mrd euró (GDP 2%-a) –Ha a cél 3% és 1/3 legyen a közpénz, akkor évi kb. 120 mrd euró közpénz szükséges – 11,5 mrd euró (kb. 10%-os szerepvállalás) TEN (pozitív elmozdulás, de a kohéziós politikához való viszonya zavaros) – : 7,2 milliárd – : Európai Összekapcsolódási Eszköz 40 mrd euró (+ Kohéziós Alapból 10 mrd) –Energiahálózatokra 200 mrd euró kellene (fele közpénz) – 9,1 mrd euró (kb. 9%-os szerepvállalás) –Közlekedési hálózatokra minimum 250 mrd euró kellene (500 mrd a teljes hálózat) – 21,7 mrd + 10 mrd euró (kb. 13%-os szerepvállalás) –Digitális hálózatokra kb. 200 mrd euró kellene – 9,2 mrd euró

10 MEGJEGYZÉSEK A KIADÁSI OLDALRA VONATKOZÓ JAVASLATOKRÓL Kohéziós politika – : 308 mrd euró – : 336 mrd euró –A 3 régiótípus meghatározása kérdéseket vet fel – továbbra is mindenkit támogatnak, a határ menti együttműködés marginális –A sávos plafon helyett a támogatások felső határát egységesen a tagországok GDP-jének 2,5%-ában húznák meg ( között a GDP 3,24-3,79%-a az EU átlagos fejlettségi szintjéhez képest 75 és 40 százalék között álló országok esetében) –A források felhasználását szigorúbb feltételekhez kívánják kötni: a tematikus területen nemzeti stratégiai tervek és a vonatkozó uniós szabályozási kereteknek megfelelő hazai jogi háttér az európai gazdasági kormányzással összefüggésben előírt követelmények betartása (nem megfelelő költségvetési politikák esetében a támogatások felfüggeszthetők lennének) – kérdés, hogy indokolt lenne-e az egyes projektek kedvezményezettjeit így büntetni

11 MEGJEGYZÉSEK A KIADÁSI OLDALRA VONATKOZÓ JAVASLATOKRÓL 2. kiadási tétel: Jelenlegi elnevezés: Természeti erőforrásokkal való gazdálkodás (KAP – piaci támogatások, közvetlen kifizetések és vidékfejlesztés; halászati politika; környezetvédelem) Új elnevezés: Fenntartható növekedés - természeti erőforrások Agrárpolitikát érintő dilemmák –A KAP I. pillérében a társfinanszírozás továbbra is tabu –Differenciált jogosultságra lenne szükség jól meghatározott kritériumok alapján –Minőségi változások (feltételesség, „zöldebbé tenni” a támogatásokat) – pozitív –Kérdéseket vethet fel a világ élelmiszerpiacán zajló áremelkedés 3. kiadási tétel: Jelenlegi elnevezés: Európai állampolgárság, szabadság, biztonság és jog érvényesülése (Bel-és igazságügyi együttműködést érintő politikák, fogyasztóvédelem, kultúra)

12 MEGJEGYZÉSEK A KIADÁSI OLDALRA VONATKOZÓ JAVASLATOKRÓL Új elnevezés: Biztonság és uniós polgárság –Változatlan tartalom, a források megfelelő koncentrációja 4. kiadási tétel: Jelenlegi elnevezés: Az EU mint globális partner (Szomszédságpolitika, fejlesztési és gazdasági együttműködés, humanitárius segélyezés és válságkezelés) Új elnevezés: Globális Európa –Jól strukturált eszközrendszer –Európai Fejlesztési Alap továbbra is kívül marad a költségvetésen – speciális tagállami érdekek –Új javaslat a Partnerségi Eszköz – ami láthatóan rugalmasan alkalmazható 1 mrd eurós keret 5. kiadási tétel: Adminisztráció –Változatlanul nem nagy súly, ugyanakkor kérdés a feladatok externalizációja, ügynökségek elszaporodása

13 ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK 1.A többéves pénzügyi keretre tett javaslatok alapvetően a napjainkra kialakult költségvetésből indulnak ki, ezért a várható viták a szokásos módokon fognak rendeződni 2.Félő, hogy az eurózóna válságához kapcsolódó problémák elterelik a figyelmet a többéves pénzügyi keret érdemi vitájáról 3.Az államadósságok kezelésének problémája ugyanakkor radikális változásokat tett volna (tenne) szükségessé az uniós szintű költségvetés működésében: a fiskális föderalizmus felé történő elmozdulásra lenne szükség

14 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!