Vidékfejlesztés és a területfejlesztés kapcsolatrendszere Dr. Tóth Tamás PhD Szent István Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtan és Vidékfejlesztési Intézet

Alap felvetések Feszültség alakult ki a területfejlesztés, valamint a vidékfejlesztés belső tartalmi kérdéseiben, szerepében, fogalmi meghatározásában. Feloldható-e ez a feszültség?

Mit nevezünk regionális (területi) folyamatoknak és területfejlesztésnek? Területi folyamat alatt olyan - hosszabb vagy rövidebb ideig érvényesülő - tartós gazdasági, társadalmi, kulturális, demográfiai jelenségsorozatot értünk, amelynek térspecifikus, területi lenyomata van. Minden elköltözés, útépítés, lakásépítés, vállalatbővítés, üzletnyitás s ezer hasonló cselekedet: a területi folyamatokat formálja (Enyedi, 2004)

A területfejlesztési törvény térségfogalmai/1 Alapfogalmak 4.§ e) régió ea) tervezési-statisztikai (nagy) régió: több megye (a főváros) területére kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával határolt, egybefüggő tervezési, illetve statisztikait területi egység, h) kistérség: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területi egység, egymással intenzív kapcsolatban lévő, önszerveződő, egymással határos települések összessége; i) térség: különböző területi egységek (a régió, a megye, a kiemelt térség és a kistérség) összefoglaló elnevezése; k) elmaradott térség: ahol a gazdaság értéktermelő képessége, infrastrukturális fejlettsége és társadalmi mutatói jelentősen kedvezőtlenebbek az országos átlagnál; p) mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei (rurális térségek): azok a térségek, ahol jelentős a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, illetve a mezőgazdasággal foglalkozók aránya a foglalkozási szerkezetben, illetve a községekben, továbbá a kisvárosokban élő népesség aránya; (Az 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről)

Regionális politika – területfejlesztés Célja a társadalom és gazdaság térbeli viszonyainak befolyásolásával a társadalmi újratermelés hatékonyságának, az életszínvonalnak és az életminőségnek javítása. (Berey 1997) területi politika Területi politikán valamely térbeli egység – ország vagy annak része – fejlődése fő irányainak, stratégiai céljainak és a megvalósítást elősegítő legfontosabb eszközöknek általában hosszabb időtávra szóló politikai, illetve kormányzati szinten elfogadott és deklarált összefoglalása értendő.

A területfejlesztés az országra és térségekre kiterjedő társadalmi, gazdasági, infrastrukturális és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges beavatkozási irányok meghatározása; rövid és hosszú távú átfogó fejlesztési stratégiák, koncepciók és tervek meghatározása, a fejlesztési célok, programok összehangolása, a tervek megvalósítása.

Vidékfejlesztés – fogalma és használata Az OECD-felmérés (EU-15) szerint az összterület 86%-át rurális térségek foglalják el, melyekben az összlakosság 28%-a él (OECD 2001) Ez az érték az EU-25 vonatkozásában már a 90%-ot is bőven meghaladja (OECD 2006). Az OECD kritériumok szerint hazánk területének 96%-a vidéki térségnek minősül, ahol a népesség 74%-a él!!!!!

A vidékfejlesztést meghatározó különböző tényezők Forrás: Heilig G. K. (2002)

A vidékfejlesztés néhány további meghatározása Olyan tág fogalom, amely magába foglalja az összes fontos kérdést, ami a vidéki emberek és térségek kollektív vitalitására vonatkozik, úgy mint oktatás, egészségügy, lakáskérdés, közigazgatás és berendezkedés, a vezetésre és irányításra való képesség, valamint kulturális örökség, csakúgy, mint a szektorokhoz kapcsolódó és az általános gazdaságügyi kérdések (OECD 1990). Egy többdimenziós folyamat, aminek célja fenntartható módon integrálni a gazdasági, szocio-kulturális és környezeti célokat (Kearney et al 1994). Egy fenntartott és fenntartható, gazdasági, szociális, kulturális és környezeti változás megtervezett folyamata az egész közösség hosszú távú jólétének növelésére (Moseley 2003).

Fenntarthatósági diagramm Gazdaság (Economy) Társadalom (Politics, Society) Környezet (Technology)

Összegzés a területfejlesztés, vidékfejlesztés: gyűjtőfogalmak, mondhatni paradigmák (?), bár ez akkor lenne igaz, ha ezek tényleg a regionális tudományterület általánosan elfogadott nézetei (fogalmai, szakkifejezései) lennének a jelen korszakban, időpontban. nem fedik egymást a definíciók, talán nem is lehet pontosan definiálni, csak egy jól megadott keret segítheti az értelmezést. a vidékfejlesztéstől a vidéki területek fejlesztéséig a vidéki területek fejlesztése talán pontosabban fejezi ki a tárgykör tartalmát és illeszkedik a tudomány rendszerébe, mivel a paradigma jelentősége abban áll, hogy az ember néha krízisbe, konfliktusba kerül meglévő véleménye, beállítottsága, hiedelmei, gondolatai, ismeretei stb. ellentmondásossága miatt, amelyet sokszor ezek megváltoztatásával tud csak feloldani.

Megfoldások A párbeszéd és konszenzus szükségességes A konstruktív együttgondolkodás lehetőséget A vidékfejlesztés alatt falusi (rurális) térségek fejlesztését értik sokan → ami gyakorlatilag a vidéki területek fejlesztését jelenti, így már könnyen illeszthető a területi tudományok rendszerébe, természetesen az egységes, a szakma által elfogadott és használt fogalomrendszer kialakítása után. Ezzel a helymeghatározással a jövőben a helyére kerülhetne a vidékfejlesztés a területfejlesztésnek egy típusa, illetve sajátos területeként.

Köszönöm a figyelmet!