A kultúra szociológiai fogalma

Kulcsfogalmak A kultúra szociológiai fogalma Szükséglet Tárgyi kultúra Normatív kultúra (norma, érték) Szellemi kultúra Tudásszociológia Kulturális hierarchiák Etnometodológia Tudásszociológia Szubkultúra Ellenkultúra Etnocentrizmus Kulturális relativizmus

Fogalmak témák A kultúra meghatározási perspektívája A szükséglet és kultúra. A kultúra dimenziói

A fogalom értelmezései Klasszikus/Konvencionális Szociológiai/Antropológiai

A klasszikus kultúra meghatározás KLASSZIKUS - a köznapi fogalomhasználatunk is ezt követi A szellem magasabb rendű tevékenységei, illetve azok termékei. Megismerési eszmény, minden ami az emberi szellem kiemelkedő terméke. (esztétikailag értékelhető, elvontságában, fogalmiságában vagy érzékletességében számottevő).

SZOCIOLÓGIAI. A megélt, a mindennapi cselekvést szabályozó intézményesült cselekvésmódok, hiedelmek és jelentések. A szükségleteket meghatározó, azok kielégítési módját szabályozó normák illetve a hozzájuk kapcsolódó értelmezések.

Malinowski „A testi szükségleteket és a környezeti hatásokat, s az azokra adott válaszokat tehát egymás mellett kell tanulmányoznunk”

A szükséglet Durkheim: az ember egy olyan lény melynek szükségletei bővítetten termelődnek újra és nem mindig a szükséglet pusztán biológiai impulzusából eredően. „... valószínű, hogy gyakran csak azért lesznek szükségleteink, mert megszoktuk a tárgyat, amelyre vonatkoznak” Durkheim 2001:277 Az emberi szükségletek társadalmi környezetben „kerülnek felszínre”, fejeződnek ki. Vagyis pl. az éhség csak extrém esetkben vállik állativá, az élelmiszerfogyasztásra vonatkozó vallási tabuk által meghatározott szükségletek befolyásolják az éhség és undor érzetét, olyannyira, hogy a határozott éhségérzet is átcsaphat undorba, ha például egy éhes muzulmánnak disznóhúst ajánlanak. De még olyan extrém helyzetekre is érvényes mint a fájdalomérzet, fájdalomküszöb, pl. a couvade.

A szükséglet Minden szükséglet mögött fellelhető egy adott biológia igény, impulzus, de a szükségletek nem redukálhatóak ezekre. Társadalmiasultak. Tartalmuk konkrét társadalmi-kulturális környezetben alakul ki. Az emberi szükségletek társadalmi környezetben „kerülnek felszínre”, fejeződnek ki. Vagyis pl. az éhség csak extrém esetkben vállik állativá, az élelmiszerfogyasztásra vonatkozó vallási tabuk által meghatározott szükségletek befolyásolják az éhség és undor érzetét, olyannyira, hogy a határozott éhségérzet is átcsaphat undorba, ha például egy éhes muzulmánnak disznóhúst ajánlanak. De még olyan extrém helyzetekre is érvényes mint a fájdalomérzet, fájdalomküszöb, pl. a couvade.

A biológiai szükségletek társadalmiasulása Az emberi szükségletek társadalmi környezetben „kerülnek felszínre”, fejeződnek ki. Vagyis pl. az éhség extrém helyzetekben állati. Az élelmiszerfogyasztásra vonatkozó vallási előírások által meghatározott szükségletek befolyásolják az éhség és undor érzetét.

A biológiai szükségletek társadalmiasulása A határozott éhségérzet is átcsaphat undorba, ha például egy éhes muzulmánnak disznóhúst ajánlanak. A fájdalomérzet, fájdalomküszöb illetve a fájdalom érzet következményei is társadalmilag alakíthatóak. Pl. a couvade.

Malinowski: alapvető szükséglet és kultúra Anyagcsere Újratermelődés Közérzet, biztonság. Egyedfejlődés. Egészség. Táplálkozás Család/párkapcsolat Lakás, közösségi tömörülés. Nevelés Higiénia

Kultúra – társadalom Egymást feltételező fogalmak Az elemzői hangsúly a meghatározó. Pl. a monogámia és a monogám család intézménye Pl. Az apai szerep és a család intézménye és funkciói

A kultúra összetevői Kognitív, szellemi. Anyagi, tárgyi. Normatív.

Kognitív Az a tudásanyag amely a környező, társadalmi, természeti és természetfeletti valóságról létezik. Technológiák, mint olyan gyakorlati tudás, amely alapján különböző alrendszerek működnek.

Etnometodológia tudásszociológia (szociológiai szemléletmód, Harold Garfinkel) például, arra koncentrál: milyen tudás alapozza meg a társadalomban a mindennapi interakcióikat.

Szellemi A kultúra értelmezések és a jelentések univerzuma. Világképek (az emberi lény helye a kozmoszban, az emberi lét értelme). Társadalmi reprezentációk.

A kultúra mint jelentések / szimbólumok rendszere Pa Dong falu, Nai Soi régió, Thaiföld Ndebele nő, Dél Afrika

A tudásszociológia A szociológia nemcsak a tudományos tudást tekinti tudásnak Minden ismeretet amihez az emberek tudásként viszonyulnak, tudásnak kezel. Szociológiai szempontból a különböző világnézeteket nem a tudományokra alapozó világképéhez viszonyítottan értékelik.

Pl. a betegségek oksági struktúrája Naturalisztikus kóroktan Természet Megbomlott egyensúly Betegség

Pl. a betegségek oksági struktúrája OKOK Természeti Természetfeletti Társadalmi Személyes BETEGSÉG

A tudásszociológia Pontosan ez az a szemlélet amely alapján a sajátos népi tudás felhasználható, és az időben felhalmozott tapasztalatanyagnak azonos értéke lehet az analitikus, tudományos módszerekkel kidolgozott tudásanyaggal. Lásd etnobotanika, népi gyógyászat, stb.

A tudásszociológia Minden ismeret, ami egy adott társadalmon belül a tudás igényével lép fel és ekként el is ismeri a társadalom egy része.

A tudásszociológia vagyis a klasszikus pszichológiai/szociológiai szemléletmódtól eltérően nem külső szempontok segítségével (motivációk, a társadalmi szerkezet kényszerítő hatása, stb.) rendszerezik és értelmezik a viselkedést, hanem azt a sajátos tudást próbálják feltárni, amely alapján az emberek a mások megnyilvánulásait értelmezik és amely alapján a saját cselekvéseiket megtervezik.

Anyagi, tárgyi kultúra Tárgyak. Tárgyhasználat. Tárgyakhoz való viszonyulás Mit fejez ki bizonyos tárgyak birtoklása? Szimbolikus fogyasztás fogalma

Az autó Szocializációs Növekvő mobilitás: kitágított térhasználat Státusz-szimbólum. Civilizációs vívmány Izoláció Célirányos beszűkülő térhasználat Fétis Civilizációs kórság a szűkebb és a tágabb családi kötelékek erősítése.

Normák Szabályok, Viselkedési modellekké rendszereződött elvek és normák Szükségletek kielégítése. A társas kapcsolatok során az érintkezési szabályok. Az én megjelenítése (testtartás, öltözék, távolságok). Kiszámíthatóság, értelmezés lehetősége.

Normatípusok Váltakozó erősségű és intézményes hátterű szankciók által érvényesülnek.

Értékek Absztrakt eszmények, amelyek az érvényes normák mögött meghúzódó, viszonylag konzisztens és koherens trendeket írják le.

Értékek Individualizmus és kollektivizmus Szabályok, attitűdök, viszonyulások, cselekvések rendszere. Konkrét normákban, kulturális eszköztárban és viselkedési modellekben testesülnek meg. Pl. egy olyan kultúrában amelyekben az autoritás feltétlen tisztelete az érték, inkább léteznek olyan nyelvi eszközök (magázódás, tegeződés) amelyek segítségével ki lehet, ki kell fejezni a távolságtartást, a tiszteletet, a megadást, az alá és felé rendeltséget. Pl. a konfliktushoz való viszonyulás, stb.

Értékek Motívumképző funkciójukkal befolyásolják a viselkedést. Célértékek: a cselekvést jelölik ki. Eszközértékek: Minősítik a cselekvést. Max Weber 1864 - 1920

A kultúra egység Margaret Mead: a kultúra alapvetően egy koherens egység. A felszíni vátozatosságon túl olyan egységes és általánosult gyakorlatok és jelentések vannak (kulturális modellek) amelyek meghatározzák az illető kultúrában szocializált egyéni személyiségekre. Nem tartható fenn a komplex társadalmak esetében. A nemzeti kultúra mint egység (pl. a nyelv sajátos lehetőseégei és korlátai által meghatározottan) a modern államok integrációs kísérlete folyamán született konstrukció, az egység paradigmája részben tartható fenn, a szociológiai értelemben vett kultúra jellegzetessége a fokozatos változások, államhatárokon átnyuló kultúrkörök nem mindig koherens egymásratevővédése. tai

A kultúra pluralizmus Egy adott komplex társadalmon belül több olyan kulturális rendszer (intézményes gyakorlatokban megnyilvánuló, eltérő életmódok és életfelfogások) is létezhet amely feljogosít arra, hogy egy társadalmon belül a kultúrák viszonyairól beszéljünk.

Kulturális hierarchiák Magas kultúra (a kultúra klasszikus értelmezése). A középosztály kulturális modelljeihez közel álló minták és kulturális fogyasztás. Népi kultúra, tömeg kultúra, rétegkultúrák Általában a magas kultúra, vagy a középosztály kulturális modelljei és más rétegkutúrák nem állnak egymáshoz viszonyítottan kizárólagos viszonyban. A középosztály kulturális modelljei valamelyes általános társadalmi elfogadottságnak örvendenek (egyfajta vonzó, vonatkoztatási mintaként működnek).

Bourdieu: a kulturális legitimitások hiererchiája A különböző művészeti kifejeződési módok, az egyéni vélemények statisztikai megoszlásától független hierarchia mentén rendeződnek el. Színház – tévé „Lagzi Lajcsi” – Jazz - Klasszikus zene Vulgáris Ízléses

Kulturális hierarchiák Szubkultúra – Olyan értékeket megtestesítő életmód és/vagy jelentésrendszer amely jelentős módon eltér az illető társadalom kulturális mintáitól. A szubkultúrák gyakran látványos formákban (zenei ízlés, öltözködési, testdíszítés, stb.) nyilvánul meg..

Kulturális hierarchiák Amennyiben egy szubkultúrát a domináns kultúrával szembeni rendszeres ellenállás jellemzi ellenkultúráról beszélünk. Ellenkultúra – Explicit és ideologizált módon megkérdőjelezi a társadalom domináns értékrendjét képviselő kulturális mintákat.

Viszonyulás a kulturális pluralizmushoz A saját kultúra az ember második természete, teljes mértékben azonosul vele Többnyire ezen az alapon történik a más kultúrákhoz való viszonyulás.

Etnocentrizmus Más kulturális jellemzőknek a saját kultúra szempontjából történő értékelése, többnyire hierarchikus terminusokban. Ízléses – Gusztustalan/ Szép – Csúnya Helyes – Helytelen/ Jó - Rossz A iakiremák. Nemcsak a spontán köznapi viszonyulás jellemzőja az etnocentrizmus.

„Tudományos” etnocentrizmus Az európai kultúrkör és civilizáció mint az emberi nem fejlődésének a csúcsa. Lineáris fejlődési/evolúciós modell. Civilizált – Primitív/ Fejletlen/ Vad Természeti társadalmak A iakiremák

Kulturális relativizmus Egy adott kulturális gyakorlatot értelmezni és értékelni csak az illető kultúrán belül lehet. A kultúrák fejlődése nem egy előre megadott modell logikája szerint történik, az ilyen trendek hatalmi viszonyokkal magyarázhatóak.

Könyvészet A.G. 61-62, 65-69 A.R. 487-494 Losonczi Ágnes (1977) Az életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben Budapest: Gondolat, pp. 448-463 Bourdieu P. (1978) ‘A legitimitások hierarchiája’ in u.ő. A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése Budapest: Gondolat, pp. 129-135 Gans, Herbert J. (2003) ‘Népszerű kultúra és magaskultúra’ in Wessely Anna szerk.: A kultúra szociológiája Budapest: Osiris-Láthatatlan Kollégium, pp. 114-149.

Könyvészet Douglas, M. Isherwood B. (2003) ‘A javak használatának változatai’ in Wessely Anna szerk., pp. 150-159. Levi, Giovanni 2001 Egy falusi ördögűző és a hatalom Budapest: Osiris, pp. 64-73 Malinowski, Bronislaw (1939) A csoport és az egyén a funkcionális elemzésben. Személyiség, szervezet és kultúra in Bohannan, Paul & Glazer, Mark (1997[1988]) Mérföldkövek a kulturális antropológiában Panem – MacGraw-Hill, pp. 379-393. *Williams, Raymond (2003) ‘A kultúra elemzése’in, Wessely Anna szerk. pp.33-40

Könyvészet * Somlai Péter (1997) Szocializáció. A kulturális átörökítés és társadalmi beilleszkedés folyamata Corvina, pp. 81-91. *Durkheim, Émile (2001) A társadalmi munkamegosztásról Budapest: Osiris Kiadó,pp. 274-277 *Mannheim Károly 2000 Tudásszociológiai tanulmányok Budapest: Osiris Könyvtár, pp. 299-344