Országos Építésügyi Fórum Az „Építési törvény” végrehajtási elemeinek bemutatása
Építésügyi hatósági rendszer Jelenlegi állapot Elsőfokú építésügyi hatóság kijelölt települési önkormányzatok jegyzői összesen 373 darab Másodfokú építésügyi hatóság fővárosi és megyei kormányhivatal törzshivatalában Elsőfokú építésfelügyeleti hatóság fővárosi és megyei kormányhivatal Építésügyi hivatalának önálló szervezeti egysége Másodfokú építésfelügyeleti hatóság építésügyért felelős miniszter
Másodfokú műemlékvédelmi hatóság Jelenlegi állapot Elsőfokú műemlékvédelmi hatóság fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája (önálló szakig szerv) Másodfokú műemlékvédelmi hatóság Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH)
vezetője: Állami Főépítész Jelenlegi állapot 1. típus Építésügyi Hivatal vezetője: Állami Főépítész Főépítészi iroda Építésfelügyelet
Jelenlegi állapot Ugyanazon telken és ügyben eljárhat: - az általános építésügyi hatóság (engedélyezés+hatósági ellenőrzés) - az építésfelügyelet (felügyeleti ellenőrzés) - a műemlékvédelmi építésügyi hatóság (szakhatósági vélemény+helyszíni ellenőrzés) Ennek az állapotnak az eredményeképpen egy telken, egy ügyben 2-3 hatóság többször is ellenőrizheti ugyanazt az építési tevékenységet.
Építésügyi hatósági statisztika Jelenlegi állapot Építésügyi hatósági statisztika Építésügyi hatósági statisztika Ellenőr-zés 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 jegyző-könyv 19548 15670 17444 65976 53382 49858 41228 43960 Döntés 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 építési eng. 106131 96311 88241 87797 79395 65189 47690 31821 27921 használat-bavétel 54943 57005 53876 52493 53920 47610 38790 28731 25094 kötelezés 4900 5171 5438 9242 8874 7861 8722 11844 11128 bírság 3171 2992 3458 3535 2615 1739 Összes döntés 254296 254769 238033 220633 195653 158716 166496 98934 96813 2012.04.17.
Jelenlegi állapot 2012.04.17.
Jelenlegi állapot 2012.04.17.
Jelenlegi állapot 2012.04.17.
Műemlékvédelmi építésügyi hatósági statisztika - 2009 Jelenlegi állapot Műemlékvédelmi építésügyi hatósági statisztika - 2009 Műemlékvédelmi építésügyi hatósági statisztika - 2009 Hatóság Műemlékek száma Felügyelők száma Ügyek száma Nyugat-dunántúli 3945 8 1659 Közép-dunántúli 3861 7 1224 Dél-dunántúli 5750 1107 Közép-magyarországi 4359 16 2489 Észak-magyarországi 2942 862 Észak-alföldi 2422 606 Dél-alföldi 3194 6 1031 Összesen 26473 58 8978 2012.04.17.
Jelenlegi állapot 2012.04.17.
Építésügyi hatósági rendszer 2013. január 1-től javasolt A járási kormányhivatalok létrehozásával egyidőben önálló szakigazgatási szervként Megyei Építésügyi Hivatal Járási Építésügyi Hivatal létrehozása 2012.04.17.
Az építési folyamat felügyeletét ellátó hatóság = Építésügyi hatóság Járási Építésügyi Hivatal Elsőfokú építésügyi hatóság Elsőfokú építésfelügyeleti hatóság (Elsőfokú műemlékvédelmi hatóság) egyesítésével. 2012.04.17.
Járási Építésügyi Hivatal feladatai - engedélyezés (műemlékvédelmi is) - hatósági és felügyeleti ellenőrzés (jogszerű, szakszerű, jogosult) - szankcionálás (kötelez, bírságol) - szakhatósági eljárás - adatfelelős az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatállományában - részt vesz a településrendezéssel, építésüggyel összefüggő önkormányzati rendeletek törvényességi felügyeletében - nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügyek elsőfokú intézése - katasztrófahelyzetekben részvétel 2012.04.17.
Kiemelt feladatok Szabálytalan építési tevékenységek fokozott feltárása - ellenőrzések számának lényeges emelése, minőségének javítása, tartalmának meghatározása építésügyi monitoring alkalmazásával. 2012.04.17.
Az építési folyamat felügyeletét Fővárosi, Megyei Építésügyi Hivatal ellátó hatóság = Építésügyi hatóság Fővárosi, Megyei Építésügyi Hivatal Másodfokú építésügyi hatóság Másodfokú építésfelügyeleti hatóság (Másodfokú műemlékvédelmi hatóság) egyesítésével. 2012.04.17.
Fv.-i,Megyei Építésügyi Hivatal feladatai - másodfok és felügyeleti szerv az elsőfokú ügyekben (műemléki is), - képzést-továbbképzést tart, - szakhatóságként jár el, - ellenőrzi az elsőfokú építésügyi hatósági tev. jogszerűségét, - fegyelmi felelősségre vonást kezdeményez - részt vesz a településrendezéssel, építésüggyel összefüggő önkormányzati rendeletek törvényességi felügyeletében - nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügyek másodfokú intézése - katasztrófahelyzetekben részvétel 2012.04.17.
Főépítészi rendszer Önkormányzati típusú: települési önkormányzati főépítész térségi főépítész („kényszer”társulással) Állami típusú: állami főépítész: megyei kormányhivatal önálló szakigazgatási szerve a főépítészi iroda vezetője országos főépítész: minisztériumi szervezeti egység vezetője 2012.04.17.
„Új eljárási kódex” részletes koncepció
Hatály Általános építmények Műemlékek Sajátos építmények, ha nincs kijelölt építésügyi hatóság, MKEH hatáskörébe tartozó egyes sajátos építmények Az antennák, antennatartó szerkezetek és csatlakozó műtárgyak engedélyezése a média- és hírközlési hatósághoz visszakerül.
Az építésügyi hatóság eljárásai építési engedélyezés, összevont engedélyezés, fennmaradási engedélyezés, használatbavételi engedély/tud.vétel, bontási engedély/tud.vétel, építési követelményektől eltérés engedélyezése engedély hatályának hosszabbítása, integrált engedélyezés, jogutódlási engedély/tud.vétel, hatósági bizonyítvány, építésrendészeti, kötelezési végrehajtási, szakhatósági eljárás.
Egyszerűsödik az engedélyhez kötött építési tevékenységek megállapítása Jelenlegi rendszer Új rendszer építési engedély építési engedély egyszerűsített építési engedély 30 napos engedély és tudomásulvétel nélkül végezhető tevékenységek egyszerűsített építési engedély 15 napos bejelentés önkormányzati településképi bejelentéshez köthető tevékenységek engedély és bejelentés nélküli tevékenységek
Szűkül az ügyféli kör külön vizsgálat nélkül ügyfél a kérelmező, vizsgálni kell az összes többi személy ügyféli jogállását a használatbavételi engedélyezési eljárásban ügyfél az, akire a döntés rendelkezést tartalmaz, jogorvoslati eljárásban ügyfél az, aki az elsőfokú eljárásban részt vett.
Tájékoztatás az eljárás megindításáról Hivatalból indult eljárás esetén 3 napon belül Engedélykérelem esetén 3 napon belül: elektronikus úton általános tájékoztató nyilvános webes felületen, a kérelmező ügyfelet, az ismert ügyfelet, ha az elektronikus címe ismert, postai úton az ismert ügyfelet, amíg elektronikus címe nem ismert, Egyéb kérelem esetén 3 napon belül: a kérelmező ügyfelet ismert ügyfelet.
A tájékoztatás tartalma az ügy tárgya, iktatási száma, az eljárás megindításának napja, a várható ügyintézési határidő, az ügyintéző neve, hivatali elérhetősége, kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél neve, az iratokba, a tervdokumentációba hol, hogyan lehet betekinteni, a választható kapcsolattartási forma, amely az eljárás során egyszer változtatható, Az engedélyezési eljárásban az építtető köteles elektronikusan kapcsolatot tartani.
Új eljárási típus szakaszai elő szakasz szolgáltatási szakasz engedélyezési szakasz jogorvoslati szakasz 15 nap max. fél év – 15 nap max. 15 nap max. 15 nap max. 60 nap II. fokú döntés szolgáltatás kérésének benyújtása engedély kérelem benyújtása I. fokú döntés
Előszakasz minden eljárási típus előtt alkalmazható csak ügyfél vesz részt benne, hatóság nem látja nem kötelező a használata, alkalmazása elektronikus ügyféli tárhely biztosítása az engedélyezési dokumentumok gyűjtéséhez szakhatósági vélemények előzetes önkormányzati vélemény vagy tervtanácsi vélemény építészeti-műszaki dokumentáció még mindaz, amit a jogszabály előír, továbbá az ügyfél még jónak lát benyújtani. az elektronikus tárhely használatának fix díja van.
Előszakaszban beszerezhető A települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat) polgármestere 15 napon belül véleményt ad az építésügyi hatósági engedélykérelemhez a településrendezési követelményeket, településképet érintő építési engedélyhez kötött új építmény, meglévő építmény építése, bővítése vagy meglévő építmény homlokzatának lényeges átalakítása esetén. Ezen határidő része a szükség szerinti helyi tervtanács bevonása is.
véleményét az önkormányzati főépítész, önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben önkormányzati építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményére alapozza. Abban az esetben, ha kormányrendelet építési tevékenység végzésének engedélyezését állami főépítész által működtetett tervtanácsi véleményhez köti, akkor a polgármester véleménye helyett e tervtanácsi véleményen alapul a hatósági döntés. A tervtanácsba a polgármestert és a helyi önkormányzati főépítészt meg kell hívni.
A polgármester véleménynyilvánítása során vizsgálhatja a helyi építési szabályzatnak, továbbá a helyi rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést, vagy az illeszkedés szabályai szerint véleményt adhat különösen a telek beépítési módjáról, és beépítési feltételeiről, az építmény elhelyezési módjáról és méreteiről, az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módjáról és feltételeiről,
a közterület mentén az épület földszinti kialakításának (üzletek, árkádok stb.) módjáról és feltételeiről, az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módjáról és feltételeiről, közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdetőberendezések kialakításáról. A polgármester véleményét az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint haladéktalanul megküldi az építésügyi hatóságnak. A polgármester véleménye köti az építésügyi hatóságot döntése meghozatalában
Szolgáltatási szakasz építési engedélyezési, összevont engedélyezési, fennmaradási engedélyezési, használatbavételi engedélyezési, bontás tudomásul vétele, integrált engedélyezési, használatbavétel tudomásul vétele, az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárások előtt alkalmazható ügyfél kérelmére elektronikus szolgáltatás az építésügyi hatóság részéről
nem kötelező az igénybevétele (lehet építésügyi igazgatási szakértőhöz is fordulni) a kérelem és mellékleteinek előzetes vizsgálata kellékhiány és hiányok kigyűjtése, kérelmező tájékoztatása a hiányokról (nem hiánypótlási felhívás, nem köti a hatóságot) a hatósági szolgáltatásnak fix díja van
„A” ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS FOLYAMATA KÉRELMEZŐ, ÉPÍTTETŐ KÉRELEM BENYÚJTÁSA DÖNTÉS Ügyintézés 15 nap ELŐZETES SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS SZAKHA-TÓSÁG DÖNTÉS Ügyintézés 35/50 nap ELJÁRÁS MEGSZŰNTETÉSE KELLÉKHIÁNY- PÓTLÁS Ügyintézés 25 nap KÉRELEM ÉS MELLÉKLETEI DÖNTÉS SZAKHA- TÓSÁG DÖNTÉS Ügyintézés 45/60 nap TELEPÜLÉSI ÖNKORM. VÉLEMÉNYE KELLÉK HIÁNY-PÓTLÁS TARTALMI HIÁNY-PÓTLÁS DÖNTÉS Ügyintézés 45/60 nap SZAKHA- TÓSÁG
„B” ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS FOLYAMATA KÉRELMEZŐ, ÉPÍTTETŐ KÉRELEM BENYÚJTÁSA DÖNTÉS Ügyintézés 15 nap ELŐZETES SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS SZAKHA-TÓSÁG DÖNTÉS Ügyintézés 35/50 nap ELJÁRÁS MEGSZŰNTETÉSE Ügyintézés 25 nap Nincs hiánypótlási lehetőség, ha hiányos KÉRELEM ÉS MELLÉKLETEI DÖNTÉS TELEPÜLÉSI ÖNKORM. VÉLEMÉNYE TARTALMI HIÁNY-PÓTLÁS DÖNTÉS SZAKHA- TÓSÁG Ügyintézés 45/60 nap
építtetői engedély-kérelem benyújtása elektronikusan építési engedélyezési, fennmaradási engedélyezési, integrált engedélyezési eljárásokban alkalmazandó építtetői engedély-kérelem benyújtása elektronikusan csak az minősül elbírálható kérelemnek, amely hiánytalan ügyintézési határidő főszabály: 15 munkanap vagy 20 nap 5. ügyintézési határidő max 60 nap, ha a kérelem hiányos előzetesen nem állnak rendelkezésre a szakhatósági vélemények
6. a hiánypótlást a kérelem benyújtását követő 5 napon belül ki kell írni („B” változatban nincs hiánypótlási lehetőség) 7. a hiánypótlásra max. 5 munkanap áll rendelkezésre 8. szakhatóságot a kérelem benyújtását követő 5 napon belül meg kell keresni 9. az építésügyi hatóság ügyintézési határidejébe beleszámít a hiánypótlás teljesítésének és a szakhatósági állásfoglalás megadásának ideje 10. a döntést a kérelem hiánytalanná válását, az utolsó szakhatósági állásfoglalás beérkezését követő 15 napon belül meg kell hozni (= kb. 60 nap). 11. az eljárásnak jogszabályban meghatározott díja van.
HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYEZÉS FOLYAMATA KÉRELMEZŐ, ÉPÍTTETŐ KÉRELEM BENYÚJTÁSA DÖNTÉS Ügyintézés 15 nap ELŐZETES SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS SZAKHA-TÓSÁG DÖNTÉS Ügyintézés 35/50 nap ELJÁRÁS MEGSZŰTETÉSE KÉRELEM ÉS MELLÉKLETEI KELLÉKHIÁNY- PÓTLÁS Ügyintézés 25 nap DÖNTÉS DÖNTÉS SZAKHA- TÓSÁG Ügyintézés 45/60 nap
használatbavételi engedélyezési eljárásokban alkalmazható építtetői engedély-kérelem benyújtása elektronikusan ismert ügyfelek értesítése az eljárás megindításáról elektronikus felületen az ügy jellemző adataival csak az minősül elbírálható kérelemnek, amely hiánytalan ügyintézési határidő főszabály: 15 nap
ügyintézési határidő max. 45 nap, ha a kérelem hiányos előzetesen nem állnak rendelkezésre a szakhatósági vélemények 7. a hiánypótlást a kérelem benyújtását követő 5 napon belül ki kell írni 8. a hiánypótlásra max. 5 munkanap áll rendelkezésre 9. szakhatóságot a kérelem benyújtását követő 5 napon belül meg kell keresni 10. szakhatóság ügyintézési határidejét 30 napban maximáljuk
11. a szakhatósági ügyintézési határidőbe a hiánypótlásra kiírt határidő is beleszámít. A szakhatóság ügyintézési határideje nem hosszabbítható meg. 12. ha a szakhatóság a határidőn belül nem ad állásfoglalást, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. 13. az építésügyi hatóság ügyintézési határidejébe beleszámít a hiánypótlás teljesítésének és a szakhatósági állásfoglalás megadásának ideje
14. a döntést a kérelem hiánytalanná válását, az utolsó szakhatósági állásfoglalás beérkezését követő 10 napon belül meg kell hozni (= kb. 45 nap). 15. az eljárás lefolytatása jogszabályban meghatározott esetekben kötelező 16. az eljárásnak jogszabályban meghatározott díja van.
Szakhatóság közreműködése a szakhatóság ügyintézési határideje max. 30 nap, amibe a hiánypótlás is beleszámít, az ügyintézési határideje nem hosszabbítható meg. ha a szakhatóság a határidőn belül nem ad állásfoglalást, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. a szakhatóság az építésügyi hatósággal köteles lesz elektronikus úton kapcsolatot tartani.
a szakterületre vonatkozó tervellenőr vagy építési műszaki szakértő nyilatkozata pótolja a szakhatósági véleményt módosított építési engedély esetén csak azt a szakhatóságot kell megkeresni, akinek a módosítás a szakterületét, vagy a korábban adott állásfoglalását érinti. a fellebbezési eljárásban csak azt a szakhatóságot kell megkeresni, akinek a szakhatósági előírása ellen a fellebbezés irányul. a szakhatóság köteles lesz a használatbavételi és az összevont engedélyezési eljárásban az állásfoglalását a helyszínen megadni.
BONTÁS TUDOMÁSULVÉTELE KÉRELMEZŐ, ÉPÍTTETŐ KÉRELEM BENYÚJTÁSA MEGTILTJA KÉRELEM ÉS MELLÉKLETEI Ügyintézés 15 nap TUDOMÁSUL VESZI
szakhatósági részvételt nem igénylő, jogszabályban meghatározott bontási tevékenységek és építmények használatbavételekor alkalmazható, bontás tudomásul vétele/engedélye, használatbavétel tudomásul vétele esetén alkalmazható a bontási tevékenységet meg lehet kezdeni vagy az építményt, -részt használatba lehet venni, ha azt az ügyféli szándék jelzésétől számított 15 napon belül az építésügyi hatóság nem tiltotta meg.
Kérelem mellékletei Főszabály a települési önkormányzat véleménye vagy a tervtanács véleménye építészeti-műszaki dokumentáció az eljárási illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolása Speciális más hatósági engedélyek (termőföld, erdő, környezetvéd.) közútkezelői hozzájárulás elektronikus építési napló lezárása megvalósulási tervdokumentáció
A döntés szerkezete kibővül: rendelkező rész jogorvoslati záradék Határozat tartalma A döntés szerkezete kibővül: rendelkező rész jogorvoslati záradék indokolás jogszabályi hivatkozások kitanító vagy tájékoztató rész
Kitanítás, tájékoztatás Építési engedélyezés esetén: az építésügyi hatósági engedély nem mentesít az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól Az engedély polgári jogi igényt nem dönt el, a polgári jogi kérdéseket (építési jogosultság) a kivitelezés megkezdéséig rendezni kell az engedély meddig hatályos, melyek a meghosszabbítás lehetőségei és feltételei, szükséges-e kivitelezési dokumentáció készítése,
kivitelezési tervdokumentációt az elektronikus építési napló megnyitásakor fel kell tölteni a rendszerbe az elektronikus építési naplót a használatbavételi engedély megadásáig le kell zárni az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését be kell-e előzetesen jelenteni, tervellenőr nyilatkozatát a kivit. dok. elkészültéről, szakszerűségéről az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az építtetői fedezetkezelés szabályai alá tartozik-e figyelmeztetés arra, hogy az építkezés, bontás folyamán keletkezett hulladék esetén az előírt építési, bontási hulladék nyilvántartó lapot elkészíteni és a környezetvédelmi hatósághoz benyújtani,
figyelmeztetés arra, hogy a jogerős használatbavételi engedély kézhezvétele, de legkésőbb az elrendelt hiányosságok, kötelezettségek teljesítésére megadott határidőtől számított 30 napon belül a megvalósult állapotról elektronikus épületfeltűntetési vázrajzot, az elkészült épületről energetikai tanúsítványt kell a hatósághoz (OÉNYT-be való feltöltéssel) benyújtania
Használatbavételi engedély kötelezés arra, hogy építtető a jogerős használatbavételi engedély kézhezvétele, de legkésőbb az elrendelt hiányosságok, kötelezettségek teljesítésére megadott határidőtől számított 30 napon belül a megvalósult állapotról épületfeltűntetési vázrajzot kell az építésügyi hatósághoz benyújtania Kötelezés a kisebb hibák, hiányosságok megszüntetésére érdekében szükséges építési munkák elvégzésére vonatkozó kötelezést Figyelmeztetés arra, hogy az építkezés, bontás folyamán keletkezett hulladék esetén az előírt építési, bontási hulladék nyilvántartó lapot elkészíteni és a környezetvédelmi hatósághoz benyújtani, Az elkészült épületről energetikai tanúsítványt kell a hatósághoz (OÉNYT-be való feltöltéssel) benyújtania
Jogorvoslati szakasz az elsőfokú építésügyi hatósági határozat ellen csak az az ügyfél nyújthat be fellebbezést, aki az első fokú eljárásban részt vett, a fellebbezési határidő 15 nap keresetindítási határidő 15 nap.
Szabálytalan építési tevékenység Az építésügyi hatóság építésrendészeti eljárás keretében vizsgálja a szabálytalan építési tevékenységet. Szabálytalan a jogszerűtlenül, a jogosulatlanul vagy a szakszerűtlenül megkezdett és végzett építési tevékenység.
I. Jogszerűtlen az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység, ha engedély nélküli, az engedélyezettől eltérő az engedély jogerőssé válása nélkül végzett, kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik, a jogerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére végzett. A tűréshatáron belüli eltérés nem minősül jogszerűtlen építési tevékenységnek.
II. Jogosulatlan a tervezési-, szakértői-, szakmai irányítási és ellenőrzési-, valamint építési tevékenység, ha az építési folyamat résztvevője nem rendelkezik jogosultsággal, vagy szakképesítéssel, megfelelő jogosultsággal, vagy megfelelő szakképesítéssel, a vállalkozó kivitelezői névjegyzéki nyilvántartási számmal.
III. Szakszerűtlen a tervezési-, szakértői-, szakmai irányítási és ellenőrzési-, valamint építési tevékenység, ha azt a helyi építési szabályzat és az országos szakmai alapvető építési követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik vagy a tevékenység végzése az életet, egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot és használatot eredményez.
Szigorodik a szabálytalan építési tevékenység jogkövetkezménye Főszabály: ha az építési tevékenység jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül, az építésügyi hatóság bontást rendel el.
Fennmaradási engedély adható ha Kivétel: Fennmaradási engedély adható ha egyébként az építési engedélyezéshez előírt műszaki és egyéb feltételek teljesülnek, az építmény, építményrész átalakítással, visszabontással vagy egyéb módon szabályossá tehető, vagy az a) pontban meghatározottaktól való eltérés a jogszabályban meghatározott mértéket nem lépi túl (építési helyen történő túlnyúlás, beépítési %, építménymagasság).
A veszélyes állapotú építmények, építményszerkezetek jogszerűtlen építési tevékenységgel történő halasztást nem tűrő veszélyelhárítása, vagy elbontása esetén az építésügyi hatóság a megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet fennmaradását – ha az az előírtaknak megfelel – kérelemre tudomásul veszi.
Ellenőrzések 1. Helyszínelők kormánytisztviselők ÉMI kamarák minősített szakértőik 2. Koncentrált szervezeti keretek között 3. Típusai eljáráshoz fűződő (jogszerűségi) kivitelezést ellenőrző (szakszerűségi) szabálytalanságot feltáró összevont célvizsgálati
Országos Építésügyi Nyilvántartási rendszer Webes kereső felület Közvetlen összeköttetés más nyilvántartásokkal Adatállományok feltöltése Elektronikus szolgáltatások: ÉTDR Bírság Szankció Energetikai tanúsítvány E-építési napló Építésügyi monitoring
Országos Építésügyi Nyilvántartási rendszer
A települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat) ellátja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek, a településkép, a rálátás és kilátás védelmét, szakmai konzultációt biztosít a beépítési feltételek, a településkép, az építészeti örökség megóvása érdekében. A fővárosi önkormányzat ellátja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek védelmét.
települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat) polgármestere településképi véleményezési/bejelentési eljárást folytat le az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében. Az építési tevékenység megkezdhető, ha a polgármester az építési tevékenység végzését 5 munkanapon belül nem tiltja meg.
A települési önkormányzat (fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat) az építésügyi feladatát a helyi rendeletek megalkotásával és a települési (fővárosban a fővárosi és a kerületi) vagy térségi önkormányzati főépítész közreműködésével látja el.
Felhatalmazást kap a települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat), hogy a feladatai végrehajtására önkormányzati rendeletet alkothat a helyi építészeti értékek védelme érdekében a) a védetté nyilvánításról, b) a védetté nyilvánítás és a védettség megszüntetésének eljárási szabályairól, c) a védettség érdekében biztosított önkormányzati támogatási és ösztönzőrendszer mértékéről és módjáról,
a településkép védelme érdekében a reklámok, reklámberendezések, cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról, azon - jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött - építési tevékenységek és rendeltetésváltoztatások körének megállapításáról, melyek megkezdését településképi eljáráshoz köti,
a vélemény-nyilvánítást megalapozó szakmai szakértői testület (tervtanács) működtetésének elhatározásáról, működési területéről és feltételeiről, eljárási szabályainak megállapításáról, az építmények rendeltetésszerű használatához elhelyezendő személygépjárművek szükséges számának megállapításáról.
A kivitelezés egyszerűsítését szolgáló javaslatok a „házilagos” kivitelezés lehetősége Nem minősül üzletszerű építőipari kivitelezésnek a házilagos építkezés saját részre vagy családtagok részére történő végzés esetén, ha biztosított a tevékenységhez előírt szakképesítés
A kivitelezés egyszerűsítését szolgáló javaslatok a felelős műszaki vezető nélküli kivitelezés lehetősége - a szakképesítéssel végezhető munkák bővítése a munka jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkező kivitelező felelős műszaki vezető nélkül is végezhet egyszerűbb kivitelezési tevékenységet, ha azt az építési műszaki ellenőr folyamatosan ellenőrzi és teljesítéshez nem vesz igénybe alvállalkozót. az építőipari kivitelezési vállalkozói regisztrációban ilyen esetben feltüntetésre kerül a munkavállalás korlátozottsága
javaslatok a vállalkozó kivitelező jogosultság ellenőrzése A kivitelezés egyszerűsítését szolgáló javaslatok a vállalkozó kivitelező jogosultság ellenőrzése az építésügyi hatóság az e-építési naplóból és helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálja.
A kivitelezés egyszerűsítését szolgáló javaslatok A tervellenőr a kiemelt kockázatúnak minősíthető építmények körében ellenőrzi a kivitelezési dokumentációban az építményfajtára előírt követelmények teljesítését, Az EUROCODE kihirdetett honosított magyar szabvánnyá vált. Pontosan előírja, hogy milyen építménytípusok és kockázat esetén milyen szintű tervellenőrzésre van szükség. Épületek osztályozása a kárhányad alapján az EC0 szerint
A kivitelezés egyszerűsítését szolgáló javaslatok Kárhányad szerinti osztály Leírás Példák az épületek és az építőmérnöki szerkezetek köréből CC3 Az emberélet elvesztésének valószínűsége nagy, vagy a gazdasági, társadalmi, környezeti következmények rendkívül jelentősek Lelátók, közösségi épületek, ahol a tönkremenetellel járó kár nagy (pl. koncertterem) CC2 Az emberélet elvesztésének jelentősége közepes, a gazdasági, társadalmi, környezeti következmények számottevőek Lakó- és irodaházak, közösségi épületek, ahol a tönkremenetellel járó kár közepes (pl. irodaház) CC1 Az emberélet elvesztésének jelentősége kicsi, a gazdasági, társadalmi, környezeti következmények nem jelentősek, vagy elhanyagolhatók Mezőgazdasági épületek, melyekben szokásos esetben emberek nem tartózkodnak (pl. raktárak), növényházak
A kivitelezés egyszerűsítését szolgáló javaslatok Az 1-2-3 csoportokhoz tartozó tervellenőrzési szintek Tervellenőrzési szintek Jellemzők Ajánlott minimális követelmények a számítások, a tervlapok és a műszaki leírások ellenőrzéséhez DSL3 az RC3-mal összhangban Kibővített ellenőrzés Független ellenőrzés: A tervezőtől független szervezet által végzett ellenőrzés DSL2 az RC2-vel összhangban Szokásos ellenőrzés A működési szabályzat szerinti felelős tervezőtől független személyek által végzett ellenőrzés DSL1 az RC1-gyel összhangban Önellenőrzés: A tervező által végzett ellenőrzés
A kivitelezés egyszerűsítését szolgáló javaslatok Ezen elv alapján a jogszabály szerinti kötelező, független tervellenőrzés csupán a CC3-ban a tervezet szerinti esetben és módon szükséges. A tervellenőr feladata és különös felelőssége – a nagy kockázattal járó építmények esetében – a műszaki megvalósítási, kiviteli tervdokumentáció (tervdokumentáció-rész) tartalmának szakszerű ellenőrzése. a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartásának ellenőrzése.
A tervező szerepének megerősítése Az építési engedélyezési dokumentáció elkészítésére irányuló tervezési szerződés megkötése előtt a tervezőt meg kell nyilatkoztatni arról, hogy az építési folyamat megvalósításához előírt kivitelezési dokumentáció készítését az építési műszaki ellenőri és/vagy a beruházás-lebonyolítói feladatokat (beruházási tanácsadó) feladatokat vállalja-e, ha igen, tegyen árajánlatot. 2. Megbízó az ajánlat alapján eldönti köt-e ezzel a tervezővel szerződést vagy sem. 3. Ha a megegyezés létrejön a tervezési szerződésben erre ki kell térni.
A használatbavételi eljárás szerepének erősítése Feltételek A fővállalkozó kezdeményezi a teljesítésigazolás kiadását A teljesítésigazolás kiadásra kerül Az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmasságát alátámasztó nyilatkozatot – a használatbavételi engedélyezéshez - az építési műszaki ellenőr kiállítja az építési naplóban. 4. Az építésügyi hatóság az elektronikus építési naplóban rendelkezésre álló műszaki ellenőri nyilatkozat alapján adja ki a használatbavételi engedélyt.
Elektronikus építési napló alkalmazása e-építési napló az építésügyért felelő miniszter által működtetett internetes alapú alkalmazás, kapcsolódik az Országos Építésügyi Nyilvántartás egyéb adatállományához és az MKIK által vezetett kivitelezői nyilvántartáshoz, az építési beruházás egészéhez kötődik, egy építési beruházásnak egy e-építési naplója lesz, a megnyitásához jelszó/kód szükséges, az e-építési napló magába foglalja az összes vállalkozó kivitelező szerződésének adatait és az általuk végzett építési tevékenység dokumentálását, az alvállalkozói nyilvántartást, az elvégzett munkanemek és azok teljesítésének dokumentálását, elfogadását, a kivitelező kötelezettsége a naplóvezetés, melyet arra irányuló megállapodás esetén a fővállalkozó/megrendelő vállalkozó kivitelező átvállalhat.
A kivitelezői nyilvántartás fejlesztése, vállalkozásminősítés 1. A nyilvántartásba vett vállalkozó kivitelezők teljesítésre való alkalmasságát differenciáltan az MKIK állapítja meg a bejelentés kötelező tartalmi elemei a vállalkozásról elérhető, nyilvános, elektronikus, hatósági vagy közhiteles nyilvántartás adatai alapján. 2. A tevékenységi kör szerinti teljesítésre való alkalmasságot akkreditált vállalkozásminősítő szervezet állapítja meg. Mindkét esetben a minősítés (a teljesítésre való pénzügyi és szakmai alkalmasság) módszertanát és tartalmát jogszabály állapítja meg.