Az égei civilizáció
Történelmi bevezetés Népei: a Küklád-szigeteken a Peleponnészosz-félszigeten és Kis-Ázsia északnyugati partvidékén éltek Minószi (krétai)kultúra (Kr. e. 2700–1100) Központok: Trója, Knósszosz stb. Mükéné művészete (Kr. e. 1600–1000) Központok: Mükéné, Tirünsz stb.
Az Égei-tenger népei
Emlékek Paloták, várak romjai Sírleletek márvány-, kő-, agyag- és fémtárgyai és szobrai Fennmaradt paloták falfestményei
A minószi kultúra építészete A knósszoszi palota (Kr. e. 1700 körül, Kréta) Alapterülete: 22.000 m2 Alaprajza: labirintus-szerű Falait freskókkal díszítették
A knósszoszi palota
A knósszoszi palota
A minószi kultúra festészete Freskók jellemzői: életszerű, mozgalmas jelenetek derűs, élénk, ragyogó színek harmóniát, életörömet sugározó alkotások
A minószi kultúra festészete
Delfines freskó
Emberábrázolás
A minószi kultúra viseletei Kecses mozgást Karcsú alakot hangsúlyozták
Mükéné városépítészete A mükénéi népek magaslatra épített, erődítményszerű fallal körülvet várakban laktak Elnevezése: akropolisz ‘fellegvár’ A palotanegyed körül helyezkedtek el a lakóházak Egyszerű, áttekinthető alaprajzzal készültek
Mükénéi fellegvár
Oroszlános kapu A mükénéi kapu szerkezete az ősi triliteket idézi: A többtonnás függőleges kőtömbökre (tartópillérek) keresztben egy vízszintes kőtömböt (szemöldökgerenda) fektettek A teherhárító háromszöget: domborművekkel töltötték ki A dombormű kompozíciója: szimmetrikus
Oroszlános kapu
A mükénéi királysírok Az „Atreusz kincsesháza” elnevezésű sír építése: - folyosó kialakítása - támfal megépítése - a főterem álboltozatos kupolájának elkészítése
A krétaiak írása Lineáris A írás: az írás egyik korai fajtája, amelyet a minósziak használtak Lineáris B írás: a mükénéiek által használt írás, amely a lineáris A-ból ered