KBSZ SZAKMAI NAPOK - HAJÓZÁS Agárd, április 13. Barnácz István balesetvizsgáló A Túristvándi malomöbölben történt csónakborulás szakmai vizsgálata

április 13. Ebből: 55 fő különféle viziközlekedési baleset következtében Melyből: 10 fő víziközlekedési baleset során 7 fő halászat-, horgászat alkalmával 2007-BEN HAZÁNK SZABAD VIZEIBEN 192 FŐ LELTE HALÁLÁT Az elhalálozások valamennyi esetben - egy kivételével - kisgéphajó vagy csónak használata során következtek be.

április JÚLIUS :50 ÓRA TÚRISTVÁNDI Három fiatalember július 3­án fürdőzni ment. Lakásukról kb. egy órányi kerékpározás után 10:30 óra körül érkeztek Túristvándiba. Ott az egyik csónak tulajdonosától érdeklődtek, hogy vízre tette-e már a csónakját, - mivel korábban megegyeztek, hogy csónakázásra kölcsönveszik -.

április 13. A csónak tulajdonosa átadta a lezárt csónak lakatkulcsait, 2 db fa evezőt, és egy műanyag vödröt mondván, hogy a csónak még ereszt a vizet azzal merjék ki. A csónakban kb. 2-3 cm víz volt, annak kimerését nem tartották szükségesnek, így beszálltak. A 2. sz. ült a csónak faránál, 1. sz. középen ők eveztek, 3. sz. pedig elől foglalt helyet, így először lefelé, a híd felé mentek.

április sz. 67 kg. 1. sz. 65 kg. 2. sz. 100 kg.

április 13. Később kb méter megtétele után visszafordultak orral a Vízimalom felé, ekkor 3. sz. átvette az evezőt, előröl próbálta hajtani a csónakot, és a hátul ülő 2. sz. az evezővel kormányzott, kieveztek az üdülő partjához. A csónakot 3. sz. a combig érő vízbe kiszállva, a parthoz kihúzta. Ezután kb. 10 percig fürödtek. Visszaszálltak a csónakba, 2. sz. hátulról a második padon balra, előtte a harmadik padon 1. sz. jobbra helyezkedett el úgy eveztek, míg 3. sz. a csónak hátsó részében, a fenék részen ült.

április sz. 65 kg. 2. sz. 100 kg. 3. sz. 67 kg.

április 13. Az üdülő területtől a vízimalom irányába indultak, majd a malom előtti öbölrészbe érve a zsilip kifolyót („zubogót”) kb. 10 m-re megközelítve az evezést végzők elhatározták, hogy kikötnek. A csónakot a partra merőleges irányba próbálták kormá- nyozni úgyhogy 1. sz. az evezőt kiemelte és 2. sz. egyedül evezett a csónak bal oldaláról. Ekkor a csónak hirtelen megtelt vízzel, majd a víz átcsa- pott rajta, megbillent és az orra kezdett emelkedni.

április 13. Amikor a csónak első része elkezdett emelkedni, a hátulja, pedig süllyedni 1. sz. kiugrott jobbra, 2. sz. pedig balra. 1. sz. az ugrás után azonnal elmerült a vízben. 2. sz. megpróbált a part felé úszni, mivel rendkívül rosszul úszott, pár mozdulat után visszaindult a csónak felé, és a csónaktól kb. 2-3 m-re elmerült. 3. sz. közben felült a hátsó pad közepére, majd féloldalasan a vízbe esett, ezalatt a csónak elmerült, majd fejjel lefele for- dulva a víz felszínére úszott, 3. sz.-nek (aki szintén nem tud úszni) ebbe sikerült megkapaszkodnia, amíg, a közben segít- ségükre érkező evezősök, szerencsésen partra nem segítet- ték. 1. sz. és 2. sz. holttestét a tűzoltóság búvárai emelték ki.

április 13. A baleset bekövetkezésének jogi kötelezettségi háttere

április § (1)Úszólétesítményt csak hajózásra alkalmas állapotban szabad üzemben tartani. A hajózásra alkalmas állapot- ban tartás az úszólétesítmény üzemben tartójának feladata. (2)Az úszólétesítmény hajózásra alkalmas, ha …„rendeltetésének, továbbá az engedélyezett hajózási zónára, illetőleg hajózási körzetre vonatkozó - külön jog- szabályban megállapított - műszaki, biztonsági és kör- nyezetvédelmi követelményeknek megfelel.”… továbbá rendelkezik a)a biztonságos üzemeléshez szükséges, a hajózási ható- ság által megállapított létszámú, összetételű és képesíté- sű személyzettel, valamint felszereléssel, b)a tervezett út megtételéhez szükséges készletekkel, c)az úszólétesítményre előírt érvényes hajóokmányokkal, d)osztályozásra kötelezett úszólétesítmény esetén, érvé- nyes osztályozási bizonyítvánnyal ÉVI XLII. TÖRVÉNY A VÍZIKÖZLEKEDÉSRŐL

április § (1)Az úszólétesítmény üzemben tartója köteles gondoskodni az úszólétesítményen - a külön jog- szabályokban megállapított - biztonsági, humán-, állat- és növény egészségügyi, valamint környezet- védelmi követelmények, továbbá az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megtartásáról. 26. § (1)Úszólétesítményt csak külön jogszabályban megha- tározott képesítéssel rendelkező, egészségileg és a biztonságos munkavégzésre is alkalmas állapotban lévő személyzet működtethet. A vezetés közben a vezető kimerült vagy bódult állapotbannem lehet ÉVI XLII. TÖRVÉNY A VÍZIKÖZLEKEDÉSRŐL

április §Az úszólétesítményen tartózkodó minden személy köteles végrehajtani az úszólétesítmény vezetőjé- nek a biztonságra és a rend megtartására vonatkozó utasítását. 36. § (1)Az úszólétesítmény vezetője felel az úszólétesít- mény biztonságos, környezet- és természetkímélő üzemeléséért, a hajózás rendjének megtartásáért, az úszólétesítmény, valamint az azon lévő személyek és tárgyak biztonságáért és épségéért ÉVI XLII. TÖRVÉNY A VÍZIKÖZLEKEDÉSRŐL

április Csónakot, nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi sporteszközt és gépi, illetve vitorlahajtás nélküli kishajót, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 2. és 3. bekezdésben foglalt kivétellel - az vezethet, aki a) a gépi hajtású vízijármű esetén életévét be- töltötte b)úszni tud, c)a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik, d)ismeri a Szabályzat rendelkezéseit és az igénybe vett vízterület sajátosságait. 2.Ha több személy tartózkodik a csónakban, indulás előtt 16. életévét - gépi hajtású vízijármű esetén 17. életévét - betöltött, valamint az 1. Bekezdés b) - d) pontjában foglaltaknak megfelelő vezetőt kell kijelölni. HAJÓZÁSI SZABÁLYZAT 1.02 cikk – A vízijármű vezetője

április 13. HAJÓZÁSI SZABÁLYZAT 4.07 cikk – A csónak és a vízi sporteszköz használata 1.A menetben levő csónakban tartózkodóknak - a csóváló evezést (védlizés), illetve csáklyázást végző személy kivételével - tilos állni. 2.A csónak vezetője a beszállás előtt köteles tisztázni, hogy a csónakban helyet foglaló személyek tudnak-e úszni és azok nyilatkozata, továbbá a Szabályzat rendelkezései alapján a mentőfelszerelés elhelyezésé- ről, továbbá alkalmazásra való készenlétéről köteles gondoskodni. 3.A vízen levő (közlekedő vagy veszteglő) csónakban tar- tózkodó úszni nem tudó és kiskorú, valamint a vízi sporteszközön közlekedő minden személy köteles mentőmellényt viselni. A csónakban tartózkodók közül nyilatkozatot csak nagykorú személy tehet, kiskorú személy minden esetben köteles mentőmellényt viselni.

április A személyzet tagjai kötelesek végrehajtani a hajó vezetőjének - hatáskörében adott - utasításait, elő kell segíteniük a Szabályzat és más vonatkozó rendelkezések megtartását. 2. A hajón tartózkodó minden más személy is köteles végre- hajtani a hajó vezetőjenek a hajózás biztonsága vagy a hajó rendjének fenntartása érdekében adott utasításait. 3. A személyzet tagjai és a hajón tartózkodó más olyan személyek, akik ideiglenesen maguk határozzák meg a hajó menetirányát és sebességét, az e Szabályzat elő- írásainak megtartásáért ugyancsak felelősséget viselnek. 4. A személyzet szolgálatban lévő tagjai, továbbá a hajón tartózkodó más, a hajó vezetésében ideiglenesen részt- vevő személyek, kimerült vagy bódult állapotban nem lehetnek. HAJÓZÁSI SZABÁLYZAT 1.03 cikk – A személyzet és a hajón tartózkodó más személyek kötelezettségei

április 13. HAJÓZÁSI SZABÁLYZAT II-2. melléklet Csónak az alábbi alapfelszereléssel közlekedhet: a)mentőmellény - a csónakban tartózkodó kiskorúak és úszni nem tudó felnőttek együttes számának megfelelően, de legalább 1 db, b) evező - a csónakban tartózkodó személyek számának és a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db, c) horgony - 1 db, a csónak horgony nélküli tömegének legalább 5%-ával egyenlő tömegű horgony (a horgony a mederhez történő ideiglenes rögzítésre alkalmas, más számára veszélytelen kialakítású eszközzel, tárggyal helyettesíthető), d) kikötésre és horgonyzásra alkalmas, és megfelelő állapotú kötél vagy lánc - legalább 10 fm, e) legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz - 1 db, f) fehér kézi villamos jelzőlámpa tartalék izzóval és tartalék élemmel -1db, g) a csónak üzemben tartójának nevét és lakcímét (telep- helyét) tartalmazó - a csónaktesten tartósan rögzített - tábla,

április A vízterület sajátosságai, 2.A vízijármű állapota, 3.A vízijármű felszereltsége, 4.A balesetet elszenvedők víziközlekedési ismeretei, jártassága, 5.A balesetet szenvedők úszási készsége. A BALESET BEKÖVETKEZÉSÉNÉL KÖZREJÁTSZÓ TÉNYEZŐK

április 13. A folyó alapvetően lassú folyású, szinte állóvíz jellegű. Rendkívül kedvelt az evezősök és túrázók körében.

április 13. A folyó a malom alatti területen öblözetté szélesedik, amelyben az átlagos vízmélység 1-1,5 méter. A víz sodrása a zsilip kifolyójánál, egy kb. 10 m hosszúságú 3-4 m szélességű 5-6 m mélységű kutat alakított ki, amelyben örvénylő, visszaforgó rendellenes vízmozgás keletkezett.

április 13. A rendellenes vízmozgás veszélyeire semmilyen utalás nem hívja fel a figyelmet, sem a parton, sem a vízen. Semmilyen mentőeszköz (mentőcsónak, dobógyűrű- vagy – körte) nem állt rendelkezésre.

április 13. A csónak, a felhasznált anyagok megfelelőek, sérülés, nem látható rajta. A csónak kivitelezése, és gyártási körülményei (házilagos kivitelezésű) megfelelnek az ilyen technológiával épített termékek előírásainak. A vizsgált csónak az esemény bekövetkezésekor csak kor- látozottan volt használható, mivel még nem volt kellőkép- pen bedagadva, így terhelt állapotban a vizet - feltehetően a fenekénél és az oldalánál is - eresztette. A vízbefolyás nem következik be, ha használat előtt kellően bedagasztják, ahogy ez szokás, és gyakorlat az ilyen építésű csónakoknál.

április 13. evező - a csónakban tartózkodó személyek számának és a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db, kikötésre és horgonyzásra alkalmas, és megfelelő állapotú kötél vagy lánc - legalább 10 fm, legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz - 1 db (helyett egy vizes vödör, ami korlátozottan volt alkalmas a rendelteté- sének ellátására A legfontosabb felszerelés - a mentőmellény – Hiánya, az úszni még minimális szinten sem tudók esetében alapvető- en közrejátszott a tragédia bekövetkezésében. AZ ELŐÍRT KÖTELEZŐ FELSZERELÉSEKBŐL

április sz. 67 kg. 1. sz. 65 kg. 2. sz. 100 kg. 1. sz. 65 kg. 2. sz. 100 kg. 3. sz. 67 kg. A csónakban ülők nem fordítottak kellő figyelmet az arányos elhelyezkedésre, a testsúlyuk megfelelő elosztásá- ra, ezért következett be a hirtelen elárasztódás. Az evezést végzők szabálytalanul, a csónak első részében ülve hajtották a csónakot. Annak ellenére, hogy a csónakot csak a hátsó padon ülve és onnan evezve lehet irányítani.

április 13. ("úgy tűnt, mint akik nem nagyon jártasak a csónakázás terén, mert olyan esetlenül eveztek". ) „Hangoskodást hallva egy kicsit megbotránkoztam a viselkedé- sükön. Az volt a benyomásom, mintha nem tisztelték volna a vizet, sokkal fegyelmezettebben kellett volna viselkedni.” A csónakot használók nem rendelkeztek az alapvető víziköz- lekedési ismeretekkel sem, mert körültekintés nélkül közelítet- ték meg, a mindenki által veszélyesnek ítélt, rendellenes víz- mozgásáról közismert "zubogó" előtti vízterületet. A csónakot a kifolyóra, és a partra merőleges irányba fordították, az hirtelen megtelt vízzel, majd megbillent. Nem figyeltek a csónakban lévő víz mennyiségére sem, hiszen a fenék-vízszint emelkedésekor a csónak kimerésére, vagy kiköté- sére vonatkozóan lehetett volna intézkedni.

április A rendellenes vízmozgás veszélyeire nincs felhívás, 2.Semmilyen mentőeszköz nem állt rendelkezésre, 3.Víziközlekedésre korlátozottan alkalmas vízijármű, 4.A kötelező felszerelések (a mentőmellény) hiánya, 5.A balesetben résztvevők úszni nem tudtak 6.A víziközlekedési ismeretek hiánya: nem rendelkeztek a legalapvetőbb víziközlekedési ismeretekkel sem. a kölcsönzés körülményei, 7.Az evezési jártasság hiánya nem fordítottak kellő figyelmet a csónakban az arányos elhelyezkedésre, a testsúlyuk megfelelő elosztására, Az evezést végzők, kellő gyakorlat nélkül, a csónak első részében ülve hajtották a csónakot A BALESET BEKÖVETKEZÉSÉNEK OKAI

április 13. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!