Nonprofit szolgáltatások Bemutatkozás Tematika megbeszélése Órák menetének megbeszélése Cikk megbeszélések Csoportos prezentációk Egyéni, hallgatói prezentációk

Előadás vázlata 2A. előadás A nonprofit szektor jellemzői, mérete, gazdálkodása, megjelenésük a különböző ágazatokban 2B. előadás A vállalatok és a nonprofit szektor kapcsolata Corporate Social Responsibility

Nonprofit kifejezés Angolszász Egyesült Államok Német nyelvterület Francia nyelvterület Olasz nyelvterület Hazai fogalomhasználat Nonprofit kifejezés – nemzetenként eltérő elnevezések és tartalmak Angolszász önkéntes, öntevékeny szektor Jótékony szervezetek Nem kormányzati szervezetek Nem hivatalos szervezetek Nem nyereségorientált szektor Egyesült Államok Harmadik szektor Független szektor Adómentes szektor Jótékonysági szektor Német nyelvterület Egyesületi és szövetségi tevékenységgel Közszolgáltató gazdaság Nem üzleti szektor Közhasznú szektor Francia nyelvterület Társadalmi gazdaság Nem profit célú szektor Profit nélküli szektor Olasz nyelvterület Öntevékenység Egyesületi mozgalom Hazai fogalomhasználat Civil szervezetek, civil szektor – állampolgári kezdeményezések fontossága Önkéntes, öntevékeny szervezetek – önkéntes munka fontossága Harmadik szektor – állami és piaci szektortól való megkülönböztetés, önálló szektor Nem kormányzati szervezetek – államtól, politikától való függetlenség, humanitárius szervezetek (Save the Children)

Nonprofit szervezet fogalma Szervezeti megközelítés Jogi megközelítés Funkcionális megközelítés Tudati, gondolati megközelítés Működés belső sajátosságai, jellemzői Nonprofit szervezet fogalma Szervezeti megközelítés Alapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok, köztestületek, közalapítványok összessége Jogi megközelítés személyegyesülésekből (egyesületek), célvagyont működtető személyegyesülésekből (önkéntes kölcsönös biztosító pénztár), célvagyont működtető szervezetekből (alapítvány, közalapítvány), a közcélú vállalkozó nonprofit szervezetekből (közhasznú társaság) áll össze Funkcionális megközelítés nonprofit szektor átfedésben működik az állammal (újraelosztás, humán szolgáltatás), önállóan lát el (érdekartikuláció és érdekvédelem), az üzleti szektorral vagy a háztartásokkal és a magánélet területeivel közösen (csoportos kielégítetlen szükségletek, önszabályozás) Tudati, gondolati megközelítés közösségélményen, összetartozási tudaton, a más szektoroktól történő megkülönböztetésen alapuló definíció tudatos elhatárolódás, amely a nonprofit szektor szervezeteit az állami, az üzleti és a magán- (egyéni) szférától megkülönbözteti Győrffí Gábor – nem elég erős a szektorszintű szervezőerő Szakmai identitás + szervezeti forma csak optimális eszköz Működés belső sajátosságai, jellemzői identitása, a stratégiája, az emberi tényezői, a kialakult szervezeti és tevékenységi struktúrák illetve szervezeti eljárások, a működtetés módja, az irányítás és vezetés technikái megkülönböztetik a más típusú társadalmi-gazdasági szervezetcsoportoktól Nemzetközi irodalom – Baltimore-i John Hopkins Tevékenységi és alanyi főcsoportokra rendszerezett meghatározás Nonprofit szervezet ismérvei Intézményesültség, jogilag létező szervezet (nem háztartás szintű szervezet); kormányzattól független szervezet, önálló vezetéssel bír (nem állami); gazdálkodása eredményét a szervezethez tartozók között fel nem osztó szervezet (nem gazdasági társaság); önszerveződésen és öntevékenységen alapuló szervezet (létrehozását nem törvény rendeli el, s nem is kényszer); közvetlen politikai hatalom megszerzését és gyakorlását célul nem kitűző szervezet (nem párt).

Szervezeti megközelítés Alapítvány Közalapítvány Egyesület Köztestület Közhasznú társaság => nonprofit gazdasági társaság Nonprofit közkereseti társaság Nonprofit betéti társaság Nonprofit korlátolt felelősségű társaság Nonprofit részvénytársaság

Jogi megközelítés Személyegyesülés Célvagyont működtető személyegyesülés Célvagyont működtető szervezet Közcélú vállalkozó nonprofit szervezet

Funkcionális megközelítés Átfedésben működik az állammal Önállóan lát el feladatot Üzleti szektorral, háztartásokkal, a magán élet területeivel közösen működik

Tudati, gondolati megközelítés Tudatos elhatárolódás más szektoroktól Állami Üzleti Magán

Működés belső sajátosságai, jellemzői Megkülönböztetés más társadalmi- gazdasági szervezetcsoporttól Identitás Stratégia Emberi tényezők Tevékenységi struktúra Szervezeti eljárás Működtetés módja Irányítás és vezetés technikái

Nonprofit kritériumok Nem profitorientáltak Szervezetek közhatalmi funkciót nem gyakorolhatnak Intézményesültség Önkéntesség, öntevékenység minimális szintje, adományokból való működés Közhasznúság Politikai szervezetek, egyház kizárása Nonprofit kritériumok: Nemzetközi szakirodalomban leginkább használatos Magyarországon is meghonosodott Strukturális-operacionális definíció Társadalmi önszerveződések jellemzői, hogy np szervezetnek tekintsék őket Piaci, kormányzati, informális szférától megkülönböztető jegyek Nem profitorientáltak Legáltalánosabb érvényű ismérv Piaci szektortól határolja el az np szervezeteket, önként vállalt korlátozás Profitszerzés nem tilos, de a nyereséget nem oszthatják fel a tagok között Szervezet szolgáltatásainak fejlesztésére, céljainak megvalósítására kell felhasználni Szervezeten kívüli személyek támogatására, adományozására kell fordítani Szervezetek közhatalmi funkciót nem gyakorolhatnak Kormányzati szférától való elkülönülés Nem függnek közvetlenül a kormánytól Függetlenség= működési gazdálkodási, vezetési autonómia Önigazgatás minimális szintje jellemzi őket Saját, belső működési szabályzatuk szerint irányítják és ellenőrzik tevékenységüket Költségvetési pénzeszközökből részesedhetnek, állami támogatást kaphatnak Közfeladatot vállalhatnak át Intézményesültség, jogi státusz Informális szférától, háztartásoktól való megkülönböztetés Hivatalosan bejegyzett Írásban rögzített működési szabályzattal és vezető testülettel rendelkezik Önkéntesség, öntevékenység minimális szintje, adományokból való működés Szervezet munkáját segítő önkéntesek (vezetőségi tagok, önkéntes munkások) Nem kötelező jellegű tagság Magánadományokat kapnak + költségvetési támogatást is Állami megrendelés, vállalkozói tevékenység, ár és díjbevétel Közhasznúság Tágabb értelmezés – minden, az állampolgárok által létrehozott öntevékeny szervezet közhasznú Szűkebb értelemben – közhasznú, melynek nemcsak tagjai, hanem a tágabb közösség érdekeit is szolgálja Politikai szervezetek kizárása A direkt hatalomgyakorlás szervezeteit Politikai pártokat és ezek fiókszervezeteit kizárják Ideológiai meghatározottság miatt Egyház nem np szektor része Az általuk létrehozott alapítványok, karitatív szervezetek igen

Nem kormányzati szervek Legnagyobb alanyi kör Np szervezetek + magán (egyéni és társas) üzleti szektor Nem üzleti szervezetek Klasszikus civil szerveződések + pl: egyház, köztestület Társadalmi önszerveződések Civil nonprofit szervezetek + civil társaságok, nem formalizált mozgalmak Civil nonprofit szervezetek Egyesületek, alapítványok, közcélú gazdasági társaságok Legszűkebb kör – ötödik szint Bíróság által közhasznú szervezetté minősített szervezetek

NP szektor elemeinek tipizálása Szervezetek elsődleges tevékenységi területe alapján Domináns tevékenységük és az elsődlegesen betöltött szerepük szerint Sebestény István (2001) Nonprofit szektor elemeinek tipizálása Szervezetek elsődleges tevékenységi területe alapján Nonprofit szervezetek Nemzetközi Osztályozási Rendszere (ICNPO) Kultúra és rekreáció – kultúra, művészetek, sport, hobbi Oktatás és kutatás – alap-, közép-, felsőoktatás, egyéb oktatás, kutatás Egészségügy – rehabilitáció, mentális ellátás, egészségügyi ellátás Szociális szolgáltatások – szoc. Szolg, ellátás, polgári védelem, menekültek ellátása, katasztrófa-elhárítás Környezetvédelem – környvéd, állatvédelem Település-, gazdaság-, közösségfejlesztés, lakásügy – foglalkoztatás is Polgári jogok, érdekvédelem, politika Jótékonyság és öntevékenység Nemzetközi kapcsolatok Vallási szervezetek Szakmai és üzleti szervezetek, szakszervezetek Egyéb Domináns tevékenységük és az elsődlegesen betöltött szerepük szerint Adományosztó – alapítványi forma, alaptőkéjük hozadékából élnek, Magyarországon ritka Külföldi támogatásokból finanszírozott Fő feladata – állami támogatások társadalmasított elosztása Magánalapítványok – közintézmény támogatására Adománygyűjtő – alapítvány Alapítótól kapott évenkénti támogatás, egyéb adományok Egy konkrét intézmény, ügy támogatása Szolgáltatásokat nyújtó – alapítvány, egyesület, közhasznú társaság Államtól átvállalt közfeladatok ellátása – alapfokú oktatás Társadalmi problémák kezelése – munkanélküliség Speciális rétegigényeket kielégítő szolgáltatások - rekreációs Érdekvédelmi Felhalmozási célú, önsegélyező jellegű Társadalmi érintkezést szolgáló, klubjellegű szervezetek => Egyesületi forma, saját tagjaik érdekei, céljai Korábbi állami, államigazgatási tevékenységet „átvállaló” köztestületek Sebestény István (2001) Új szempontú, komplexebb rendszer Funkcionális megközelítés 5 dimenzió: Kik? (kik alapították a szervezetet?) Mit? (milyen tevékenységet folytat a szervezet?) Kinek? (milyen sokaság érdekeit, igényeit tartja szem előtt?) Hogyan? (milyen eszközökkel kívánják az adott célt elérni?) Miért? (milyen cél elérésére törekszik a szervezet?) Szervezettípusok a nonprofit prizma segítségével: Önkiszolgáló Csoportkiszolgáló Közkiszolgáló Céltámogató Többcélú adományozó Közkiszolgáló-adományozó Üzleti szervezetek: alapvetően szolgáltató szervezetek

Csoportosítás elsődleges tevékenységi területek alapján Polgári jogok, érdekvédelem, politika Jótékonyság és öntevékenység Nemzetközi kapcsolatok Vallási szervezetek Szakmai és üzleti szervezetek, szakszervezetek Egyéb Kultúra és rekreáció Oktatás és kutatás Egészségügy Szociális szolgáltatások Környezetvédelem Település-, gazdaság-, és közösségfejlesztés, lakásügy

Csoportosítás domináns tevékenység és elsődlegesen betöltött szerep alapján Adományosztó Adománygyűjtő Szolgáltatásokat nyújtó Érdekvédelmi Felhalmozási célú, önsegélyező jellegű Társadalmi érintkezést szolgáló, klubjellegű szervezetek Korábbi állami, államigazgatási tevékenységet „átvállaló” köztestületek

Sebestény István csoportosítása 5 dimenzió mentén: Kik? Mit? Kinek? Hogyan? Miért? Önkiszolgáló Csoportkiszolgáló Közkiszolgáló Céltámogató Többcélú adományozó Közkiszolgáló- adományozó Üzleti (alapvetően szolgáltató)

Integrációs modellek és nonprofit szektor Vallásos erkölcsi reguláció I. USA, Kanada, Ausztrália Redisztribúciós II. Német-ország, Francia-ország, Ausztria III. Skandináv országok Piaci Sok nonprofit szervezet Kevés nonprofit szervezet IV. Kelet európai országok Két tengely: piaci – redisztributív, vallásos, nem vallásos erkölcsi reguláció I. csoport: USA, Kanada, Ausztrália Egyesült Államok a világ vezető nonprofit nagyhatalma Erősen vallásos tradíciói, piac-orientált, liberális, állami beavatkozás-ellenes gazdaságpolitika – kedvez az önkéntességen alapuló nonprofit intézményk elterjedésének II. csoport: nyugat-európai országok (Németország, Franciaország, Ausztria) Piac mellett redisztributív rendszerek Valláserkölcs + humanista és önkormányzati hagyományok III. csoport: skandináv országok (Svédország) Erős a szociáldemokrata-állami redisztribúciós hagyomány Nem nagyon terjedtek el az np szervezetek IV. csoport: Lengyelország, Magyarország Nagy a fogadókészség a növekvő piacgazdaság, a vallásos háttér, egyes nem vallásos csoportok szociális elkötelezettsége és a növekvő szociális feszültségek miatt V. csoport: Észak Korea Etatista szociálpolitikai paradigmát valló országok A mindenható állam mellett nincsenek autonóm np szervezetek V. Észak Korea, Vietnám Nem vallásos erkölcsi reguláció

Függetlenség – intézményesültség mátrix Függetlenebb Szociáldemokrata Liberális Magyarország Kevésbé intézmé-nyesült Intézmé-nyesültebb Fejlődő Kontinentális Függetlenség – intézményesültség mátrix Függetlenség tengely Politikai, szakmai, anyagi értelemben Mennyire biztosított a szervezetek autonómiáját Mennyire diverzifikált a bevételi szerkezete Intézményesültség tengelye Szektor mérete, bevételek nagysága Foglalkoztatottak száma, aránya Szervezetek professzinalizálódása Mennyire képes a szektor állami-jóléti funkciókat ellátni Liberális (angolszász) modell Intézményesült, államtól különvált USA, Kanada, Ausztrália, Nagy Britannia, Írország Állam + np - Partnerségi kapcsolat vagy szerződések rendszere Különbséget tesz öntevékeny és jótékonysági szervezetek között Jótékonysági szervezet – adókedvezmény, Charity Commision elbírálásával Csak a közösség szegényebb tagjainak nyújt minimális segélyt, az igénylők jövedelmének felmérése alapján A piaci megoldásokat helyezi előtérbe Konzervatív modell – korporatív (kontinentális) modell Intézményesült, állammal erősen összefonódott nonprofit szektor Ausztria, Franciaország, Németország, Benelux-államok Foglalkoztatottak magas száma Np szervezetek a jóléti ellátórendszer szerves része Bevétel 50-60 % állami forrás – bonyolult, kölcsönös függőség Központi rendező elve a szubszidiaritás Np szervezetek – közhasznú tevékenységet lát el, standard adókedvezményre jogosult Szociáldemokrata (skandináv) modell Kevésbé intézményesült, államtól való függetlenség Svédország, Finnország, Norvégia Állam – jóléti szolgáltatásokat biztosítja Civil szervezetek – érdekképviseleti, kulturális, szabadidős, rekreációs funkciókat lát el Alacsony intézményesültség Legmagasabb az önkéntesek aránya Legalacsonyabb az állami támogatások aránya Mediterrán (fejlődő) modell Kevéssé intézményesült, kevéssé független Spanyolország, Olaszország, Portugália, Görögország Szektor duális szerkezete – erős egyházhoz + szakszervezetekhez kötődnek Magyar nonprofit modell Liberális szabályozás – társas vállalkozások által nyújtott adományok adókedvezményei Mediterrán + szociáldemokrata – magánszemélyek adományainak adókedvezményei, 1 %-os törvény Kontinentális – közalapítvány, közhasznúság formai vizsgálata Kevésbé független

A nonprofit szektor fejlődése

A nonprofit szervezetek és összes bevételük megoszlása tevékenységcsoportok szerint

A nonprofit szervezetek bevételeinek megoszlása források szerint

A különböző bevételű nonprofit szervezetek főbb jellemzői

Nonprofit szervezetek Klasszikus civil szervezetek Magánalapítvány Egyesület Érdekképviseletek Köztestület Szakszervezet Szakmai munkáltatói érdekképviselet Egyesülés Egyéb nonprofit szervezetek Közalapítvány Nonprofit vállalkozások

Megnevezés Egyesület Köztestület Alapítvány Közalapítvány Alapítók Bárki Tv Jogi és magánszem. Kivéve pol! Ogy, kormány, önkormányzat Csatlakozási lehetőség, tagság Belépés önkéntes, alapszabály sz. Tv-ben előírt köt., vagy önkéntes Önkéntes, alapító okirat szerint Cél, alaptev. Alapszabályzatban meghatározott Tagsághoz kapcs közfeladat Tartós közérdekű cél Jogszabály alapján, állami feladat Váll-i tev. Csak kieg. Tv-nek megfelelőn Csak kieg tev Csak kieg. tev Jogi személyiség Bírósági bejegyzés Bírósági bejegyz. és hiv. közzététel Tv-ességi felügyelet Ügyészség Tv. megjelölt hatóság Ügyészség és Állami Számvevőszék Vagyon sorsa megszűnésnél Alapszabály, vezetőség dönt, közérdekű célra - bíróság Alapító tv szerint, bírósági törléssel Alapító okirat sz., hiányában bíróság – másik alapítványba Alapító döntsése sz., bírósági törléssel Megszüntetés Felosztás, feloszlatás, egyesülés Törvénnyel Alapító okirat szerint letelik az idő, megvalósul a cél, egyesítés Közfeladat ellátása iránti igény megszűnt, v. máshogy hatékony

Nemzeti Civil Alapprogram Civil szervezetek működése, forrásteremtése Kormányzat és civil nonprofit szektor kapcsolatának javítása Támogatásnyújtás civileknek 2003. évi. L. törvény 1 % http://www.nca.hu/

A vállalati jótékonyság története Amerikai vállalatok alakulása XIX. Század: nagyobb cégek tulajdonosai a profit egy részét legfeljebb személyes okokból ajánlották fel társadalminak tekintett célok érdekében XX. Század: egy cég nyereségének mekkora hányada használható fel a társadalom jóléte érdekében, anélkül, hogy a részvényesek rossz néven vennék ezt 1936-tól: lehetőség az adó csökkentésére az adományozás révén – közvetlen haszon a cég számára 1953 Mith Manufacturing Company 1500 dollárral támogatta a Princeton Egyetemet – adományozási szokások átalakulása (Burlingame, 2001)

CSR fogalma Milton Friedman Institute of Business Ethics Blomqvist & Posner Watts és Holme Green Paper Milton Friedman Institute of Business Ethics Blomqvist & Posner Watts és Holme Green Paper vita indítója önkéntes cselekvés érintettek gazdasági fejlődés üzletmenetbe integrálás A CSR a vállalatok részéről önkéntes alapon megvalósuló tevékenységek összessége, mely a érintettek figyelembevételével hozzájárul a gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődéshez.

A vállalati jótékonyság négy különböző modellje Stakeholderek (érintettek) modellje Politikai- hatalmi modell Etikai modell Neoklasszikus modell (Burlingame, 2001)

Neoklasszikus modell Profittermelés Elsődleges cél a hatékonyság növelése Vállalat hosszú távú nyereségessége Munkamorál fejlesztése PR tevékenység javítása Jövendő munkaerőbe való befektetés MFB Habilitas Ösztöndíj (Burlingame, 2001)

Etikai modell Üzleti szervezet a társadalomban beágyazottan működik Hatalmukat és erejüket a társadalomtól kapják Felelősek azért, hogy olyat tegyenek, ami jó a társadalomnak Profitabilitás már nem elsődleges követelmény Adományosztás engedélyezett (Burlingame, 2001)

Politikai-hatalmi modell Nonprofit szektor támogatása elősegíti a vállalatok politikai pozícióit Vállalati adományozás civil szervezeteknek (Burlingame, 2001)

Stakeholder modell Külső és belső érintettek – elvárások Különböző érdekek Pénzügyi, politikai, társadalmi CSR érintettek Média Kormányzat Versenytársak Támogatottak Nemzetközi szervezetek Fogyasztók Alkalmazottak Civil társadalom Részvényesek, befektetők (Burlingame, 2001)

CSR piramis Etikai felelősség Jogi felelősség Pénzügyi felelősség Diszkrecionális felelősség Etikai felelősség Jogi felelősség Pénzügyi felelősség (Caroll, 1991)

Intézményi szint – jogi alapelvek Szervezeti szint Egyéni szint – – közösségi alapelvek Egyéni szint – menedzseri alapelvek (Wood, 1991)

CSR kategóriák Cause Related Marketing Community Volunteering Corporate Social Philantropy Promotions Responsible Business Practices (Kotler, Lee, 2007)

Társadalmi probléma megoldásának támogatása (Cause promotions) természetbeni hozzájárulás vagy egyéb más vállalati erőforrás biztosítása Body Shop kozmetikai célú állatkísérletek elleni kampány nem csak a saját tesztelés leállítását jelenti, hanem más cégeket és intézményeket is erre szólít fel „Community Trade” alapanyagok - biogazdálkodást folytató közösség Telekom Adományvonal egyszerűen és átlátható módon szervezi a rászorulók megsegítését társadalmi szintű problémák megoldásán fáradozó, közhasznú szervezet munkájához nyújt segítséget

Társadalmi probléma megoldásához kapcsolódó marketing tevékenység (Cause related marketing) közvetlenül kapcsolódik termékek vagy szolgáltatások értékesítéséhez, így egy jól kiválasztott támogatási cél vonzó lehet a vevők számára. A vállalatok gyakran civil szervezetekkel együttműködve szervezik ezeket a tevékenységeket. Buy-for-Charity Különösen sok hasonló akció indult el a Katrina hurrikán New Orleans-i pusztítása után. Danone „Tegyünk együtt a gyermekekért”

Társadalmi célú marketing (Corporate social marketing) cél, hogy a társadalom szokása, viselkedése megváltozzon az egészséges, életmóddal, biztonsággal, környezetvédelemmel kapcsolatban. Ami megkülönbözteti ezt a formát a társadalmi probléma megoldásának támogatásától az a magatartás megváltoztatásra irányuló célkitűzés. Ez a forma képes arra, hogy a márka hitelességét és egyes esetekben felelősségvállalását elmélyítse. a dohánycégek, szeszesital forgalmazók felvilágosító kampányai Philips lakossági és intézményi szintű energiatakarékossági akciói.

Vállalati filantrópia, jótékonyság (Corporate Philanthropy) Ez a leghagyományosabb formája a CSR tevékenységeknek. Jellemzően alkalmi, reaktív fajtája a társadalmi felelősségvállalásnak. Szinte minden hazai és nemzetközi vállalat alkalmazza. Gyakori formája, hogy a vállalatok a karácsonyi céges ajándék helyett egy nagy összegű adományt adnak valamilyen intézménynek. Pannon GSM 2004 karácsony idejére eső CSR akciója A szokásos üzleti ajándékozás helyett 25 millió forint értékben vásárolt életmentő berendezéseket a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának. IBM is…

Önkéntes munka (Community Volunteering) A vállalatok alkalmanként olyan CSR tevékenységeket szerveznek, melyben munkavállalóik, partnereik, beszállítóik önkéntes társadalmi munkát végeznek. Magyarországon inkább az eseti munka a jellemző. Nagyon ritka, hogy egy vállalat hosszú távon, fizetett formában támogassa a helyi szinten végzett önkéntes munkát, holott a helyi lakossággal és önkormányzatokkal kiváló kapcsolatokat lehet ezen a programon keresztül kialakítani, így erősítve a vállalat helyi elismertségét. Véradó napok Matáv 1999-2001-es játszótér építési programja, ahol a munkatársak önkéntes alapon, társadalmi munkában vettek részt a játszóterek alapozásában. Timberland – évente 10 napot fizet

A társadalmi felelősségvállalást támogató üzleti megoldások (Social Responsible Business Practices) A vállalatok ebben a formában olyan önkéntes szigorításokat vagy befektetéseket hajtanak végre, amelyek meghaladják a jogszabályokat Ez az egyik leghatékonyabb formája a fenntartható fejlődés támogatásának Napjaink kiéleződött versenyhelyzetében ez a megoldás rövid távon üzleti nehézségeket, hátrányokat jelenthet a versenytársakkal szemben IKEA nem fogad el gyártási folyamataihoz faanyagot őserdőkből, vagy törvényellenesen kivágott fából. Tekintettel arra, hogy a jogszabályi háttér még nem illeszkedik ehhez a fontos kérdéshez, így az IKEA vállalása fontos erkölcsi előnyt jelent a fogyasztók szemszögéből

CSR típusok Marketing célú Ideális Altruista Alkalmazotti Elkülönült (Szvetelszky, 2008)

Marketing célú Folyamatos szponzoráció Piac bővítését szolgálja OTP Bank – Budapesti Tavaszi Fesztivál

Altruista Önzetlen szponzorációs tevékenység Nem szolgálja a vállalat üzleti eredményességét Tömegkommunikáció nem célja Belső kommunikáció K&H Bank – belépőjegy vásárlás a munkavállalók részére

Elkülönült Jótékony célú alapítvány létrehozása Cég profitjából elkülönített összegből Budapest Bank Budapestért Alapítvány Budapesti Fesztiválzenekar támogatása

Alkalmazotti Cég alkalmazottai által megvalósított jótékony célú megmozdulás Hazánkban még nem jellemző Unilever Magyarország Kft. + Maholnap Alapítvány Szalézi Rend által fenntartott alapítványi Don Bosco Szakiskola, 2005

Ideális Általánosan elismert, jó CSR Felelős és jó minőségű működés Hitelessé válik a vállalat Követendő példa

CSR tevékenység formája HR Anyagi Stratégiai (Saját csoportosítás)

CSR tárgya 1 1 Közvetlen 2 3 Közvetett 4 Egyén Tárgy Szervezet / intézmény 2 Esemény / Program 3 Közvetett Általános érték 4 (Saját csoportosítás)

E-mail: katalin.asvanyi@uni-corvinus.hu Elérhetőség: BCE, E. 73. Köszönöm a figyelmet! E-mail: katalin.asvanyi@uni-corvinus.hu Elérhetőség: BCE, E. 73.