Xántus János Világutazó, etnográfus, természetkutató (Csokonya, 1825. október 5. – Budapest, 1894. december 13.)

Xantus vagy Xántus? Nem mindennapi vezetékneve idegen eredetre utal. Az őseik a 16. század elején görög földről települtek be Erdélybe (valószínűsíthető, hogy macedónok voltak). Szerzetes leszármazottjuk helytelenül X-esítette és latinosította az eredetileg Santhos vezetéknevük. Ettől kezdve írta nagy utazónk nevét Xántus alakban.

Xántus János életrajza 1825. október 5.-én Csokonyán született egy kis Somogy megyei faluban, a Széchenyi-család birtokán. Apja Xántus Ignác, előbb Széchenyi Ferenc, majd Széchenyi István magántitkára, jogtanácsosa volt. Természetszeretete már kis gyermek korában kialakult a Dráva menti vadregényes tájak hatására.

Xántus János életrajza A gimnázium első évét Győrött a bencés gimnáziumban végezte, majd Pécsre került a püspöki líceumba. Pécsett 1844-45-ben magánúton kiváló eredménnyel végezte el a jogtudomány két évfolyamát, 1847-ben Pesten ügyvédi vizsgát tett.

Xántus János életrajza A nemzetőrség lelkes szervezője volt Somogyban 1848 nyarán, majd később tüzérként részt vett a pákozdi csatában is. A komáromi erődvárban tüzér főhadnagy lett. 1849. februárjában egy felderítés során Érsekújvár térségében fogságba esett. Pozsonyba toloncolták, majd egy csehországi fogolytáborba került, ahol besorozták az osztrák hadseregbe közlegénynek. Szökése után, magyar emigránsokkal lépett kapcsolatba Prágában, mire újra besorozták.

Xántus János életrajza Miután másodszor is megszökött, 1850-ben Londonba emigrált. 1852. május 8-án – az Amerikai Egyesült Államokba szökött. Következő útja a bevándorlók nagy központjába, a Mississippi menti Saint Louis-ban vezetett. Hamarosan a Pacific Vasút nyomvonalának kitűzésénél dolgozott. Miután otthagyta a vasúttársaságot, 1853-ban lehajózva a Mississippin, meglátogatta a New Orleans-i magyarokat. 1854-ben kénytelen volt elhagyni a sárgalázzal fertőzött vidéket, és visszament St. Louis-ba.

Xántus János életrajza 1855. szeptemberétől – Vésey Lajos álnéven – a Riley-erődben szolgált egészségügyi őrmesterként. 1859-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választották. 1861. végén hazatért Magyarországra. Az MTA ülésén 1862. január 22-én székfoglaló előadást tartott. 1862. közepén visszautazott. A washingtoni tengerészeti minisztérium titkára lett, majd később a külügyminisztériumtól kapott kinevezést a mexikói Manzanillióba, mint az Unió konzulja. 1866. augusztus 6-ától igazgatója lett a pesti állatkertnek, melynek létrehozásában nagy szerepet vállalt.

Xántus János életrajza Az igazgatói állásról való lemondását nyugtalan természetén kívül, 1868-ban az osztrák-magyar Dél-Kelet Ázsiai expedíció is késztette, melyre a kormány megbízásából indult. 1870. novemberében a délkelet-ázsiai útjáról hazatérve. A Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának őrévé választották, 1872. március 5-étől Magyar Földrajzi Társaság alelnökévé választották 1890-ben. 1894 tavaszán súlyos tüdőgyulladáson esett át. 1894. december 13.-án Budapesten halt meg.

Megnyitotta kapuit… Magyarország első állatkertje 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit. A közönség ekkor csaknem ötszáz különféle állatot láthatott a kertben, amely állatokat tizenegy nagyobb és számos kisebb állatházban, valamint elkerített, nyílt gyeptereken. A legnépszerűbb állat Kristóf, a fiatal barnamedve volt, aki nemcsak gondozójának, Angelo Guzzanto-nak volt a kedvence, hanem a jeles államférfinak, Deák Ferencnek is.

A Budapesti Állatkert Igazgatói (1866-1929) 1866 dr. Leopold Fitzinger 1866-1867 Xántus János 1867-1868 Czimeg János 1868 dr. Kriesch János 1869-1871 Hegyessy Kálmán 1872-1873 Berecz Antal 1873-1906 Serák Károly 1906-1907 Lónyai Géza 1907-1911 dr. Ráthonyi Zoltán 1911-1919 dr. Lendl Adolf 1919-1929 Hilbert Rezső

A Budapesti Állatkert Igazgatói (1929-) 1929-1948 Nádler Herbert 1948-1951 Láng István 1951-1956 Károlyi József 1956-1967 dr. Anghi Csaba 1967-1977 dr. Szederjei Ákos 1977-1986 dr. Holdas Sándor 1987-1994 dr. Szijj József 1994-2003 dr. Persányi Miklós 2003-2007 dr. Bogsch Ilma 2007- dr. Persányi Miklós

Zárszó Xántus János nagyon gazdag, változatos életpályát járt be: hontalan kalandos utazóból nemzetközi hírű tudós lett. Beszámolóival, gyűjtött anyagaival okítani, tanítani akart, tudományos ismereteket átadni idehaza az akkor még különlegességnek és ritkaságnak számító vadnyugati világról. Írt magyar, angol, spanyol, német és latin nyelven.

Publikációi Magyarul megjelentek önállóan: Xantus János levelei Észak-amerikából (közli Prépost István, Pest 1858) Utazás Kalifornia déli részében (u. o. 1860) Utasítás a természetrajzi tárgyak gyűjtésére (u. o. 1872) Emlékbeszéd Lázár Kálmán gróf felett (Budapest 1875) A térképkészítésről (u. o. 1880). V. ö. nekrológját a Földrajzi Közlemények XXII. köt.

Xántus János könyvei és több mint kétszáz népszerű írása milliók számára nyújtott élvezetes ismeretszerzést. Köszönöm a figyelmet!