Nyíregyházi Főiskola 2007. március 6. Dr. Kokovay Ágnes Kompetenciaalapú képzés és a távoktatás.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
E-learning alapú távoktatás tapasztalatai a Széchenyi István Egyetemen
Advertisements

A társadalmi felzárkóztatás és az életen át tartó tanulás (LLL)
Digitális kompetenciák a pedagógusképzésben Jelli János Apor Vilmos Katolikus Főiskola (HU) Námesztovszki Zsolt Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző.
A felnőttképzés népszerűsítése az FMM és az NFI stratégiájában Március 6. Kossuth Klub.
Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben.
Újfajta tanulási módszerek alkalmazása a felnőttképzési konzulens képzésnél Nyíregyháza, március 18.
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia pillére: Az alkalmazkodóképesség növelése Soós Roland Igazgató ÉRÁK.
Magyar Universitas Program A magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének programja június 15.
Tájékoztatás a Versenyképes tudás OP tervezetéről november 22. Közoktatás-politikai Tanács Dr. Sági Zsolt Főosztályvezető EU Koordinációs és Tervezési.
Felsőoktatási változások hallgatói szemmel Miskolczi Norbert.
TANULÁS-TUDÁS-MINŐSÉG Farkas Katalin címzetes főiskolai tanár, SZTE Tanárképző Főiskolai tanár Budapest, november 29.
Könyvtári és Informatikai Szövetség
A köznevelési törvény tehetséggondozási aspektusai, felkészítés a minőségi felsőoktatásra a közoktatásban Dr. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő.
A kompetencia-alapú oktatás bevezetése a kistokaji ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Biztos alap, biztos jövő.
Paradigmaváltás az oktatásban
Szabó Miklós Az oktatás szerepe a társadalomban. Az oktatás filozófiai alapja „A helyes cselekvéshez és megértéshez szükség van a jó tudására.” (Platón)
Az EFOP köznevelést érintő beavatkozásai
A Lisszabon-folyamat és az oktatás képzés nemzeti politikája Dr
Az ÉRÁK legfontosabb céljai A képzés és a munkaerő-piaci szolgáltatások egységes normák szerinti működtetése. A munkanélküliek folyamatos képzésbe kerülésének.
E - Learning Információtechnológiai támogatás a nyitott- és távoktatásban.
E-learning és a multimédia
Az e-learning gyökerei, az e-tanulás fejleményei
LEONIE - Learning in Europe: Observatory on National and International Evolution 1 Trendek és a változás mozgatórugói az európai képzési rendszerekben.
Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma
Pordány Sarolta: Ph.D. kutatásindító
Versenyképes, gyakorlatorientált felsőoktatás Magyarországon Dr. Tuka Katalin főosztályvezető-helyettes Tudománypolitikai Főosztály augusztus 30.
A minőségirányítási rendszerek fejlesztésének aktuális kérdései Dr. Borda Jenő alprogramvezető.
VERSENYKÉPES NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA. ADATOK A projekt megvalósításának időtartama: A projekt összköltsége: Ft. A támogatás.
A postai képzés lehetséges irányai a felnőttképzésben és a szakképzésben április 5. Előadó: Szűts Ildikó Humánerőforrás vezérigazgató helyettes.
Az informatika szükségessége és lehetősége a hazai és az Európai Uniós fejlesztési célkitűzésekben Dr. Köpeczi-Bócz Tamás.
Az oktatás az EU-ban Lisszaboni statégia: Célmeghatározás –mit –mikorra –ki által –milyen minőségben Az eszközök között kiemelt helyen az egész életen.
Humánkontrolling Kiélezett verseny→ legjobb munkaerő
REFORMÉRTÉKŰ LÉPÉSEK A SZAKKÉPZÉS TERÉN MAGYAR SZAKKÉPZÉSI TÁRSASÁG május 30.
Drajkó László Ügyvezető igazgató Microsoft Magyarország KFT.
Bevezetés. A jó pap holtig tanul – tartja a mondás A múlt század közepéig azonban, általában, csak azokra az emberekre volt ez igaz,  akiknek a génjeiben.
Felsőoktatás szerepe a távmunka elterjesztésében Benedek András Felsőoktatás szerepe a távmunka elterjesztésében VI. Országos Távmunka Konferencia Budapest,
Szakmai tanulási utak Előadás S truktúrák és folyamatok szekció SZABÓNÉ DR. BERKI ÉVA szakképzési és felnőttképzési szakértő VII. Nevelésügyi Konferencia.
Falus Iván 7. Nevelésügyi Kongresszus Budapest Augusztus 26.
Átalakulási prognózisok Temesi József egyetemi tanár, Bologna tanácsadó „Mesterképzések Magyarországon” Országos oktatási konferencia Felvételi Információs.
Szervezeti viselkedés Bevezetés
1 NÉHÁNY GONDOLAT AZ (INTÉZMÉNY) AKKREDITÁCIÓ MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEIRŐL Dr. Veress Gábor egyetemi tanár MAB, január 22.
Szabó József: A múzeumok új kihívása: a múzeumandragógia.
Program- és tananyagfejlesztés rendszertípus Modern Üzleti Tudományok Főiskolája.
A KTI az EU és a hazai közlekedéspolitika irányelveit követve a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe véve folyamatosan fejlődő,
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia Készítette: Balogh Judit Nemzetközi Tan. III. évf
A szakképzés változása napjainkban Feigl Ágnes 2006 ETI.
Az európai országok eredményei és tapasztalatai Szigeti Tóth János © Magyar Népfőiskolai Társaság 2009.
A képzés fejlesztését, korszerűsítését indokolttá tevő szakmai fejlődésről Sz. dr. Nyitrai Ágnes Apor Vilmos Katolikus Főiskola,
Kormányszóvivői tájékoztató 1 Tanulni és versenyben maradni felnőttkorban is.
Készítette: Kiss Éva.  A Maastrichti Szerződést követően kiépült oktatási politika alapjait a közösségi programok képezik  Szókratész program: feladata.
A KEZDŐ KÉPZÉSI SZAKASZ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI ÉS LEHETŐSÉGEI Dr. Csonka Csabáné 2007.
Leonardo da Vinci projektek. Leonardo da Vinci program célkit ű zései a szakmai készségek és a szakmai tudás fejlesztése a szakmai alapképzésben résztvevők.
Tantervfejlesztési Hálózat építési Mobilitást segítő Támogatások forrás: „Magyar nyelven Európában” Budapest, április 1.
TÁMOP / „Karöltve” Integrációs közoktatási referencia intézmény kialakítása hálózati együttműködés keretében a Csertán Sándor Általános.
Keretrendszerek az oktatás rendszerében Felnőttképzés a változó gazdasági és oktatási rendszer környezetében konferencia Eger április
A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században május Az intézmény partnerségi kapcsolatainak.
Az egész életen át tartó tanulás koncepciója
A Bologna-folyamat hatása az ifjúság munkaerő-piaci helyzetére
Az Emelt szintű eTanácsadó akkreditált felnőttképzés tapasztalatai Dr. Tóth András - Herpainé Lakó Judit AGRIA MEDIA 2011 KONFERENCIA OKTÓBER ,
Andragógia Kraiciné Dr. Szokoly Mária (2004): Felnőttképzési módszertár. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest Összeállította: Marton Eszter.
Készítette: Tóth Györgyné Szakmai konferencia HEFOP Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra.
K OMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS. Háttér 2000 Lisszabon EU határozata 2004 Európai Bizottság dokumentuma Hazánkban: Nat Oktatási Minisztérium stratégiája Nemzeti.
Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének.
Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv (2004) Magyarország 2006.június
Hogyan segíti az EKKR az európai munkaerőpiac működését? WORKSHOP 4.
Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege:
PROCSEE projekt 1. Szakértői Fórum disszeminációs esemény Racsko Réka
A tudásalapú gazdaság és társadalom: helyzetkép és kihívások Dr
Fővárosi Petrik Térségi Integrált Szakképzési Központ
5. Tétel – A Life Long Learning
Előadás másolata:

Nyíregyházi Főiskola március 6. Dr. Kokovay Ágnes Kompetenciaalapú képzés és a távoktatás

A harmadik tudományos technikai forradalom eredménye: Megváltozott társadalmi igények:  A felsőoktatás szerepváltozása (NA - LA)  Igény a magasan kvalifikált munkaerőre  Egyéné a felelősség, hogy:  saját boldogulásához az alapvető ismereteket megszerezze  Az állam feladata  A képzési kínálatot biztosítson  Bevezetés  EU oktatási stratégiai kutatások  Humánerőforrás fejlesztés - és tanulás (IT)  Képzési formák és rendszerek  Fejlesztési lehetőségek  Tanári és tanulói szerepváltozások  Fejlődési irányvonalak  Helyzetkép a Nyíregyházi Főiskolán VázlatBevezetés

 Delphi-kutatás EU tagállamok oktatási minisztériumai  Gyengejel kutatás A társadalom minden rétege Oktatási stratégiai kutatások Európában: EU kutatások EU oktatási stratégiája

 Az oktatás és képzés várható fejlődésének előrejelzése, - mely kihat az európai képzési rendszerek jövőjére.  Konszenzus építése a szakpolitikusok között olyan irányelvek körül, - melyek megfelelően segítik az innovációs folyamatokat - az oktatási és képzési rendszerek területén. A kutatások célja EU kutatások EU oktatási stratégiája

 A tanulási alkalmaknak/kereteknek, tananyagoknak a megsokszorozódása (különös tekintettel az Internet alapú anyagokra), amelyek kapcsolódnak a vonatkozó értéknövelő szolgáltatásokkal (tanácsadás, tutorálás, mentorálás….);  Az oktatási és képzési rendszerek többirányú, többoldalú integrálása (az informális, nonformális és formális oktatás, az oktatás, képzés és munkaerőpiac….);  Az életen át tartó tanulás (LLL) perspektívája, mely magában foglalja a fent említett mindkét vonatkozást;  A piaci paradigmák megjelenése az oktatásban és képzésben. Delphi kutatás eredményei EU oktatási stratégiája Négy jól látható változást azonosítottak be felmérés alapján:

Fejlődési irányvonalak Gyengejel kut. eredményei EU oktatási stratégiája Erős irányvonalakViszonylag erős irányvonalak Nem releváns irányvonalakGyenge irányvonalak

Fejlődési irányvonalak  Hangsúly a metakészségeken  E-portfóliók  A tanulás és a munka vegyítése  Csak az alapképzés lesz ingyenes  A tanulási szolgáltatások általános szabványosulása Gyengejel kut. eredményei EU oktatási stratégiája Erős irányvonalakViszonylag erős irányvonalak  Tanulók által gerjesztett oktatás  Személyre szóló, éppen időben  A tanulás tanulása  Privatizáció  Hangsúly a minőségen

Következtetések az irányvonalak alapján Kutatások eredménye EU oktatási stratégiája  Az oktatás és képzés - Egyre plurálisabb - Egyre inkább figyelembe veszi az egyének igényeit - tükrözve az európai életminták különbségeit) - A gazdasági makrotrendekkel együtt feljődik (tudás társadalom, a cégek és egyének rugalmassága)

 Infrastruktúrális problémák: tanterem hiány  Formális oktatás merevsége  Informális, és nonformális választék csekély volta Társadalmi igény a magasan kvalifikált munkaerőre Felkészültség Kreativitás mobilitás Társadalmi igény - oktatás Humánerőforrás-fejlesztés és tanulás  Megnövekedett/csökkenő hallgatói létszám  A tudás gyors devalválódása; a változtatás igénye  Igény az élethosszig tartó tanulásra Távoktatás – IT – E-LEARNING

Könnyen alkalmazkodik a piaci igényekhez Benne van a folyamatos fejlesztés lehetősége A változtatás azonnali és nem igényel magas költséget  Rugalmas  Piacképes  hatékony Távoktatás és e-learning Képzési formák és rendszerek

Gyorsan alkalmazkodik a változó társadalmi igényekhez Alapképzés kiegészítése – ill. Már dolgozók továbbképzése A képzések színvonalának megőrzését biztosítja  Rugalmas  Piacképes  hatékony Távoktatás és e-learning Képzési formák és rendszerek

Kísérletileg igazolt hatékonysága: E-learning módszerrel tanulók átlagosan 25-40%-al magasabb teljesítményt nyújtanak, mint hagyományos módon tanuló társaik (p<0,001)  Rugalmas  Piacképes  hatékony Távoktatás és e-learning Képzési formák és rendszerek

Tanulás általi irányítás Távoktatás lehetőség Képzési formák és rendszerek. Rendszer általi irányítás Lineáris elrendezés Központi elrendezés Hipertext elrendezés Irányítás

Lineáris elrendezés Alternatívák Fejlesztési lehetőségek E E E 1.B 1.A 1.C Gy 2.A 2.B Gy 3.A 3.B 3.C Gy Olyan esetben javasolt, amikor a felhasználónak az adott tananyaggal kapcsolatban számottevő ismeretei nincsenek; Vagy: A tananyag tartalma kívánja meg ezt az elrendezési formát

Központi elrendezés Alternatívák Fejlesztési lehetőségek Olyan esetben javasolt, amikor a tananyag egy, vagy két központi ismeretre épül; Illetve: Az ismeretek között néhány kapcsolódási pont van csupán. A L E K T S

Hipertext elrendezés Alternatívák Fejlesztési lehetőségek A modellben az irányítás túlnyomó részt a tanuló kezében van. Haladási irány eldöntése egyéni Javaslatok tehetők C F B G H E Z M C A

A távoktató tananyagok fejlesztése kizárólag team munkában: Távoktatás és e-learning Képzési formák és rendszerek  Tapasztalt, szakértő pedagógus (szaktanár)  Médiadidaktikával foglalkozó szakember  Informatikus  Grafikus Didaktikai (oktatásszervezési) modell == Recept

Új kihívásoknak megfelelő „Olyan tanárra van szükség, aki képes az Internetet, mint eszközt úgy beépíteni a tanítás-tanulási folyamatba, hogy ezzel minőségi változást idézzen elő.” ( Vámos,1998) Szerepváltozások Tanár és tanuló szerepváltozása TANÁR TANULÓ Hagyományos Előadó passzív befogadó Felügyelő elfogadó Tudásközvetítő hallgató Irányító aktív Tanácsadó konstruktív résztvevő Konzultáns Segítő, tanácsadó

Összetevői (az egyén szintjén): A kompetenciák egy személy alapvető, meghatározó jellemzői melyek okozati kapcsolatban állnak egy meghatározott kritériumszintnek megfelelő hatékony és kiváló teljesítménnyel. Kompetencia Tanár és tanuló szerepváltozása  Ismeretek, a tudás (knowledge)  Jártasságok, készségek (skills)  Önértékelés, szociális szerepek, melyek személyes értékek (value) mentén szerveződnek  Személyiségvonások (character)  Motivációk (motivation)

Az új kihívásoknak megfelelő tanár tulajdonságai Tanári szerep változása Tanár és tanuló szerepváltozása Falus (1998)Pólya (19859  Kritikai érzék  Angol nyelvtudás  Számítástechnikai ismeretek  Elemző képesség  Információ rendszerezési kép.  Team munkára való készség  Tudnia kell a tanulásról azt, hogy az a legjobb út, amit az ember maga fedez fel.  Fejlessze saját gondolkodási készségét

Fejlődési tendenciák Fejlődési irányvonalak  Az oktatás intézményes rendszerének versenyképességét biztosító területek: Vállalati belső képzések: bevezető, frissítő és továbbképzések. Rövid óra, eszközök, eljárások, belső rendszerek oktatása. Tanfolyami továbbképzések felnőtteknek Oktatási intézmények kínálatbővítése, naprakész képzések biztosítása

Jelenleg e-learning-es tantárgyakat hallgató tanulók létszáma: 645 fő Nyíregyházi Főiskola Helyzetkép a Nyíregyházi Főiskolán E-learning formában tanulható tantárgyak a formális képzésben: alapvető tárgyak, nélkülözhetetlenek az adott szakterülethez (4-6) Szakma-specifikus tárgyak egyéni érdeklődés alapján (3-5) Szakma-független képesség és Készségfejlesztés (9-13) ABCABC Tananyagok a non-formális képzésben:  Szakirányú továbbképzés (1-3)

A kor kihívása: az információs technológiák oktatásban történő alkalmazása. Ez egy lehetőség, amelyet ki kell használni az ismeretszerzés hatékonyságának növelésére. Fogadjuk el a kor kihívását, ugyanis….. …… ahogy a beszédet nem szorította ki az írás, az írást nem szorította ki a könyvnyomtatás ugyan úgy nem fogja kiszorítani a hagyományos oktatás értékes részét a távoktatás, DE egy fontos hozzáadott érték lehet, mely oktatási rendszerünk hatékonyságnövelésének egyik eszközévé válhat. Befejezés…

Köszönöm a figyelmüket