Bevezetés a szociológiába Dr. Horváth István A szocializáció

A szocializáció meghatározásai A környező csoport(ok) kultúrájának az internalizációja, olyan tanulási folyamat, amely során az elsajátított tudás, magától értetődő tudássá, második természetünkké válik. A szociális tanulás elméletei.

A szocializáció meghatározásai Az ösztönök társadalom általi modellálása, azoknak, a csoport normáihoz igazított kielégítési módjának az elsajátítása. Átmenet ösztönlényből kultúrlénybe. Az ember olyan biológiai lény aki az ösztöneit a társadalom által meghatározott módon ellenőrzi, nyilvánítja meg és elégít ki. Öröklés-tanulás viszonyának a kérdése.

A szocializáció meghatározásai 3. A társadalmi rendszerbe és a közvetlen társadalmi közegbe történő integráció folyamata. Az egyéni kiépíti mindazon személyes hálózatokat és intézményes kapcsolatokat, amelyek révén társadalmi tagsága konkretizálódik. Szociális és rendszerintegráció

Szocializáció Perszonalizáció: Kialakulnak az egyénre jellemző személyiségtulajdonságok. A közösségben megjelenik az egyedi. Szociális tanulás: Az egyén viselkedése úgy módosul, hogy megfeleljen a csoport vele szemben támasztott elvárásainak. Az egyéniben jelenik meg a társas.

A szociális tanulás elméletei Az interiorizáció fogalma és folyamata Elméletek a szociális tanulásról: Modellkövetés Szociális kompetenciák kialakítása

A interiorizáció fogalma és folyamata interiorizáció - átvesszük és második természetként, magától értetődő valóságként tudatosítjuk környezetünk tudását, mintáit, szabályait és szempontjait. interiorizáció– az adott kultúrában elterjedt viselkedésmodelleket magától értetődőnek tartunk, ezek válnak a normális gondolkodás és magatartás legfőbb feltételeivé

A interiorizáció folyamata Ami megszokott és mindennapos, szűkségszerűnek is látszik Az internalizáció ismeretek (kognitív erőforrások) + normatív attitűdök (szükségletek és diszpozíciók) elsajátítása

A internalizáció folyamata (Talcott PARSONS)

A SZOCIÁLIS BEFOLYÁSOLÁS szintjei BEHÓDOLÁS AZONOSULÁS INTERIORIZÁCIÓ CÉL Jutalom - büntetés Pozitív énkép Egyéni értékrend ÉRZELEM Öröm - félelem Szeretet, kötődés Magasabbrendű érzelmek INDÍTÉK Külső motiváció Külső és belső motívumok Belső motiváció NEVELÉSI MÓDSZER Követelés, jutalmazás, büntetés Példaadás, modell Meggyőzés ERŐ Szociális hatalom Vonzalom Szakértelem, megbízhatóság, szavahihetőség FELTÉTEL Jelenlét Pozitív érzelmi viszony Értékkongruencia

Modellkövetés vagy szociális kompetenciák kialakítása Attól függően, hogy az internalizáció folyamatának Aktív – passzív Mechanikus – kreatív jellegére fektetik a hangsúlyt megkülönböztetjük a szocializáció MODELLKÖVETŐ SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁKAT KIALAKÍTÓ elméleti irányzatait

Modellkövetés Utánzás Modellkövetés Értékközömbös másolás Tudatosan vagy öntudatlanul értékre irányul (divat – személyiség, egyéniség tudatos megnyilvánítása) Modellkövetés A gyermekkori szocializáció nem más, mint a megfelelő és nem megfelelő viselkedésmódokra vonatkozó különbségtétel megtanulása a felnőttek mintáján

Modellkövetés - behaviorizmus REAKCIÓ INGER VISELKEDÉSI MODELLEK Fekete doboz VISELKEDÉSI MODELLEK ALANY

Modellkövetés Kritikája A nevelés mindenhatóságának a tézise A nevelés alanyai puszta tárgyak a nevelés célkitűzése a legfontosabb. A gyermek intencionális ágens. Nem egyszerűen kondicionáltan reagál a környezet ingereire, hanem felhasználva az elsajátított modelleket, szándékainak, célkitűzéseinek megfelelő hatást akar kiváltani

Szociális kompetenciák kialakítása Nem egyszerűen modellek átvétele, hanem kommunikáció és interakció. Az egyén nemcsak alanya, hanem aktív szereplője is a saját szocializációs folyamatának

Szociális kompetenciák kialakítása A szocializáció egyfajta egyensúlyteremtési törekvés, optimizációs folyamat, amelyben lényeges szerepet játszanak: az egyén által előzetesen internalizált kognitív és normatív erőforrások, a konkrét interakció (helyzet) és az egyén arra vonatkozó elképzelései, hogy milyen viszonyt szeretne kialakítani.

Normatív cselekvés Nemcsak modelleket, hanem szükségleteket és beállítódásokat is elsajátít. A norma-konformitás konkrét helyzetekre vonatkozóan és mind elvárás a sajátja lesz vagyis a gyerek nem egy amorális ágens, hanem fokozatosan alakul mint morális ágens Adaptatív modellkövetés

Modellek interiorizációja Fázisok (G.H.Mead) I. Utánzás - a közvetlen környezetben látottaknak mechanikus, fragmentált lemásolása. II. Szerepjáték - absztrakt szerepek modellálása. III. Szerepalakítás/szabályozó játék – aktív, adaptatív, személytelen viszonyok kontextusában.

Öröklés és tanulás? Vagy-vagy vagy is-is? Örökléselv – a biológiai adottságok meghatározóak az egyéni társadalmi alkalmazkodást és sikerét illetően. IQ – faji eltérések A bűnözés genetikai meghatározottsága Az IQ nem kulturálisan semleges mérés. Olyan mentális képességeket és teljesítményeket mérnek amelyek a fejlett nyugati országok középosztályi kultúrájának felelnek meg. Az átlagtól eltérő genetikai állomány nem a bűnözési hajlamot hordozza, hanem az átlagostól, a gyakoritól eltérő biológiai alkatot eredményeznek. Kérdés ez az alkat visz a bűnözésre, vagy ezt az alkatot nem tudja a társadalom megfelelően kezelni, és az adaptációs zavarok a társadalom viszonyulásának a következményei.

A szocializáció az integráció folyamata (David Lockwood) RENDSZERINTEGRÁCIÓ A modern társadalom intézményeibe történő illeszkedési készségek kialakulása Pl. munkamegosztásban elfoglalt hely Tartalmi ismeretek és viszonyulások a modern társadalom intézményeit illetően (pl. politikai és jogi kultúra) SZOCIÁLIS INTEGRÁCIÓ Személyes hálózatok kialakítása A személyiség kitermelésének és érvényesítésének a közegei. A mikroközösségek, mint érzelmi, gazdasági, esetenként szociális védettséget biztosító hálózatok.

A szocializáció folyamata. Két értelmezés Felnőtté válás: a fizikai növekedés befejezése, az önálló eltartóképesség kialakulása, morálisan teljes mértékben felelős egyed kialakulása Folyamatos társadalmi tanulás és alkalmazkodás: a változó társadalmi környezethez illetve az életkor függvényében változó társadalmi elvárásokhoz történő igazodás. FELNŐTT ÉS IDŐSKORI SZOCIALIZÁCIÓ A hetvenes évek elejétől megkérdőjeleződik az a szemléletmód amely szerint a felnőtté válással lezárul az az adataptatív tanulási és alkalmazkodási folyamat, amelyet szocializációnak nevezünk. (Mortimer, Jeylan T./ Simmons, Roberta G 1978:421)

Miért felnőtt- és időskori szocializáció Olyan életkori szerepek és az életkori viszonyulást rendező elvek amelyek tartalmukban jelentősen eltérnek (diszkontinuitások) egyenesen ellentmondóak (ellentmondások)

Diszkontinuitások Korai és kései szerepek nem erősítik meg egymást Elvárások a gyermektől: (1) áttételes felelőség (a szülő felel) (2) Alárendelő magatartás (3) Asszexuális viszonyulás Elvárások a felnőttől: (1) felelőség (2) dominancia (3) szexuális aktivizmus

Biológiai társadalmi életkor Fogalmak: Kronológiai (naptári) életkor. Biológiai életkor. Társadalmi életkor. Pszichológia életkor. Életszakasz. Életciklus. Életciklus mind a társadalmilag meghatározott életszakaszok egymásutánisága

A biológiai függőség A periódus aránya az átlagéletkoron belül az embernél a leghosszabb az egész biológiai világban A periódus aránya az átlagéletkoron belül

Társadalmi/biológiai életkor A biológiai ritmus

Társadalmi/biológiai életkor A társadalmi ritmus

A társadalmi ritmusok – életkori szerepek Életút - az életkori szerepek egymásutánisága A társadalmi életkor – elvárások és szerepek rendszere. Relatív, koronként, és társadalmi rétegenként társadalmanként változó. A kamasz- fiatalkor mint a társadalomfejlődés során kialakult „új” korszak. Csak a modern társadalmakban lett az életút elkülönülő hosszabbodó szakasza.

Analitikus fogalmak: primér és szekundér csoportok kapcsolatok

Szocializáció: fázisok, típusok Primér/korai Szekundér/késői Reszocializáció Anticipatív szocializáció Visszaható szocializáció

A szocializáció színterei

A szocializáció fázisai és intézményei Család Iskola Kor-csoport Társadalmi környezet Primér +++++ ++ Szekundér ++(+) +++

Primér szocializáció ÖNKORLÁTOZÁS -a szükségleteknek a társadalom által elfogadott/meghatározott formákban történő, mások viselkedéséhez kötött kielégítése. SZEREPEK - alapvetőnek tartott szerepek elsajátítása. Személyiségi orientáció ÉRTÉKEK - alapvetőnek tartott morális normák elsajátítása. Társadalmi tanulás

A család szocializációs funkcíói Partikulárisan létfenntartási általánosabban gazdasági. Közvetít az egyén és a szűkebb társadalmi környezet között (A család nyitottságának/zártságának a mértéke) Érzelmi biztonság. Alapvető szerepek elsajátítása. Személyiségi orientáció Szakmai orientáció. Státusközvetítés

A CSALÁD MINT KÖZVETÍTŐ TÁRSADALMI EGYSÉG 6 éves korig tartó alapszocializációs folyamat. Megalapozódik az egyén társas viselkedése: alapszemélyiség, mint szűrőrendszer jön létre: - érzelmi és viselkedési modellek, mint diszpoziciók, - értékrendszer alapozása.

Szocializációs funkciók: GONDOZÁS, BIZTONSÁGNYÚJTÁS Biológiai szükségletek kielégítése. Biztonságérzet alapja az anya-gyermek kapcsolat: - bizalom vagy bizalmatlanság, - szoptatás, - hospitalizmus, - rejtett érzelmi elhanyagolás.

A kapcsolat

Szocializációs funkciók: MODELLNYÚJTÁS A család a mintaátvétel első bázisa. Az anya az első adekvát minta: szeretetkapcsolat. A kiegyensúlyozott anya-gyermek kapcsolat minta a kötődésre, motivál a megismerésre.

Szocializációs funkciók: INTERAKCIÓS TÉR BIZTOSÍTÁSA Kapcsolati minták az alá- fölé- és mellérendelt szerepviszonyokban. Kedvező: - kifelé nyitott család, - jól strukturált család: szülői, házastársi, nemi, gyermeki alrendszerek egyértelmű szerepviszonyai.

Személyiségi orientáció A család nem csak közvetítő láncszem az egyén és társadalom között, hanem meghatározza az egyén alapvető személyiségi vonatkozásait. A domináns családi szocializációs modell a középosztálybéli családmodell.

Személyiségi orientáció Büntető/represszív - stratégia - Erős nyomás a modellkövetésre, a hatalmi eszközökkel kikényszeríttet adaptációra. A hatalom és az engedelmesség szabályozza a kapcsolatokat, a társadalmi viszonyok hierarchikus szervezettsége a domináns (autoritér személyiség)

Személyiségi orientáció Megengedő- participatív - Azonosulás bizalom és türelem, a horizontális kommunikáció meghatározó a kapcsolatok alakulásában

Szocializációs funkciók: AZ ÉNRENDSZER KIALAKÍTÁSA TEHETED bíztatás aktív nő az önbizalma kezdeményez felelősség vállalása önállóság pozitív énkép énerős személyiség NEM TEHETED gátlás passzív kevés az önbizalma nem kezdeményez felelősség hárítása függőség ambivalens énkép éngyenge személyiség

Az erős apakép hiánya Warner & Abbegglen A gyors és nagy ívű karriert befutott, vezetői állásban levő személyek esetében hiányzott vagy esetleges volt az apai autoritás megnyilvánítása. Cinizmus – kevés tisztelet az autoritás iránt Az alkalmazkodás során inkább cél- mint normakövető magatartás.

A család, mint rendszer A család működőképességének fenntartása mind anyagi, mind érzelmi területen. Gondozás – nevelés. Szocializálódás, testi növekedés. Nemi szerepek elsajátítása.

A szekundér szocializáció PARSONS „Az egyén felszabadul azon primér kapcsolatok függöségeitől [implicit korlátoktól] amelyek a családon belül alakulnak ki". A személyiség markáns körvonalazódásának és stabilizációjának a periódusa, az egyén autonómiájának kialakulása. A rendszer- és szociális- integráció erőteljes körvonalazódása.

Az iskola funkciói Funkcionális differenciálódás a család és a munkahely között, a család egyre kevésbé működik mint a gazdasági szféra és az egyén közötti közvetítő közeg. Az iskola mint a szakképzettség megszerzésének a színhelye és társadalmi mobilitásnak fő csatornája (státus és jogosítvány szerzés). A tudomány és a műveltség változó tartalmainak rendszeres, aktualizált és a különböző intézményes szférák igényeihez adaptált közvetítője.

Az oktatási folyamat funkciói A társadalmilag hasznosnak tartott tudás átadása, a változó tartalmú általános műveltség megalapozása. A rendszerintegráció megvalósítása, a modern társadalom alapvetőnek tartott normáinak a közvetítése, azok internalizációja.

Iskola és rendszerintegráció Az iskola mint a társadalmi ellenőrzés intézménye és a rendszerintegráció (a tudásátadáson túlmutató) megvalósítása. Kompetitív magatartás. Státus egyenlőtlenség. Formális hierarchia. Koordináció, társadalmi ritmus, időbeosztás. Kritikáját lásd Ivan Illich rejtett tanterv.

A kortárscsoport szerepe Plurális, csökkentett mértékű társadalmi ellenőrzésnek alávetett, többnyire szimmetrikus kapcsolatok. A ritualizáció csökkenése, az önkéntesség megnövekedett súlya. Dinamikus és változó tartalmú szerepkörök és hierarchiák. Alternatív a családtól eltérő értékrendek és viszonyulásmódok összeegyeztetése. Család kortárscsoport konfliktusos viszonya. A nemek közötti kontaktusok tartalmának az átalakulása.

Folyamatos társadalmi tanulás Reszocializáció Agymosás Felnőttoktatás Különböző szerepekre, életkori helyzetekre való szocializáció Visszaható szocializáció

Könyvészet Somlai Péter. 1997. Szocializáció Budapest: Corvina, pp. 22-30, 55-70, 74-76, 94-103, 114-123, 154-160. A.R. – 302-303, 306-308, 311-312, 358-359, 361, 377-378, 380-386. A.G. –101-109, 418-421, *408-413 Erikson, E.H. (1968) ‘Az életciklus: az identitás epigenézise’ in Erős F. szerk. (1998) Megismerés, előítélet, identitás Budapest: Új Mandátum kiadó, pp. 311-324. Tomasello, M. (2002) Gondolkodás és kultúra Budapest: Osiris Kiadó, pp. 79-102

Könyvészet *Szabóné Kármán Judit: Családi és iskolai szocializáció eltérő vonásai a roma gyermek életében http://www.mave.hu/ *Kiss T. (2000) ’Ifjúsági életszakasz és jövőstratégia az észak erdélyi nagyvárosok középiskolásai körében’ In Veres V (szerk.) Nemzeti vagy nemzedéki integráció? Erdélyi középiskolások átalakulásban Kolozsvár: Limes, Budapest: Új Mandátum, pp. 109-142. *Kohli, M. (1990) ’Társadalmi idő és egyéni idő. Az életút a modern társadalom szerkezetváltozásában’ In Gellériné Lázár M. (szerk.) Időben élni. Történeti szociológiai tanulmányok Budapest: Akadémiai Kiadó, pp. 175-212. *Mead, G.H (1973) ‘Szerep-játék, szabályozó-játék és az általános másik’ in A pszichikum, az én és a társadalom Budapest: Gondolat, pp. 195-209.

Felhasznált könyvészet Mortimer, Jeylan T./ Simmons, Roberta G (1978) ‘Adult Socialization’ in Annual Review of Sociology Vol. 4, pp. 421-454.