A bankok
A bankokról röviden A bank a pénzügyi közvetítő rendszer legjellemzőbb eleme. A bank olyan intézmény, amely pénzügyi szolgáltatásokat nyújt. Legfontosabb tevékenysége hitelek nyújtása és betétek gyűjtése. Vagyis a gazdaság fölös, jelenleg felhasználatlan pénzmegtakarításainak begyűjtése (passzív bankügylet), és azok kihelyezése, aktiválása a gazdaság pénzszükségben lévő alanyaihoz (aktív bankügylet). Ekképpen a modern tőkés gazdaság egyfajta motorjai.
Bankszolgáltatások Pénz betétbe helyezése és kamatoztatása egy bankszámlán (passzív bankügylet) Hitel nyújtása magánszemélyek és társaságok részére (aktív bankügylet) Készpénz-helyettesítő fizetési eszközök: Bankkártyák, hitelkártyák kibocsátása és pénzkiadó automaták üzemeltetése, Csekkek kiállítása, beváltása Értéktárgyak biztonságos tárolása (például egy széfben) Pénzforgalmi szolgáltatások (pl: átutalások intézése, kötegelt pénz összegyűjtése és szállítása) Kezesség és bankgarancia Magán és üzleti pénzügyi tanácsadás nyújtása Nyugdíjas évek megtervezése, nyugdíj előtakarékosság lehetővé tétele
Pénzügyi tranzakciók fajtái bankfi ó k: a fi ó kh á l ó zat egyik tagja, melyen kereszt ü l a p é nz ü gyi műveletek sz é les k ö re elv é gezhető ATM: komputeriz á lt telekommunk á ci ó s eszk ö z, mely p é nz ü gyi műveletek elv é gz é s é t teszi lehetőv é egy p é nzint é zet ü gyfelei r é sz é re nyilv á nos ter ü leten, melyn é l nincs sz ü ks é g szem é lyzetre a kiszolg á l á s alatt. lev é l telefonos bankol á s: egy olyan szolg á ltat á s, amit p é nz ü gyi int é zm é nyek ny ú jtanak, mely lehetőv é teszi ügyfelei r é sz é re, hogy telefonon kereszt ü l bonyol í ts á k le p é nz ü gyi műveleteiket Online bankol á s: egy kifejez é s, melyet az interneten bonyol ó d ó kifizet é sekre, á tutal á sokra haszn á lnak, melyhez haszn á lni kell a bank vagy hitelsz ö vetkezet internetes oldal á t
A feladat A legfontosabb dolog, aminek az ember utánajár, ha személyi hitelt akar felvenni, az a teljes hiteldíj-mutató (THM). A teljes hiteldíj- mutató. A hitelfelvétel kapcsán az ügyfél összes költségéről nyújt viszonyítási alapot, százalékos formában. Azt mutatja meg, az ügyfél valójában mekkora kamatot fizet a folyósított kölcsön összegéért (az ügyleti kamat, a kezelési költség, a hitelbírálati díj, a devizahiteleknél alkalmazott vételi és eladási árfolyamok közötti különbség és egyéb más költségek figyelembe vételével). A THM segítségével összehasonlíthatjuk a különböző ajánlatokat, melyik éri meg nekünk jobban: egyenlő futamidejű, azonos hitelösszegre vonatkozó szerződések esetén a magasabb THM-nél magasabbak az ügyfelet terhelő költségek. Ha a különböző ajánlatokat tanulmányozzuk, sohasem a havi törlesztés összegét kell nézni, hanem a THM-et, mivel abban olyan költségeket is kötelező megjeleníteni, amelyek egyébként elkerülhetik az ember figyelmét. Tehát, ez az egyik legfontosabb tényező. Emellett azonban fontos az is, hogy milyen könnyen juthatunk hozzá a kedvező THM-et kínáló konstrukcióhoz. Ez feladatom témája.
Arra voltam kíváncsi, hogy az általam vizsgált kilenc bank közül melyeket a legkönnyebb megközelíteni. Első gondolatom az volt, hogy a tömegközlekedési eszközök átlagos távolságát próbálom valamilyen módon összehasonlítani, ám ezt az ötletet elvetettem (túl szubjektívnek találtam a mérést, hiszen ha például egy Miskolci bakfiókot nézek az egyik banknál, elképzelhető, hogy a másik banknak egyáltalán nincs kirendeltsége Miskolcon). Ez azonban ötletet adott a végleges összehasonlítás módszeréhez: felkerestem mindegyik vizsgált hitelintézet honlapját, és hosszú órák munkájával kikerestem, hogy az egyes bankok hány fiókot tartanak fent országszerte. Ekkor azonban azzal a jelenséggel találkoztam, hogy egyes bankoknak főleg Budapesten találhatóak kirendeltségeik, így ismét felkerestem a bankok honlapját, és immár a budapesti fiókokat számoltam össze. Későbbi munkám során ezeket az értékeket összevetettem az ország, illetve a főváros területével, ezáltal az egyes bankhálózatok méretét látványosabban ki tudtam fejezni.
A bankfiókokban az ügyfelek áradatát a fióki dolgozók (gyarló emberek lévén) nem képesek mindig megfelelő kedvességgel, odaadással és gördülékenységgel fogadni. Ez persze egy igen szubjektív dolog, hiszen hihetetlenül sok behatás, külső tényező befolyásolja a dolgozókat. Így nem lehet azt mondani, hogy egyik vagy másik bank rosszabb, mert az egyéni tapasztalatok során éppen egy (akár súlyos családi jellegű) gondokkal terhelt pénztáros szolgálta ki az embert, és eközben nem figyelt oda eléggé, nem volt elég udvarias, stb. Ennek ellenére ez egy olyan dolog, ami mellett nem mehet csak úgy el az ember: ha az embert egy bizonyos bank nem megfelelően szolgálja ki, akkor az illető átmehet egy másik szolgáltatóhoz. Ha pedig ez a jelenség nagyobb tömegben jelentkezik, akkor az már szignifikánsan befolyásolhatja a bank működését. És panaszok pedig vannak, mondhatni zsúfolásig van velük a világháló.
A probl é ma felvet é se ut á n nekil á ttam a megold á s keres é s é nek: kidolgozni egy olyan, objektivit á sra t ö rekvő mutat ó t, aminek seg í ts é g é vel az ü gyfelek tudni fogj á k, hogy mely bankokba l é phetnek be boldogabban, é s mely bankokat ker ü lj é k. Azonban ez egy igen drasztikus m ó dszernek bizonyult, nem is tal á ltam olyan forr á st, ahol ilyesmivel foglalkoztak volna. Í gy teh á t nem tehettem m á st, a saj á t kezembe vettem az ü gyet, é s egy vas á rnap d é lelőtt ( ) elindultam egy k é rdő í vvel. A k é rdő í ven ez a k é rd é s á llt: „Ö n h á ny pontot adna az al á bbi bankoknak egy 1-től 5-ig terjedő sk á l á n az alkalmazottak k é szs é gess é g é t tekintve? ” Az első reakci ó term é szetesen egy sz á nakoz ó mosoly volt, á m siker ü lt negyven embert megk é rdeznem, é s az eredm é nyek az Excel t á bl á zatokban meg is tekinthetőek.
Egyre fontosabb k é rd é ss é v á lik a mai vil á gban az internet szerepe. A bankok, hogy megk ö nny í ts é k a hitelig é nylők dolg á t, gyakran k ü l ö nf é le szolg á ltat á sokat ny ú jtanak honlapjukon. Legal á bbis, elm é letileg az ü gyfelek k ö nnyebb kiigazod á s á t teszi lehetőv é egy honlap. A gyakorlatban azonban m á s a helyzet. Magam is tapasztaltam (ak á r a fi ó kok keres é sekor, ak á r a THM gyűjt é se sor á n), hogy nem minden bank honlapja „ü gyf é lbar á t ”. Ezt a k é rd é st ugyanazon a vas á rnapon pr ó b á ltam megv á laszolni a m á r ismert m ó dszerrel. K é rd é sem a k ö vetkező volt: „Ö n mennyire el é gedett a k ö vetkező bankok online szolg á ltat á saival? ” Itt nem tudtam ugyanazt a negyven embert megk é rdezni, mert volt, aki m é g nem vett ig é nybe online szolg á ltat á sokat, í gy tov á bb k é rdeztem, am í g ö ssze nem szedtem a negyven v é lem é nyt. Ezut á n pedig kezdőd ö tt a munka dand á rja.
V á rakoz á sok Feladatomat a k ö vetkező c é l h í vta é letre: seg í ts é get ny ú jtani a hitelig é nyl é shez. Igaz, a THM á lland ó an v á ltozik, á m p é ld á ul a bankfi ó k sz á ma csak lassan v á ltakozik – nem minden nap nyitnak ú j fi ó kot a bankok, t ö megesen pedig csak bankf ú zi ó eset é n, ami szint é n ritka. (Szerencs é re é ppen a feladatom ELŐTT fuzion á lt az Inter-Eur ó pa Bank é s az UniCredit Bank). Az á ltalam vizsg á lt krit é riumok minős é gi elt é r é sei rem é nyeim szerint seg í t meghozni a lehető legjobb d ö nt é st. Oly m ó don, hogy a leendő ü gyf é l megtekinti az elk é sz í tett t á bl á zatot, é s ha p é ld á ul tudja, hogy neki az interneten k é nyelmesebb int é zni ü gyeit, akkor csak megn é zi az „ online szolg á ltat á sok sz é lesk ö rűs é ge ” oszlopot, é s m á ris k ö nnyebben el tudni majd d ö nteni, hogy melyik bankhoz é rdemes fordulnia. Az x- v á ltoz ó s oszlopok a „ min é l nagyobb/t ö bb, ann á l jobb ” ir á nyults á got k ö vetik.
Megoldás A művelet eredményei azt mutatják, hogy a budapesti bankfiókok és az alkalmazottak készségessége a bankok között nem mutat számottevő differenciát. A magyarországi fiókok száma azonban már szignifikáns eltérést jelez: Az Erste, a K & H, az OTP és a Raiffeisen bankok az éllovasok ezen a téren, őket követi a CIB bank, utánuk következik holtversenyben a Citibank, az UniCredit Bank és a Budapest Bank. Az utolsó helyet az ELLA Bank kapta. Ennek következtében az eltérések jelentősek a fiókok számának arányában is az ország területéhez viszonyítva. Végeredményben elmondható, hogy a Budapest Bank teljesített a legjobban – a THM - jéhez képest ő nyújtotta a legtöbbet. Második helyezést ért el az UniCredit Bank, harmadik lett a az Erste Bank. A negyedik helyezést holtversenyben kapta a K & H Bank, az OTP Bank, a CIB és az ELLA Bank. Az ő teljesítményük jónak mondható, ám a Citibank és a Raiffeisen Bank teljesítménye közel sem nevezhető jónak az ábra szerint.
Bankok Szem é lyi hitel THM (%) Becsl é s CIB Bank Zrt.19,8923,49 OTP Bank Nyrt.24,7 Erste Bank Hungary Nyrt. 28,6323,48 Raiffeisen Bank Zrt.9,6 Citibank Zrt.25,0626,65 K & H Bank Nyrt.4,94 Ella Bank Zrt. 24,39 UniCredit Bank Hungary Zrt.28,2526,65 Budapest Bank Nyrt.21,9523,48
Összegzés A Budapest Bank nagyon jól teljesített, hiszen ő tért el leginkább a pozitív irányba. Természetesen a feladat nem fedi le a valóságot teljesen. Ennek oki, hogy e feladat készítője olyan falakba ütközött amelyeket géptelen volt ledönteni. Ilyen „fal” volt a reklámok által szőtt útvesztők rendszere, melyek megnehezítik a tájékozódást. Vagy, az eszközök hiánya, mely eszközökhöz egy egyszerű ügyfél vagy érdeklődő csak nehezen, vagy nem is tud hozzáférni. Az azonban megállapítható, hogy a THM nem minden, és érdemes odafigyelni a többi körülményre is döntéshozatalnál.
Felhasznált irodalom Wikipédia - Bankok ( és Acura Holding, Finanszírozási fogalomtár – A THM definíciója ( hp?name=Encyclopedia&op=cont ent&tid=36http://fti.acura.hu/acura/modules.p hp?name=Encyclopedia&op=cont ent&tid=36 )