A közigazgatás felépítése és működése

1.1. A közigazgatás fogalma, feladata A közigazgatás olyan szerve-zetrendszer, amely alapvető funkciója a törvényhozó szer-vek által meghatározott fela-datok közhatalommal és egyéb szervezési eszközökkel történő végrehajtása. FELADATA: Jogalkotó tevékenység; Hatósági jogalkalmazó tevékenység; Közszolgáltató jellegű feladatok;

1.2. A közigazgatás rendszere Két szervezetrendszer működik (duális jelleg) Önkormányzati közigazgatási szervek Államigazgatási szervek egyszemélyi vezetés (hierarchikus rendszer); van felettes szervük; állami feladatokat lát el (országos közügy); jogszabály, illetve a felettes szerv által meghatározott önálló feladat-, hatáskör, döntési jogkör; önálló költségvetésük van; állami vagyonkezelők; polgármesteri hivatal körjegyzőség igazgatási társulás megyei közgyűlés hivatala főpolgármesteri hivatal vezetője: jegyző helyi közügyek ellátása; törvényi és saját feladat-meghatározás; önálló döntési jogkör; egységes szervezet irányító: képviselő-testület

A közigazgatás felépítése Közigazgatási feladatok ellátásának rendszere Önkormányzati igazgatási szervek Államigazgatási szervek Egyéb közigazgatási feladatot ellátó szervek [pl: rendvédelmi szervek (VPOP), atipikus szervek (ORTT)] Közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szervek (pl: köztestületek)

A közigazgatási szervek csoportosítása HATÁSKÖR terjedelme szerint Általános hatáskörű szer-vek (Kormány, közigaz-gatási hivatalok, önkor-mányzatok) Különös hatáskörű szervek (szakfeladatot látnak el; pl.: minisztériumok,) ILLETÉKESSÉG szerint Központi (országos) szervek Területi (régió, megye) szervek Helyi illetékességű szervek

. Az államigazgatás központi szervei Kormány, és a Kormány munkáját segítő szervek Minisztériumok Az államigazgatás központi szerveinek fő csoportjai A nem minisztériumi formában működő köz-ponti államigazgatási szervek Kormányhivatalok Központi hivatalok Autonóm államigazgatási szervek Az egész országra kiterjed az illetékességük; Országos feladatokat látnak el; Irányító – szabályozó – végrehajtó típusú feladatokat látnak el; Államfő: semleges Kormányhoz (mint végrehajtó szervhez) tartoznak még a minisztériumok és az országos főhatóságok, illetve az államigazgatás helyi szervei Jogvédelmi szervek: Alkotmány és az alkotmányos jogok védelme: - AB - országgyűlési biztosok Igazságszolgáltatás szervei: - bíróságok - ügyészségek Helyi közügyeket ellátó szervek: területi és helyi önkormányzatok.

A kormány Államigazgatási szervezet csúcsán álló, testületi jelleggel működő szerv. Kormányzati tevékenysége körében: kormányprogram kidolgozása; biztosítja a törvények végrehaj-tását, védi az alkotmányos rendet, gon-doskodik az állampolgári jogok érvényesüléséről társadalmi, gazdasági tervek ki-dolgozása; Magyar Köztársaság képviselete, nemzetközi szerződések kötése, külpolitikai tevékenység; önkormányzatok törvényességi ellenőrzése; fegyveres erők, rendészeti szer-vek irányítása. Államigazgatási irányítási tevékenysége körében: minisztériumok, aláren-delt szervek irányítása; az államigazgatási ágak közvetlen felügyelet alá vonása; alárendelt szervek jog-szabálysértő döntése-inek megsemmisítése, megváltoztatása.

A kormány szervezete és működése Szerepe kiemelkedő, az Országgyűlés választja Miniszterelnök Miniszterek: Tárcaminiszter Tárca nélküli miniszter Miniszterelnökség vezetője a köztársasági elnök nevezi ki őket a Miniszterelnök javaslatára; vezetési, irányítási, testületi feladato- kat látnak el. A kormány hatáskörét ülésén gyakorolja. rendszeresen ülésezik; rendeletet alkot; határozatot hoz; (irányítási jogkörében: normatív határozat) működését részletesen a kormány ügyrendje szabályozza.

A kormány segédszervei Hivatali típusú, kiemelt feladatokat ellátó szerv: Miniszterelnökség (miniszter vezetésével) Kormányzati koordinációt segítő testületi szervek: Kormánybizottságok Kabinetek Egyéb javaslattevő, véleményező, tanácsadó testületek (pl.: Kollégiumok) „Egyszemélyes” segédszervek: Kormánybiztosok

Kormány szerkezete Miniszterelnökség Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Erőforrás Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Belügyminisztérium

Miniszter által vezetett, központi kormányzati szerv; Minisztériumok Miniszter által vezetett, központi kormányzati szerv; Kormány irányítási jogköre; Egyszemélyi felelős vezetés; Politikai változó és szakmai állandó elemek. A Miniszter feladatai: kormány-előterjesztések készítése; jogszabály-előkészítés, ágazati stratégia kidolgozása; jogalkalmazó, irányító, felügyeleti, ellenőrzési feladatok ellátása; nemzetközi kapcsolatok kialakítása; kapcsolattartás civil szervezetekkel.

A minisztérium szervezete

A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek KORMÁNY- HIVATALOK Pl.: KSH, PSZÁF, Magyar Energia Hivatal, Nemzeti Hírközlési Hatóság KÖZPONTI HIVATALOK Pl.: NAVH, ÁNTSZ, OEP, KEHI, AUTONÓM ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK Pl.: NMHH Médiatanács, Közbeszerzések Tanácsa, Gazdasági Versenyhivatal Fő feladatok: a Kormány döntéseinek végrehajtása; a területi államigazgatási szervek irányítása; a szakterületüket érintő kormányzati döntések előkészítése; hatósági tevékenység;

Az államigazgatás helyi/területi szervei Csoportosításuk Illetékességi területük alapján Hatáskörük alapján Különös hatáskörű (pl.: földhivatalok) körzeti Általános hatáskörű (pl.: kormány- hivatalok) megyei regionális

A területi különös hatáskörű államigazgatási szervek általános jellemzői feladat/hatáskörük egy-egy igazgatási ágazathoz kötődik, irányításukat valamely minisztérium, illetve kormány-, vagy központi hivatal látja el; döntően hatósági jogalkalmazó tevékenységet végeznek (egyes szervek emellett szolgáltató típusú feladatokat is ellátnak); a hatósági jogalkalmazó tevékenység keretében szakmai, hatósági felügyeletet gyakorolnak, gondoskodnak a feladatkörükbe utalt jogszabályok érvényesítéséről; az irányításukat ellátó minisztérium, illetve kormány-, vagy központi hivatal a hatósági jogalkalmazó tevékenység tekintetében egyben felettes szerv is; a feladatkörükbe tartozó kérdésekben összegyűjtik, elemzik, értékelik a szükséges információkat, adatokat és különböző nyilvántartásokat vezetnek.

Általános hatáskörű, területi államigazgatási szerv. A kormányhivatalok Általános hatáskörű, területi államigazgatási szerv. A kormány területi szerveként ellátott feladatok: Koordinációs és ellenőrzési feladatok; Képzési, továbbképzési feladatok; Informatikai feladatok Alapfeladatok: Önkormányzatok törvé-nyességi ellenőrzése; I. és II. fokú hatósági hatáskörök gyakorlása; A hivatal szervezetében önálló szakigazgatási szerveken keresztül ellátott feladatok: fogyasztóvédelmi felügyelőségek szociális- és gyámhivatalok

Az önkormányzati rendszer alapjai, az önkormányzatok alkotmányos alapjai A helyi önkormányzás a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében történő gyakorlása. A helyi önkormányzás joga az érintett választópolgárok közösségét illeti meg. Gyakorlása: közvetlenül (népszavazás, népi kezdeményezés), közvetetten (képviselő-testület) útján történik. Helyi közügy: közszolgáltatás biztosítása; közhatalom helyi gyakorlása; szervezeti, pénzügyi, személyi feltételek biztosítása.

Az önkormányzatok alkotmányos alapjogai Az Alkotmány alapján a képviselő-testületet megilleti: autonómia: önálló szabályozás, igazgatás vagyoni, pénzügyi autonómia (gazdálkodási önállóság); jog az adókivetéshez (törvényi keretek között); szervezeti, működési autonómia; felterjesztési jog; partnerkapcsolatok autonómiája; (társulási jog, önkormányzati szervezetekhez való csatlakozás joga)

Az önkormányzatok típusai Települési önkormányzatok Területi önkormányzatok Fővárosi önkormányzat; Megyei önkormányzat Fővárosi kerületi önkormányzat; Városi (megyei jogú városi) önkormányzat; Községi (nagyközségi) önkormányzat.

Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei Alapjogok egyenlők, mellérendeltségi kapcsolatok érvényesülnek. A feladatok elsődleges címzettjei a települési önkormányzatok képviselő-testülete: szubszidiaritás elve. Főváros: kétszintű önkormányzat működik; kétszintű jogalkotás. Megye, megyei jogú város, sajátos kapcsolatrendszer.

Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei (Ötv. szerint) Települési önkormányzat Önként vállalt feladatok Minden helyi közügy, amelyet törvény nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. Pl.: településfejlesztés – rendezés, környezetvédelem, lakásgazdálkodás, tömegközlekedés, vízelvezetés, csatornázás. Kötelező feladatok Törvény egyéb feladatot is kötelezővé tehet (pl. könyvtár) egészséges ivóvíz, óvodai nevelés, alapfokú oktatás, egészségügyi, szociális alapellátás, közvilágítás, közutak fenntartása, köztemető fenntartása, nemzeti, etnikai kisebb- ségek jogainak biztosítása.

Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei Megyei önkormányzat Önként vállalt feladatok Minden helyi közügy, amelyet törvény nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe, és nem sérti a települési önkormányzat érdekeit. Kötelező feladatok Amelyekre a település nem kötelezhető, a megye egé-szére vagy nagy részére kiterjedő feladatok (körzeti közszolgáltatás) pl. közép-iskolai ellátás (ha a telepü-lés nem vállalja).

Az önkormányzatok szervezete A képviselő-testület szervei Bizottságok kötelező önként létrehozott állandó eseti bizottság Polgármester (Főpolgármester, Közgyűlés elnöke) Részönkormányzat Polgármesteri Hivatal/Körjegyzőség jegyző körjegyző főjegyző (megye, főváros) aljegyző

A képviselő-testület Az önkormányzati feladat- és hatáskörök címzettje (főszabályként). Rendeletet alkot, határozatot hoz. A legfontosabb hatáskörei nem ruházhatók át Hatáskörgyakorlás formája: testületi ülés. Tagjainak számát a település nagyságának függvényében a polgármesterek, képviselők választásáról szóló törvény határozza meg A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában A képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.

A polgármester Tagja és elnöke a képviselő-testületnek Irányítja a polgármes-teri hivatalt Összehívja és vezeti az üléseket Köteles végrehajtani a képviselő-testület döntését Képviseli az önkormányza-tot Önkormányzati hatáskörök ruházhatók át rá Államigazgatási hatáskörök címzettje Helyettesítésére alpolgármester (ek) választása

A bizottságok A képviselő-testület munkáját segítik. (javaslattevő, véleményező, döntést előkészítő, döntés-hozó, a döntés végrehajtását szervező, ellenőrző funkció) Tagjai: önkormányzati képviselők (többségben), és külső szakértők; Elnöke csak képviselő lehet! Kötelezően létrehozott Ha törvény előírja (pl. pénzügyi bi-zottság) Szabadon létrehozott (lehet állan-dó, ideigle-nes, vagy e-seti)

A polgármesteri hivatal és a körjegyzőség A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre a meghozott döntések és az egyéb feladatok ellátására A feladatok kettős jellegűek: önkormányzati feladatok (döntés-előkészítő, végrehajtó, adminisztratív feladatok) államigazgatási feladat- és hatáskörök (a polgár-mesteri hivatalt vezeti) A körjegyzőség sajátos hivatali forma: több önkormányzat igazgatási feladatait látja el egysé-ges hivatali szervként, a körjegyző vezeti (heti kihe-lyezett félfogadás).

A jegyző Kinevezett, jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező köztisztviselő; Feladatköre: Helyettese az aljegyző. (községben nem kötelező kinevezni) Vezeti a polgármesteri hivatalt önkormányzati munka segítése, felelősség a törvényes működésért; államigazgatási feladatok ellátása, hatáskörök gyakorlása.

Részönkormányzat testülete Létrehozásáról, megalakításáról, az esetlegesen átadott feladatokról a képviselő-testület dönt Elkülönült telepü-lésrészek elkülönült érdekeinek képvise-lete jelenhet meg az adott településrészen működő település-részi önkormányzaton keresztül. Döntési jogkört is gyakorolhat a tele-pülésrészt érintő kérdésekben Elnöke csak a képviselőtestület tagja lehet

Önkormányzati társulások A társulási szabadságot az Alkotmány garantálja ! Az Ötv. az alábbi társulási típusokat nevesíti: Hatósági igazgatási társulás Intézményi társulás Társult képviselő-testület Sajátos formája a körjegyzőség

Az önkormányzatok működése A működés alapdokumentuma: a Szervezeti és Működési Szabályzat. Az ülések összehívása, határozatképessége; nyilvános és zárt ülés esetei; Döntéshozatal (a képviselő-testület ülésén történik): egyszerű többség minősített többség A képviselő-testület döntése: a rendelet és a határozat Rendeletalkotás: magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére valamint törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján a képviselő-testület rendeletet alkot Határozat: Irányítási eszköz, állásfoglalás stb. (nem jogszabály!) Közmeghallgatás intézménye;

Az önkormányzati hatáskör gyakorlás Az önkormányzati feladat- és hatáskörök gyakorlója, a hatáskörök címzettje a képviselő-testület. Ötv. szerint a hatáskör átruházható: a képviselő-testület bizottságaira; a polgármesterre; településrészi önkormányzat testületére; kisebbségi önkormányzatra (kivéve hatósági ügyek); önkormányzati társulásra; Az Ötv. felsorolja az át nem ruházható hatásköröket is. Pl.: rendeletalkotás, költségvetés megállapítása stb.

Az önkormányzat kapcsolata az egyéb állami szervekkel -képesítési előírások -törvényességi ellenőrzés biztosítása Országgyűlés: törvényi keretek (pl.Ötv) feloszlatás területszervezési döntések Köztársasági elnök: választások kitűzése területszervezési döntések köztársasági biztos kinevezése Önkormányzat (Önkormányzati és Területfejlesztési Miniszter) -”ágazati” felelős -döntés-előkészítés -törvényességi ellenőrzés biztosítása a közigazgatási hivatalokon keresztül Miniszterek: - szakmai követelmények meghatározása - ellenőrzés - információcsere Közigazgatási Hivatal törvényességi ellenőrzés szakmai segítségnyújtás hatósági feladatok

A kormányzat civil partnerei: a nonprofit szervezetek 4.1. A nonprofit szektor és a civil társadalom fogalma 4.2. Nonprofit szervezeti formák 4.3. A nonprofit szektor szerkezete

Nonprofit szektor és a civil társadalom fogalma A.) A nonprofit szektor szervezeteinek jellemzői: céljuk nem a profitszerzés és annak elosztása (profitjukat nem oszthatják fel); a kormányzati szektortól szervezetileg elkülönültek, nem költségvetési szervek; önálló jogi személyiséggel rendelkeznek; önkéntességi, öntevékenységi, jótékonysági alapon működnek; közjót szolgálják és nem követnek pártpolitikai célokat. B.) Civil társadalom fogalma: az állampolgári kezdeményezések, szerveződések, mozgalmak együttese.

Nonprofit szervezeti formák A Polgári Törvénykönyv öt típust definiál: egyesület köztestület alapítvány közalapítvány közhasznú társaság

A nonprofit szektor szerkezete

Magyar ifjúságpolitikai struktúra 1999-2006 Ifjúsági és Sportminisztérium Gyermek- Ifjúsági és Sportminisztérium Ifjúsági-, Családügyi-, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat

Magyar ifjúságpolitikai struktúra Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Esélyegyenlőségi Szakállamtitkárság, Gyermek és Ifjúsági Osztály Országos szint SZMI - Gyermek- és Ifjúságkutatási Főosztály FSZH, Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat FLP RISZI DA, DD, ÉA, ÉM, KD. KM, NYD Regionális Ifjúsági referensek Megyei Megyei Módszertani Központok Kistérségi ? Ifjúsági referensek Települési

A MAGYAR IFJÚSÁGPOLITIKA STRUKTÚRÁJA 2010-TŐL Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális-, Család- és Ifjúságért Felelős Államtitkárság Ifjúságügyi Főosztály Gyermek- és Ifjúsági Osztály Kábítószerügyi Koordinációs Osztály