Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Publikáció (szóbeli és írásbeli) készítés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
ALKALMAZOTT KOMMUNIKÁCIÓ
Advertisements

Kondicionális Eddig: Boole-konnektívumok ( , ,  ) Ezek igazságkonnektívumok (truth-functional connectives) A megfelelő köznyelvi konnektívumok: nem.
Tutori tevékenység a gyakorlatban
E-learning alapú távoktatásos képzés
A gyermekek nyelvelsajátítása
Dr. habil. Benczik Vilmos főiskolai tanár, ELTE TÓK
A SZÓBELI PREZENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI
Tengeralattjáró győzelmi hírek elmaradása – kilövés
A mondat.
Japán és amerikai üzleti partnerrel
HELLER ÁGNES: FILOZÓFIA MINT LUXUS
Angol nyelvi kompetencia
A kommunikáció fogalma, formái, szabályszerűségei
Képességszintek.
Kommunikációs stratégiák
ZENEELMÉLEt.
A bibliai lecke előkészítése és tanítása (1-2.)
A szóbeli közlés felépítése
6. Előadás A felnőttoktatás főbb módszerei
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Publikáció (szóbeli és írásbeli) készítés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC.
Tudományos és publicisztikai szövegtípusok
Készítette: a Dalai Láma
Készítette: Cselényi Szandra Nóra
Hogyan legyünk jó tanulók?
7. előadás Ember és vezetés, vezetési stílus
A kétnyelvűség kialakulása és fejlődése
A második nyelv elsajátítás elméletei 2.
Kimeneti követelmények a 8. osztály végén
TANTÁRGY-ORIENTÁLT IDEGEN NYELV OKTATÁS Istvánffy Miklós Általános Iskola.
E-learning alapú távoktatásos képzés
Stílus és jelentés /társalgási stílus, publicisztikai stílus, tudományos-szakmai stílus, hivatalos stílus /
Óvodai tanterv a 3 és 7 évesek számára
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul
Bekezdésformázás Felkészítő tanár: Tóth Attila Diák: Lábszki Anna
Kommunikációs politika Összefoglaló feladatok
AVIR – intézményi adatmodell K+F+I szekció február 2.
FoglalkoztaTárs - Társ a foglalkoztatásban Október 24. Észak-alföldi regionális szakmai műhelymunka A KézenFogva Alapítvány megjegyzései a kerekasztal.
I. Előadás Az anyanyelvi nevelés alapjai, célja, területei és elvei
Szinger Veronika HANGTAN Szinger Veronika
Dajkanyelv - Az anyai beszédmagatartás néhány aspektusa
A kontextus hatása a kollokációk megértésére Csiszár Orsolya ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola.
Hasznos információk a kétszintű kémia érettségiről
A modell fogalma, a modellezés jelentősége
A kommunikáció nem nyelvi kifejezőeszközei
Összeállította: Dóber Valéria
A szövegszerkesztés menete
Térképészet és térinformatika
„Az igazi kérdés nem az, mennyit javultál tegnapi önmagadhoz képest, hanem, hogy milyen jól teszed a dolgod versenytársaidhoz képest.”
A „diszes” problémák korai jelei
Nicsak, ki beszél – már a számítógépek is... Szita István Eötvös Collegium.
A munkával való elégedettség
Az alapvető kommunikáció
Tudás és képesség az OKKR-ben Pajkossy Péter Kognitív Tudományi Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
Kommunikáció szerepe a kapcsolattartásban
Adatbáziskezelés. Adat és információ Információ –Új ismeret Adat –Az információ formai oldala –Jelsorozat.
Beszédinformációs rendszerek Szegmentális és szupraszegmentális elemek a beszédtechnológiában.
Gyakorló óra 5/12.
Segítő külső körülmények 5/13. Előkészület – tanár A páros munkához szükséges szöveget kinyomtatni Készítette: Sági Lajos2.
Vigyázat: minden üzenet!
Demens gondozás (Kommunikáció) Készítette: Jónyer Lajosné
A hangok világa Hangképzés.
METAKOMMUNIKÁCIÓ Vigyázat: minden üzenet!!!. Ismétlés Minden jel, ami önmagán túlmutat, ami önmagánál többre utal. A jelet nem az teszi jellé, aki adja,
A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói
Analitikus fa készítése Ruzsa programmal
A KÖZÉLETI SZÓBELISÉG Készítette: Gazdag Vilmos (II
előadások tervezése és kivitelezése Kovács Ilona egyetemi tanár
METAKOMMUNIKÁCIÓ. Ismétlés Minden jel, ami önmagán túlmutat, ami önmagánál többre utal. A jelet nem az teszi jellé, aki adja, hanem az, aki „veszi”.
Tanácsok a portfólió készítéséhez
Hatékony és pontos munkavégzés
A nyelvhasználat értékelésének lehetősége
Előadás másolata:

Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Publikáció (szóbeli és írásbeli) készítés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC

A nyilvános kutatói beszéd elemei előadás lecke

A szóbeli közlés lehetőségei, formái 17. lecke

Bevezetés Az előző leckékben a publikáció írásának a szabályai lettek bemutatva, most azonban beszélnünk kell a nyilvános kutatói beszédről is. Miért is van erre szükség? A kutatók nemcsak maguknak kutatnak, hanem munkájuk során a tudományt fejlesztik, bővítik, amelyhez nemcsak a publikációk, hanem a szóbeli kommunikáció, előadások is hozzá tartoznak. Szövegének tartalma megegyezik az íráséval, azonban közlésmódja más! A beszédmód mindenkinek egyéni stílusa, azonban vannak dolgok amiket meg kell tanulni!

Beszéd Jelen esetben beszéd alatt értjük egy meghatározott témáról szóló, előadott közleményt. Magába foglalja a nyelvi kommunikációt, amely kritikus pontja a beszédnek. Ide tartozik az előadás fogalma, azonban más és más értelemben kell használnunk jelen esetben. A köznyelv előadásnak mondja a szabadon előadott ismeretterjesztését, tanórát. Azonban egy tudományos közlemény előadása ezektől mind műfajilag, mind beszédtechnikailag eltérőek.

A szóbeli közlemény formái Kutató beszél A kutató beszél, vagyis többen hallgatják a tudományos közlemény szóbeli megjelenítését. Felolvasás: –Hallgatóságnak szóló kötött szövegű leírt közlemény szó szerinti felolvasása. –Jól és helyesen felolvasni egy fiatal kutató számára az egyik legnehezebb és legfontosabb beszédtechnikai leckéje. –Nehézségek: két részre oszthatjuk. A felolvasó és a hallgatóság szempontjából.

Felolvasó szempontjából a nehézségek A felolvasás se nem közvetett se nem közvetlen kommunikáció. A felolvasó kevésbé érzékeli a visszajelzéseket. Ritkán alakul ki szemkontaktus a felolvasó és a hallgatóság között. Feszült, merevebb a tartása, nem tud kellően figyelni a gesztikulálásra. Monotonná válhat az előadás, amely nemcsak a hallgatóság, hanem a felolvasó szempontjából is elmondható. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a felolvasó is elvesztheti a „fonalat”.

Hallgatóság szempontjából a nehézségek A hallgatóságnak nincs ideje elgondolkodni a hallottakon, mivel a felolvasó rögtön tovább halad. A körülményesen megfogalmazott, sok idegen szót tartalmazó előadás sokszor nehezen érthető és követhető a befogadók szempontjából. Nincs meg a szemkontaktus az előadóval, ezért sokszor bonyolultabb összefüggések átlátására, visszakérdezésére nincs lehetőség. Monoton előadás mód esetén nemcsak a felolvasó vesztheti el a fonalat, hanem a hallgatóság is, amely hatására ha még érdekes témáról is van szó érdektelenné válik a hallgatóság számára.

Miért lehet hasznos a felolvasás? Ha valakinek sikerül úgy megtanulni felolvasni, amely közben kapcsolatot tud tartani a hallgatósággal, valamint megfelelően tud gesztikulálni, az az előadási módokban a következő, vagyis a szabad előadás műfajába könnyedén bele tud fejlődni. Ha az ember izgalmi állapota következtében nem tudja elmondani helyesen az előadását annak nagy segítséget nyújthat.

Szabad előadás –Hallgatóságnak szóló, nem felolvasott közlemény, amely szövege és tartalma szerint többféle lehet: –Betanult előadás: kötött szövegű közlemény. Általában előre megírt előadások tartoznak ide. –Jegyzetre támaszkodó előadás: kötött vázlatú közlemény. Az előadó ebben az esetben valamiféle logikai sorrendben állítja és írja le előadását. –Teljesen szabad előadás: kötött témájú közlemény. Az előadó a hallgatóság reakcióit figyelembe veszi és az adott állapothoz tartja meg előadását.

Többen beszélnek Egy tudományos közleményt több jó esetben a témához értő kutató megbeszél, megvitat. Ez irányulhat egy probléma megvitatására, vagy egy fiatal kutató új eredményeinek megbeszélésére is. Felkészült szólás: –Tervezett vagy felkért felszólalások, korreferátumok. –Találkozhatunk vele pl.: diplomadolgozat, doktori disszertáció védése esetén. –Terjedelme a közleménytől függően lehet rövidebb vagy hosszabb.

Rögtönzött szólás: Előre nem tervezett megnyilatkozás nyilvános rendezvényen, amelyet spontán módon az előadó vagy az általa előadott téma válthat ki. Többféle lehet: –Spontán hozzászólás: többnyire kommentáló. Egyetért, kételkedik, esetleg új témát vet fel. –Vitához való hozzászólás: az elhangzottakból valamit nem ért. –Interaktív felszólalás: Párbeszédes jellegű. A kérdésre választ is vár.

Tanóra tartása Szorosabban valamilyen témához általában tananyaghoz igazodó, meghatározott hallgatósághoz szóló, valamint kötött idejű szóbeli közlés. Úgy is felfoghatjuk, hogy egy kötött vázlatú, szabad előadás. Az előadótól függően figyelemfelkeltő spontán párbeszédbe is átmenő közlés. Érdemes figyelni a hallgatóság visszajelzését, valamint lehetőséget biztosítani a kérdések feltevésére, és az észrevételek hozzáfűzésére. Sokszor egy jó előadás, a hallgatóságot ösztökélheti az adott témában való mélyebb ismeretek elsajátítására is.

A beszédképzés elemei 18. lecke

A hangok kiejtése A szavak hangokból épülnek fel. Megkülönböztetünk magánhangzókat és mássalhangzókat. A jó és helyes kiejtés nélkülözhetetlen alapja a hangok pontos artikulációja, amely kiterjed azok beszédbeli időtartamára. Másrészről a mássalhangzók megkülönböztetése, torlódásuk elkerülése, valamint nyelvünk sajátságaiból származóan a szóvégek teljes kiejtése. Mikor jó a hangképzés? Ha elől szól, vagyis a rezonanciát lazán, nem görcsösen, a szájpadlás elejére a fogakra összpontosítjuk.

Mire figyeljünk a kiejtés során Az enyhe ajak mozgás, szűk fogréssel az igénytelen beszédmód sajátsága. Azonban vigyázzunk, hogy ne legyünk túl szájbarágósak sem. Magánhangzók időtartamának megfelelő betartása. Mást jelenthet egy szó eltérő kiejtésben. –Például: nem mindegy, hogy ivás vagy ívás. A mássalhangzók is ejthetőek hosszan. A mássalhangzók torlódása esetén viszont mindegyiket ki kell ejtenünk. –Például: filmklub, barackmag, árnyjáték

Előfordul, hogy a szótő és a toldalék határán egyetlen hanggá olvadnak össze a szomszédok. –Például: kertjüknek írjuk, kertyüknek mondjuk. Szóösszetételekben a szavak határán ugyanezek a mássalhangzók a kiejtésben nem válnak eggyé. Például: kétsoros és nem kéccsoros, hadjárat és nem haggyárat, hatszög és nem haccög Összefoglalva általában megfelelően ejtjük ezeket a szavakat, azonban figyelmetlenségből előfordulhat, hogy átsiklunk ezeken a természetesnek hitt dolgokon.

A szavak színezése A szavak színezését mindig az a mondat szabja meg, amelyben szerepel, vagyis a szövegkörnyezettől nagymértékben függ. Fizikai értelemben a tüdőből kiáramló levegő, a gégefő, valamint a hangszalagok határozzák meg egy szó színezetét. Nemcsak a rezonanciától függ, hanem a hangerő és a rezgésszám (hangmagasság) is szerepet játszik. Ezek mellett a hang időtartama is fontos tényező. A színezést összességében a hangtulajdonságok fogják megszabni.

Hangtulajdonságok Hangerő: önmagában is képes egy szó színezésére, amennyiben ha az eltér a mondat vagy a bekezdés hangerejétől. Hangsúly: egy szón belül a relatív hangerő változás. Magyarban a szavak első szótagja hangsúlyos általában, ennek még adhatunk egy kicsit nagyobb hangsúlyt. Azonban a tudományos előadásban sokszor nemcsak egy szó, hanem egy teljes mondat vagy bekezdés is lehet hangsúlyos. Ezt a beszédben mindenképpen érzékeltetni kell.

Hanglejtés: a hangsúly folyamatos változásából adódik. A magyar nyelvben ez ereszkedő, vagyis a szó vagy a mondta eleje a hangsúlyos, utána egy folyamatos elcsendesülés van. A hanglejtés lehet kérdő is. Ebben az esetben az utolsó előtti szótag a legmagasabb. Hangfekvés: más néven hangmagasságnak is nevezhetjük. Személy függő, ezért mindig egy adott személynél kell vizsgálni, hogy a beszéde közben relatíve mi a magasabb és mi az alacsonyabb.

Hangszín: személyiségre jellemző. Mindig az adott szituáció dönti el, hogy milyen hangszíne van az embernek. Egy mesemondás közben más hangszínnel fog beszélni, mint egy előadás közben. Tempó: az elmondás gyorsasága. Szintén személy függő. Nem jó ha túl lassan és vontatottan beszélünk, de az sem jó ha hadarunk. Természetesen előadás közben alkalmazhatunk tempóváltoztatásokat. –Lassú: kiemelő jellegű (hagyunk időt az elmondottak feldolgozására) –Gyors: jelentéktelent jelent

A mondatok elmondása Tartalmi mondanivalónk legkisebb egysége a mondat. Az előzőekben elmondottakból a szavak tevődnek össze, a szavakból pedig a mondatok. A mondatok kontextust fognak alkotni, amelyeket egységeket egymástól tagolással kell elválasztanunk. Ezeket még eltérő hangsúllyal, szünetekkel is tudjuk tagolni. Összefoglalva előadás közben a jobb megértés érdekében a mondatok között tagolást, szüneteltetést, kiemeléseket használunk, amelyek egyértelműen mondanivalónkat kifejezőbbé teszik.

Tagolás: többfajta módja ismert. –Vessző megjelenítése: elválaszt külön lélegzetvétellel ejtjük ki a tagmondatokat. –Hangsúlyszakaszolással: a hangsúlyos szó előrekerülhet a mondatban, a többi ezután lecseng. –Túlérhet egy mondaton egy egység, ezt szóban kell kifejeznünk. Szünetelés: A beszédben a legkifejezőbb a hallgatás. A rövid ideig szünetelő hang lényeges kifejező eszköz lehet. Számos típusát különböztethetjük meg:

–Pillanatnyi szünet: írásban vesszővel választhatjuk el, kis levegőt vehetünk közben. Ez összefügghet egy adott egységgel, vagyis tömbbel, amelyet gyakorolhatunk. –Tagoló szünet: Hosszabb mondat végeken, esetleg bekezdések végén használható. –Figyelemfelhívó szünet: a fontosabb mondatrészek előtt figyelemfelkeltő szünetet tartunk, amellyel előadás közben egyfajta pozitív értelmű feszültséget is lehet kelteni a hallgatóság körében.

Köszönöm figyelmüket!