Pászti-Tóth Erzsébet okl. közgazdász PhD-doktorandusz MRTT IX. VÁNDORGYŰLÉSE A VIZEK SZEREPE A TERÜLETI FEJLŐDÉSBEN - A DUNA ÉS A TISZA TÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSI PROBLÉMÁI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI RÉVKOMÁROM, 2011. NOV. 24-25. AZ ALULRÓL SZERVEZŐDŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS MÓDSZERE Pászti-Tóth Erzsébet okl. közgazdász PhD-doktorandusz

A Duna és a Tisza térségeinek mindig adódtak közös problémái „A vizek szerepe a területi fejlődésben – A Duna és a Tisza térségeinek fejlődési problémái, és fejlesztési lehetőségei.” A Duna és a Tisza térségeinek mindig adódtak közös problémái „Hiszen magyar, oláh, szláv bánat Mindigre egy bánat marad.” (Ady: Magyar jakobinus dala) A fő probléma a térség versenyképességének visszafogott üteme és a területi differenciálódás növekedése. A térség fejlődésének ütemét egyre markánsabban – s várhatóan még tartósan – a globalizáció határozza meg. A lokális szintnek olyan stratégiára van szüksége, mely révén – a globalizáció viszonyok között is – növelheti versenyképességét, s érvényre juttathatja érdekeit. Az alulról szerveződő településfejlesztés módszere a globalizációs körülmények között is kínál lehetőséget a fejlődési problémák közös kezelésére.

A GLOBALIZÁCIÓ ÁLTALI PEREMFELTÉTELEK A globalizáló elit, szervezetei révén, a hitel-adósságspirál és a centrum-periféria viszony kialakításával függőviszonyt tart fenn. A KMT és a 4 szabadságelv. E négy szabadságelv csak azoknak előnyös, akiknek jelentős tőkéjük, termelői kapacitásuk, fejlett szolgáltatási rendszerük van, emellett olyan nemzetközi befolyással bírnak, amivel e négy elv érvényesülését elősegítik. (Pl. a monetáris politika, az áruforgalom szabályozása, EU politikája.) A hazai „döntéshozók” aktív közreműködése nélkül ilyen mértékben nem érvényesülhetne a globalizáció 4 szabadságelve. A KMT betelepedése továbbra is támogatott, pedig ez a KMT mely most 5-10 millió Ft/fő támogatás mellett munkahelyeket teremt, ugyanabból az EU-ból való, mely 1990 után, üzemeink megszerzésével közel 1,5 millió munkahely felszámolását előidézte A KMT rövidtávon javítja a hazai fizetési mérleg egyensúlyát, de - a MO-on relatíve magas KMT jelenléte mellett - hogyan alakul a GDP, a jövedelmek, a foglalkoztatás és versenyképesség hosszabb távon (ábrák) Következmény: növekvő adósság, duális gazdaság révén a kormány - így a lokális (települési, térségi) szint mozgástere is behatárolt.

A GDP TELJESÍTMÉNY VÁLTOZÁSA (1987-2009) Forrás: Pitti Z.

A BRUTTÓ, A NETTÓ KERESETEK ÉS A FOGYASZTÓI ÁRAK VÁLTOZÁSA 1989-2007 (ELŐZŐ ÉV 100%) A  fogyasztói árindex a pénz vásárlóértéke változásának mértékét fejezi ki.

A FEJLESZTÉS HELYI/HAZAI KERETEI A felülről vezérelt gazdaság- és területfejlesztés megbukott. A gazdaságpolitika, területpolitika és intézményrendszere nem mutat működőképes, hatékony egységet, inkább a politika eszközévé vált. A területfejlesztés, vidékfejlesztés, településfejlesztés összehangolatlan; Nincs működőképes, legitim középszint, a térségek fejlesztése gazdátlan; Az életminőség területi differenciái nőttek. Az EU kohéziós politikája is elhervadt. Az EU versenyképessége kap prioritást még néhány leszakadó régió árán is. (Barca) Az önk.-i, a KKV-i, a munkavállalói képviselet kiszorult a fejlesztés rendszeréből érdekeit nem képviseli senki. Csak hazai erőforrásokra épülő versenyképesség növelésére és érdekazonosságra alapozott együttműködésre számíthatunk Megoldás az alulról szerveződő stratégia Tudatos közösségi beavatkozás a helyi társadalom érdekében a helyi társadalmi, gazdasági környezeti folyamatokba a helyi versenyképesség hosszú távú növelése céljából, ahol az egyén az építőelem, az érdek a mozgatórugó. (Nem csak anyagi.)

A RÉGIÓK, TÉRSÉGEK ÉS VÁROSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK PIRAMISMODELLJE Lengyel: A regionális versenyképességről Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., 2000. dec.(979. o.)

AZ ALULRÓL SZERVEZŐDŐ STRATÉGIA FELÉPÍTÉSE Az egyén szerepe (lásd piramis-modell) A versenyképesség növelésének célja az egyén jobb életminősége, de egyben az egyén az eredmény minősítője is. Az egyén különböző szerepkörökben jelenik meg (KKV, fogyasztó, a társadalmi tőke és a termelőerő eleme, döntéshozó, tervező, megvalósító, a teherviselő stb. Az egyén érdekelt a versenyképesség növelésében - az alaptényezők és a sikerességi faktorok fejlesztésében. (ez viszont már közösségi feladat) A versenyképesség lényeges eleme a társadalmi tőke, ami az egyének saját értékén és egymáshoz való viszonyukon alapszik. Ide tartoznak az érdekviszonyok (lehet anyagi, erkölcsi, szakmai). Ez adja a motivációt. Település „a térszerkezet alapkategóriája”, ahol a versenyképesség növelését elősegítő tényezők többségének fejlesztése már megoldható a fejlesztéshez kötődő érdekek közösségi stratégiává formálhatók. (ábra) A sokféle egyéni érdekeltségnek a közösségi érdekazonosságon alapuló elemeit foglalja magába az alulró szerveződő stratégia, ami az együttműködés alapja. A régiót nem megalkotni, hanem felismerni kell (Tóth). Itt a felismerés a társadalmi szereplők, települések érdekazonosságára alapul. (Ami mögött számos természeti, gazdasági, társadalmi jellemző azonossága található.) E módszer integrálja a TpF, TF, VF és a HGf feladatait, így hatékonyabb.

AZ ALULRÓL SZERVEZŐDÉS ALAPJA Az alapszint nem lehet más, mint a település, Az egyének, a településhez kötődnek, s nem a régióhoz. Lakás, család, lakókörnyezet, helyi szervezetek, helyi közösségi, intézményi kapcsolatok, „sűrű szövetű társadalmi kapcsolatok hálózata”. Erős helyi kohézió (Társ-i, g-i, környezeti kötődés), lokálpatriotizmus Ingatlanok tulajdonviszonyai KKV-k telephelye, a munkahelyek többsége Helyi döntéshozók, intézmények vezetői, működtetői A szubszidiaritás érvényesíthetőség alsó szintje, jogkörrel és információval; a középszinttel ellentétben közvetlen kapcsolatban áll a társdalom tagjaival; E szinten erős a társadalmi tőke, amire az együttműködések építhetők; Átláthatók és összehangolhatók a társadalmi-gazdasági-környezeti feladatok, s ezek összefüggései; A fejlesztéshez szükséges legtöbb tényező helyben, vagy települések közötti együttműködés formájában fellelhető; Az érdekelt partnerek révén az addíció elve közvetlenül érvényesülhet; a településfejlesztés, a versenyképesség növelésének eszközeként rendelkezésre áll E tényezők együttesen megfelelő alapot adnak a feladatok hosszú távú hatékony, eredményes ellátásához, illetve a település-, vidék-, és a területfejlesztés és összehangolásához.

KUTATÁSOK, AZONOS MÓDSZER Az önkormányzatnak nem feladata, de érdeke a gazdaságfejlesztés A településfejlesztés eddig is rendelkezésre állt, nem éltek vele. Kutatás folyt városaink településfejlesztési gyakorlatáról. A lehangoló eredmény egy gazdaságalapú településfejlesztési módszertan kidolgozását és alkalmazását indokolja. Az alulról szerveződő gazdaságfejlesztés egyik alapvető feltétele a helyi társadalom szereplőinek – a helyi KKV-k, a termelők - aktív részvétele. A kötelező gazdasági kamarai tagság bizonyos megoldást kínál. (Terület- és településfejlesztés, szakképzés, etikai kérdések.) Célszerű azonos módszert alkalmazni, így a települési célok érdek-azonossága alapján megfogalmazhatók a középszintű fejlesztési célok. A Módszer akkor hatékony és egységes, ha a tartalmi, az eljárásbeli követelmények és az alkalmazás - szintenként (alap, közép, felső) - jogilag felülről szabályozott, de alulról építkező.

A HELYI GAZDASÁGI BÁZIS ERŐSÍTÉSE A helyi érdekeket kell támogatni. Az értékek és források a településre beáramoljanak, és minél kevesebb folyjék ki. Törekedni kell a „helyi piacok” kiépítésére, visszaszerzésére. helyben termelt terméket vásárolni, helyi vállalkozókat, helyi intézményeket támogatni, mert így a helyi vásárlóerő a helyi gazdaságot élénkíti. Gazdasági szektorok célszerű támogatása Bázis szektor termelésének növelése (helyben előállított, kívül értékesített); Helyi szektor: helyi ellátás biztosítása növekvő minőséggel, erőforrás-megtartás, bázis szektor kiszolgálása. Erőforrás-függő: turizmus, szállítás, építőipar, eü, oktatás. Pénzügyi ALAP létrehozása a helyi célok támoga-tására

GAZDASÁGALAPÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS MÓDSZERTANA Cél: helyi adottságokra és a környezet által kínált lehetőségekre épülő, a helyi közösség által készített és megvalósuló olyan tervek készítése, melyek hosszabb távon elősegítik a helyi érdekekkel egyező gazdasági – s ezáltal a társadalmi-környezeti - fejlődést. A Módszertan lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy a helyi vállalkozókkal és a lakosokkal, illetve más településekkel - érdekazonosság alapján együttműködve – településük versenyképességét növeljék. A Módszertan részletesen tartalmazza a településfejlesztés elemeit, így egy település annyi részletet alkalmaz, amennyi adottságaiból azonosítható; saját erőforrásaira támaszkodva, lépésről lépésre elkészítheti terveit, az ott megfogalmazott célokat megvalósíthatja. tartalmazza az elemzésekhez használható a táblázatokat és mellékleteket is, A HGF főbb tervfázisai Előkészítő fázis, Helyzetértékelés,* A fejlesztés lehetséges irányai,* Koncepció,* Stratégiai program,* A program megvalósítása, A program felülvizsgálata, visszacsatolás.

ELŐKÉSZÍTŐ FÁZIS A hatékonyság, eredményesség, és jogszerűség érdekében teendő fontosabb előkészületek és intézkedések. Önkormányzati döntés előkészítés, döntés településfejlesztés ügyében. Helyi munkatársak kiválasztása, Potenciális együttműködő partnerek címlistája Koordinációs Csoport kiválasztása Tervezési programvázlat összeállítása és egyeztetés a megbízóval. Tájékoztató füzet és kérdőívek összeállítása (lakossági, vállalkozói, intézményi). Kommunikációs terv kidolgozása. Civil szervezetek tájékoztatása és felkérése a kérdőívek kitöltésére. A nagyobb vállalkozók személyes felkeresése Fórumokon elhangzott közösségi vélemények rendszerezése. Az adatgyűjtéshez kérdőívek készültek a lakosság, az ipari és szolgáltató vállalkozók és a mezőgazdasági termelők részére Az elemzés megkönnyítésére táblázatokat szerkesztettem. A módszertani fejezetek utalást tartalmaznak, hogy az adott fejezet elemzését mely táblázatok kitöltésével célszerű elvégezni.

HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS A FEJLESZTÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI E tervezési fázis célja feltárni és értékelni a település mindazon társadalmi-gazdasági-környezeti jellemzőit (erősségeket, gyengeségeket), és külső környezetének várható hatásait (lehetőségeket, veszélyeket), amelyek befolyással lehetnek a település, vagy kistérség jövőbeni fejlesztésére, fejlődésére; azokat a közösségi érdekeket, érdekviszonyokat, projektötleteket, amelyek a megvalósítást motiválják. A fejlesztés lehetséges irányai. E tervezési fázisban a helyi jellemzők és érdekek célszerű kombinációja mentén kell azokat a fejlesztési irányokat – mint lehetséges, vázlatos jövőképeket – kialakítani, melyek megvalósítására valós esély van. Itt kell részletezni, hogy az egyes variánsok megvalósítása várhatóan milyen előnyökkel és nehézségekkel járhat. A bemutatott változatok közül, a döntéshozó által kiválasztott fejlesztési irány (jövőkép) kerül részletes kimunkálásra, először a koncepció, majd a stratégiai program című fejezetben.

KONCEPCIÓ, STRATÉGIA, MEGVALÓSÍTÁS A településfejlesztési koncepció a település fejlesztését megalapozó terv, ami meghatározza az átfogó fejlesztési célokat és az irányelveket. 15 évre szólóan, prioritási és időrend szerint célcsoportokra, célokra és részfeladatokra bontva rendezni a jövőkép elérhetőségét szolgáló feladatokat. Minden további településfejlesztési, -rendezési tervnek, célszerűen ez az alapja. A stratégiai program a településfejlesztési koncepcióból levezetett fejlesztési terv, mely a koncepcióban 15 évre tervezett feladatoknak – egy, vagy – két ciklusban megvalósítható elemeit részletezi. A fejlesztési célok projektek révén valósulnak meg, amiket a stratégia logikai sorrendjének megfelelően kell előkészíteni. A projektek műszaki terveket, megvalósíthatósági tanulmányokat igényelhetnek, ami igen költséges, így átgondolt ütemezést kíván. A terveket időnként (településfejlesztési terveket ciklusonként) célszerű felülvizsgálni, a valós helyzethez igazítva, hasznosítva a tanulságokat. A célok eléréséhez helyi szervezet kialakítása és működtetése mindenképp ajánlott, nélküle csekély sikerre lehet számítani.

FEJLESZTÉSI CÉLPIRAMIS   FEJLESZTÉSI IRÁNY: A TELEPÜLÉS VERSENYKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE GAZDASÁGI SZERKEZETÁTALAKÍTÁSSAL 1. FEJLESZTÉSI CÉLCSOPORT: VERSENYKÉPES IPARI BÁZIS MEGTEREMTÉSE. 2. FEJLESZTÉSI CÉLCSOPORT: VERSENYKÉPES SZOLGÁLTATÁSOK MEGTEREMTÉSE 3. FEJLESZTÉSI CÉLCSOPORT: VERSENYKÉPES AGRÁRTERMELÉS ELŐSEGÍTÉSE ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS 4. FEJLESZTÉSI CÉLCSOPORT: A HUMÁN SZFÉRA-, INFRASTRUKTÚRA- ÉS KÖRNYEZETFEJLESZTÉS. 1.1. fejlesztési cél: Ipari vállalkozások versenyképességének növelése (az ipari bázisok erősítése) 2.1 fejlesztési cél: Gazdasági szolgáltatások fejlesztése. 3.1. fejlesztési cél: Tájpotenciálnak megfelelő, fenntartható, versenyképes agrárgazdálkodás elősegítése. 4.1 fejlesztési cél: Emberi erőforrás fejlesztésének összehangolása a szerkezetváltás igényével 1.2. fejlesztési cél: Bázis (tradeable) szektor fejlesztése 2.2. fejlesztési cél: Az erőforrás-függő szektor összehangolt, minőségi fejlesztése. 3.2. fejlesztési cél: Természeti, gazdasági és humán erőforrások összehangolt fejlesztése. 4.2. fejlesztési cél: Közlekedés és logisztika fejlesztése 1.3. fejlesztési cél: Helyi 1.2. fejlesztési célhoz kapcsolódó iparágak fejlődésének elősegítése 2.3. fejlesztési cél: Az erőforrás-függő és az ipari vállalkozások fejlődését elősegítő szolgáltatások 3.3 fejlesztési cél: Együttműködésre és marketingre alapuló minőségbiztosítás keretében történő mezg.-i termelés, helyi feldolgozás és értékesítés. 4.3. fejlesztési cél: Energiatakarékossági program kidolgozása, megvalósítása. 1.4. fejlesztési cél: Hiányzó helyi (non-tradeable) szektorhoz tartozó vállalkozások megerősítése 2.4. fejlesztési cél: Közszolgáltató intézmények fejlesztése. 3.4. fejlesztési cél: A település vidékfejlesztési célkitűzései, Helyi gazdasági és kulturális értékek ápolása, újraélesztése. 4.4. fejlesztési cél: Környezetvédelmi fejlesztés

3. melléklet: A FEJLESZTÉSI CÉLPIRAMIS RÉSZLETEZÉSE Az szemléltetés – a 3.3. fejlesztési cél keretében egy megvalósult LEADER+ program elemeinek felhasználásával történik. FEJLESZTÉSI IRÁNY: A TELEPÜLÉS VERSENYKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE GAZDASÁGI SZERKEZETÁTALAKÍTÁSSAL 3. FEJLESZTÉSI CÉLCSOPORT: VERSENYKÉPES AGRÁRTERMELÉS ELŐSEGÍTÉSE ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS 3.1. Fejlesztési cél (3.1.1. rövid távú részcél, 3.1.2. középtávú részcél, 3.1.3. hosszú távú részcél, Kapcsolódó fejlesztési célok) 3.2. Fejlesztési cél (3.2.1. rövid távú részcél, 3.2.2. középtávú ….) 3.3. Fejlesztési cél: Együttműködésre és marketingre alapuló minőségbiztosítás keretében történő mezőgazdasági termelés, helyi feldolgozás és értékesítés, helyi kertészek részvételével. 3.3.1. rövid távú részcél: Együttműködésre és marketingre alapuló minőségbiztosítás keretében történő mező- gazdasági termelés rendszerének – pályázati támogatással történő – kialakítása, megszervezése, bevezetés. Annak vizsgálata, hogy, az alkalmazott minőségbiztosítási rendszer mi módon hasznosítható még a térségben. 3.3.2. középtávú részcél: Termelés igény szerinti növelése, technológiai fejlesztéssel, korszerű öntözési rendszer kialakításával. Feldolgozóüzem I. fázis (Gyorsfagyasztott, darabolt pritaminpaprika előállítása, tárolása) kivitelezése ( a megvalósíthatósági tanulmány eredményének megfelelően.). 3.3.3. hosszú távú részcél: A feldolgozóüzem II. fázis előkészítése, (pritaminpaprika kivonat készítésére, a meglévő kutatási eredmények alapján). A marketing, a termelési tényezők, a pályázati lehetőségek vizsgálata és a megvalósíthatósági tanulmány eredményeinek függvényében, az üzem bővítésének megvalósítása, működésének beindítása. Kapcsolódó fejlesztési célok: Hazai élelmiszer-feldolgozó üzemek megvalósulásának támogatása. Termékpályák kialakulásának elősegítése, korszerű birtokrendszer kialakításának támogató ösztönzése, hazai piacok visszaszerzésének elősegítése, öntözésfejlesztés támogatása.

Az egyes fejlesztési célok tartalmi elemei Az n.1. fejlesztési cél értelmezése és indokainak bemutatása Kapcsolódó fejlesztési célok bemutatása n.1.m. távú részcél megnevezése és indokai (m: rövid, közép, hosszú) A kitűzött feladattal ismertetése A kitűzött feladattal elérendő cél A feladat szükségességének indoklása Az érintett célcsoportok A megvalósíthatóság feltételei Lehetséges források A várható társadalmi gazdasági környezeti hatások A végrehajtásban érintett szereplők Kapcsolódás más programokhoz

STRATÉGIAI CÉLPIRAMIS   FEJLESZTÉSI IRÁNY: A TELEPÜLÉS VERSENYKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE GAZDASÁGI SZERKEZETÁTALAKÍTÁSSAL 1. STRTÉGIAI CÉLCSOPORT: VERSENYKÉPES IPARI BÁZIS MEGTEREMTÉSE. 2. STRTÉGIAI CÉLCSOPORT: VERSENYKÉPES SZOLGÁLTATÁSOK MEGTEREMTÉSE 3. STRTÉGIAI CÉLCSOPORT: VERSENYKÉPES AGRÁRTERMELÉS ELŐSEGÍTÉSE ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS 4. STRTÉGIAI CÉLCSOPORT: A HUMÁN SZFÉRA-, INFRASTRUKTÚRA- ÉS KÖRNYEZETFEJLESZTÉS. 1.1. stratégiai program: Ipari területek, ipari park, inkubátor ház fejlesztése 2.1 stratégiai program: Gazdasági szolgáltatások és a munkaerő fejlesztése felmérés ütemütemezés 3.1. stratégiai program: Tájpotenciálnak megfelelő, piacképes termékszerkezet kialakítása. 4.1 stratégiai program: Emberi erőforrás-fejlesztési igény felmérése, egyeztetés és a rendszer kialakítása, képzések megszervezése. 1.2. stratégiai program: Klaszterek, innovációs-info park fejlesztése 2.2. stratégiai program: Az idegenforgalmi vonzerők, progra-mok, szolgáltatások, együttműködési feltételek fejlesztésének összehangolt fejlesztése a várható forgalommal 3.2. stratégiai program: Versenyképes agrárgazdálkodás előse- segítése tájékoztatás, képzés, marke- ting együttműködés szervezésével. 4.2. stratégiai program: Közlekedésfejlesztési terv készítése, fejlesztések ütemezése. Logisztikai igény feltérképezése, fejlesztési terv készítése. 1.3. stratégiai program: Helyi 1.2. fejlesztési célhoz kapcsolódó iparágak fejlődésének elősegítése 2.3. stratégiai program: Információs, tanácsadó rendszerek, telephely-fejlesztések. 3.3 stratégiai program: Együttműködés, képzés, marketing, mezg.-i termelés, értékesítés, helyi ellátás szervezése, minőség-biztosítási rendszer kialakítása. 4.3. stratégiai program: Energiatakarékossági program készítése, helyi potenciális alternatív energiaforrások feltárása, felhasználás ütemszerű megvalósítása. 1.4. stratégiai program: Hiányzó helyi (non-tradeable) szektorhoz tartozó vállalkozások telepítése, igény, ütemezés, támogatás 2.4. stratégiai program: Közszolgáltatások intézményi hátterének fejlesztése, Pl. Gyógyfürdő, bevásárló központ, piac, szabadidőközpont. 3.4. stratégiai program: Helyi kulturális értékek idegenforgalmi hasznosítása. 4.4. stratégiai program: Szennyvízkezelés, hulladékkezelés és hasznosítás, környezet iránti igényesség programjai.

A STRATÉGIAI CÉLPIRAMIS TARTALMÁNAK RÉSZLETEZÉSE STRATÉGIAI CÉL, STRATÉGIAI PROGRAM, ALPROGRAM, KAPCSOLÓDÓ FEJLESZTÉSI CÉL STRATÉGIAI IRÁNY: A TELEPÜLÉS VERSENYKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE, GAZDASÁGI SZERKEZETÁTALAKÍTÁSSAL 3. STRATÉGIAI CÉLCSOPORT: VERSENYKÉPES AGRÁRTERMELÉS ELŐSEGÍTÉSE, VIDÉKFEJLESZTÉS. 3.1. Stratégiai program 3.1.1. rövid távú alprogram, 3.1.2. középtávú alprogr., 3.1.3. hosszú távú alprogr., Kapcsolódó fejlesztési cél célok 3.2. Stratégiai program 3.2.1. rövid távú. alprogram, 3.2.2. középtávú alprogram, 3.2.3. hosszú….. , Kapcsolódó fejlesztési célok 3.3. Stratégiai program: Együttműködésre és marketingre alapuló minőségbiztosítás keretében történő mezőgazdasági termelés, helyi feldolgozás és értékesítés. 3.3.1. rövid távú. alprogram: Tájékoztatás, szervezés, pályázati lehetőségek feltárása, pályázat elkészítése benyújtása. 3.3.2. középtávú alprogram: Marketingtevékenység, termékszerkezet tervezése, minőség- biztosítási rendszer kialakítása, képzési program, értékesítési rendszer, szaktanácsadói és ellenőrzési hálózat megszervezése,. 3.3.3. hosszú távú alprogram: Talaj és öntözővíz vizsgálata, talaj tápanyagfeltöltés, termelési folyamat beindítása. Kapcsolódó fejlesztési célok: Termelői tulajdonú élelmiszereldolgozó üzemek megvalósulásának támogatása, öntözőcsatornák felújítása, karbantartása, öntözés támogatása, korszerű, együttműködésen alapuló, minőségbiztosítási rendszer keretében termelő közösségek támogatása.

A STRATÉGIAI ALPROGRAMOK TATALMI ELEMEI m.n. Stratégiai program értelmezése és indokainak bemutatása m.n.q. távú alprogram: Az alprogram megnevezése és indokai. (q: rövid, közép, hosszú) Az alprogrammal elérendő célok Az alprogram szükségességének indoklása A végrehajtás során szükséges intézkedések. Az alprogram végrehajtásáért felelős szervezet A megvalósítás lehetséges szereplői A megvalósítás során közreműködők köre A végrehajtásban közreműködő szervezetek közötti munkamegosztás, információcsere, az egyeztetés, érdekérvényesítés rendszere Szükséges, lehetséges források, a finanszírozás rendszere Az eredményesség feltételeinek és mutatóinak meghatározása A várható társadalmi hatások A várható gazdasági hatások A várható környezeti hatások A megvalósítás gazdasági, társadalmi és környezeti hatások nyomon követése, hatékonysága és források felhasználása, monitoring meghatározása Időbeni ütemezés Kapcsolódás más programokhoz Projekt javaslatok Egy alprogram megvalósulásához egy, vagy több projekt megvalósulása szükséges. A projektek többsége műszaki tervet, engedélyezést, költségvetést és esetenként megvalósítási tanulmányt igényel. Ezek költségigényes feladatok, így ezek ütemezése átgondolt tervezési munkát igényel.

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELEMET Enyedi György akadémikus, egyik örökérvényű gondolatát ajánlom mindannyiunk figyelmébe: „A siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni – csak a hanyatlás megy magától!” KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELEMET