Az óvodáskorú gyermek

Fejlődés Öröklés Érés (biológiai program). A gyermek első éveiben jelentősebb Tanulás (kölcsönhatás a környezettel). Anyanyelv elsajátítása után veszi át a vezető szerepet. Fejlődés: spirálszerű, szakaszos folyamat

Fejlődési szakaszok Méhen belüli fejlődés Csecsemőkor Kisgyerekkor Óvodáskor Iskoláskor Serdülőkor Ifjúkor Felnőttkor időskor

Fiziológiai és pszichikai fejlődés üteme eltér A különböző pszichikus funkciók fejlődési üteme is eltér▼ Koegzisztencia törvénye ( túlterhelés elkerüléséért) Átmenetek, átfedések a szakaszok között

Testi sajátosságok Óvodáskor vége: első alakváltás Csontrendszer: megerősödőben, porcos szövetek ! Helyes testtartás! Izomrendszer: összerendezettebb mozgások, finomodó mozgások írás! Még ellenjavallt.

Idegrendszer: Idegsejt-csoportok differenciálódása Mielinizáció Agytömeg 6 éves korra szinte eléri a felnőttét: nagy oxigén-igény Serkentés-gátlás → nagy mozgásigény, szabad levegőn

Testséma kialakulása (testi én-kép) Tapintásos, vizuális, motoros, viszceroceptív úton Ritmusérzék fejlődése (ritmus: időbeli tagolódás mozgásban, énekben, beszédben, belső ritmus) Egyensúlyérzék alakulása

Feladataink az óvodáskorú gyermek testi fejlesztésével kapcsolatban Mozgásigény kielégítése Pihenés biztosítása Helyes táplálkozás Tisztaság Egészségmegőrzés

Érzelmi sajátosságok Egyéni és társas érzelmek összekapcsoltan Alapérzelmek vagy elsődleges érzelmek (már csecsemőkorban is) Alapszükségletek kielégítettségének mértékével függenek össze (harag, düh, elégedettség, félelem, szorongás, kíváncsiság, öröm) Óvodáskorban: másodlagos érzelmek (a társas lét következményeként) Pl. Büszkeség, szégyen, zavar, bűntudat, irigység, empátia

Érzelmek kontrollálása (nyelvi átfordítás is) Késleltetés képességének alakulása Akadálytűrő képesség Negatív, kellemetlen feszültségek leküzdése, tűrése Érzelmi intelligencia (EQ) Saját érzelmek felismerése, adekvát kifejezése Az érzelmek kifejezése különböző módozatainak megismerése (felnőtt minta, interakció gyerekkel, szerepjáték)

MESE (népmese!) – érzelmek átélésének terepe Mások érzelmeinek felismerése Együttérzés képessége

Társas viselkedés Egyszerű erkölcsi szabályok alapján Erkölcsi heteronómia Érzelmileg terhelt helyzetben: Feltétlen engedelmeskedés vagy Nyílt ellenszegülés Óvodáskor végén: belsővé vált szabályok, lelkiismereti működés

Agresszivitás Nem minden fajtája destruktív (meggondolatlanság, türelmetlenség) Valódi agresszivitás: tudja, hogy mi a viselkedésének következménye a másikra nézve Instrumentális agresszió (vminek a megszerzéséért) Kapcsolati agresszió („nem leszek a barátod”) Verbális agresszió (csúfolódás, fenyegetés) Indirekt agresszió (a célszemély holmiját rongálja)

Proszociális viselkedés: támogatás, együttműködés, segítségnyújtás, részvét

Értelmi fejlődés sajátosságai Érzékelés, észlelés Globális észlelés – szinkretizmus Helyes alaklátás: 6/7 éves korban (Bender-próba) Írás/olvasás tanuláshoz: egyszerre észlelni a szót, mint egészet, és differenciáltan: a hangokat, betűket Színfelismerés Térészlelés, téri tájékozódás (9. évben lesz biztonságos) Időészlelés – személyes élményhez kötődik

A figyelem Emlékezet Önkéntelen jellegű Elterelhető Nagy eltérések gyermekenként Emlékezet Inkább az önkéntelen, mint a szándékos Szóbeli emlékezet kezdetben cselekvésbe ágyazottan (pl ritmikus testmozgás) Helyzetek, szövegek érzelmi telítettsége is segíti az emlékezést Vizuális emlékezet jobban működik, mint a verbális → szemléltetés

Tanulás: latens, játékban Gondolkodás: az óvis gyermek nem hibásan, hanem másképp gondolkodik, mint a felnőtt Piaget: asszimiláció és akkomodáció (a 2 egyensúlya: adaptáció) Óvisnál túlsúlyban: asszimiláció („mondjuk, hogy”, „tegyünk úgy, mintha” játékok

Gondolkodás formai oldala Énközpontúság (egocentrizmus) – a gyermek „én”-je fokozatosan leválik a külvilágról Képszerűség Előfogalmak szakasza (tapadás az egyedihez, nincs általánosítás) Nincs elvonatkoztatási képesség (ami van, abban uralkodó az érzelmi szempont) Intuitív jelleg Egyszempontúság

A gondolkodás tartalmi oldala. A gyermeki világkép Valóság és képzelet közti határok elmosódottak A gondolkodás tartalmi oldala. A gyermeki világkép Világkép: a világ jelenségeit magyarázó elvek rendszere (értékelésmentes) Artificializmus Finalizmus (pl eszünk, mert főztünk) Animizmus Realizmus (pl álom) Mágikus gondolkodás (az ember mindenhatósága)

A képzelet Inkább a produktív, mint a reproduktív Kreativitás csírái: játékban, eredetiségben, változatosságban Kreativitást gátló tényezők: siker vagy teljesítmény orientáltság, a kortársakhoz igazodás túlzott elvárása, kérdezés és felfedezés tilalma, munka és játék merev elhatárolása a gyermek életében