Kisiskolások élményszerű környezeti nevelése Tudományos irányító: Végzős hallgató: Dr. Lovas János Bauman Ildikó Papp Piroska

Fejezetek A környezeti nevelés célja és feladatai A környezeti nevelés pszichológiai és pedagógiai alapjai A környezeti nevelés alternatív módszerei Élményszerű környezeti nevelés Környezeti nevelési órákon alkalmazott feladatok, játékok, mesék, találós kérdések Pedagógiai kutatás Összegzés, következtetés

A környezeti nevelés Eszközöket ad, melyekkel a környezeti problémákat orvosolhatják. Információkat, motivációt, értéket közvetít. A szerepvállalást népszerűsíti, a felelősségvállalást a környezet állapotának megőrzéséért. A fiatalok egész életének része legyen a természetvédelem miközben önálló, aktív, felelősségteljes felnőttekké válnak.

A környezeti nevelés célja, feladatai Tudatosítás: a gyermeket megtanítja környezetbarát életvitelre; segít megérteni a környezet egészét, annak problémáit. Megismerés: a környezet működését, megtanulni gondoskodni róla. Viselkedés: olyan szokások, viselkedésformák kialakítása melyek meghatározzák a környezettel való harmonikus együttélést. Képesség: segít a problémák felfedezéséhez és megoldásához szükséges készségek elsajátításában. Részvétel: kezdeményezőkké, a környezet szempontjából érzékennyé, felelősen cselekvővé válnak.

A környezeti nevelés pszichológiai, pedagógiai alapjai Az utánzásos tanulás, modellkövetés Élményközpontú tanulási helyzetek Erős érzelmi hatások Pozitív légkör, derű, vidámság Tapasztalatokra építeni

Alternatív módszerek Megfigyelések Egyszerű kísérletek Kiselőadások, beszámolók Séták, kirándulások Esettanulmányok Didaktikai játékok Projekt módszer

Élményszerű környezeti nevelés Gyermekközpontúság Sikerélmény Sok cselekvési helyzet Lelkesedés felébresztése Játékos tevékenységek

Pedagógiai kutatás A kutatási probléma: A gyakorló pedagógusok mennyire törekednek élményközpontúságra a környezeti nevelés tanítása során.

Hipotézisek megfogalmazása A régiség befolyásolja azt, hogy a tanítók hogyan vélekednek az élményközpontú környezeti nevelésről. A mese alkalmazható a környezeti nevelésben. A tanítók szerint a versenyek motiválják a tanulókat a jobb eredmények elérésében. A jól választott és irányított játékos feladatok élénkítik, érdekesebbé teszik a tanulási folyamatot.

Kutatási stratégiák, módszerek, eszközök Induktív stratégia Írásbeli kikérdezés módszere Eszköz: kérdőív Statisztikai módszer

Mintavétel, mintavételi eljárások Egyszerű véletlen mintavétel A megkérdezettek 4%-a I. éves, 19%-a II. éves, 57%-a III. éves, 20%-a kiegészítő éven tanul. A megkérdezettek 62%-a nappali, 18%-a távoktatáson, 20%-a kiegészítő éven tanul.

Régiség szerinti megoszlás Osztályok szerinti megoszlás A megkérdezettek 40%-a 10 év alatti régiséggel rendelkezik, 60%-a több, mint 10 éve tanít. Az eredmények szerint a pedagógusok többségének, vagyis 30%-ának, III. osztálya van, 23%-a I. osztályt, 20%-a II. osztályt, 21%-a IV. osztályt, 6%-a pedig szimultán osztályt tanít.

Vélemények az élményközpontú nevelésről Előnyei: -hatásosabb, érdekesebb. -megkönnyíti a tanulást. -maradandóbb ismeretek. -észrevétlen tanulás. -konkrét tapasztalatokat szereznek. -a tanulók aktívabbak.

-nem sikerül megtanítani a teljes anyagot -időigényes Hátrányai: -nem sikerül megtanítani a teljes anyagot -időigényes -nehezebb fegyelmet tartani A 10 év alatti régiséggel rendelkezők 42%-a tartja előnyösnek az élményközpontú nevelést, a 10 év feletti régiséggel rendelkezőknek pedig a 62%-a .

Élményszerű tevékenységek alkalmazása az osztályokban gyakran néha Soha I. osztály 12 2 1 II. osztály 10 - III. osztály 9 5 IV. osztály 6 3 Szimultán osztályok Látható, hogy a IV. osztályban használják legkisebb gyakorisággal az élményszerű tevékenységeket, vagyis 16%-ban. A helyzet az II. osztályos pedagógusoknál a legkedvezőbb, ők használják leggyakrabban, vagyis 90%-uk, az I. osztályos tanítók 80%-a és a III. osztályban tanítók 45%-a alkalmaz gyakran mesét és játékot.

Játékos feladatok alkalmazása Teljes mértékbern egyetértek Részben egyetértek Semleges vagyok Részben ellenzem Teljes mértékben ellenzem a. Komolytalanná teszik a tanulást 3 - 4 56 b. Megkönnyítik a tanulást 55 7 c. Élénkítik, érdekesebbé teszik a tanulást 63 2 A pedagógusok többsége gyakran használja a játékot a tanítási órákon, falun gyakrabban mint városon, a válaszadók 41%-a szerint megkönnyítik a játékos feladatok a tanulást, 48%-uk szerint élénkítik, érdekesebbé teszik. A válaszadók 43%-a teljesen ellenzi, hogy a játékos feladatok komolytalanná teszik a tanulást.

Mese alkalmazása A pedagógusok nagy része, 90%-a egyetért azzal, hogy a mese eredményesen alkalmazható a környezeti nevelésben.

Motiválják-e a tanulókat a versenyek a jobb eredmények elérésében? A megkérdezettek közül 58-an alkalmazzák a versenyeket, közülük 40% azt vallja mindig, 48% gyakran, 12% szerint pedig néha motiválják a tanulókat a jobb eredmények elérésében.

Egyszerű kísérletek alkalmazása A pedagógusok 3%-a soha, 43%-a néha, 46%-a gyakran és 8%-a mindig alkalmaz egyszerű kísérleteket.

Eredmények megvitatása Első hipotézis. A régiség befolyásolja azt, hogy a tanítók hogyan vélekednek az élményközpontú környezeti nevelésről. Második hipotézis. A mese eredményesen alkalmazható a környezeti nevelésben. Harmadik hipotézis. A versenyeknek motiváló hatása van. Negyedik hipotézis. A játéknak hangsúlyos szerepet kell szánnunk, mert megkönnyíti a tanulást, aktivizálja a gyermeket, kedvező légkört teremt. Így a tanulás örömmé válhat.

Összegzés, következtetés Élményszerű oktatásunkban fontos: -tapasztalatokon keresztül történő tanulás: életszerű szitúációkat teremt. -szabadtéri tanulás: természeti környezetben zajló módszer -kivezeti a gyermeket a való világba, hogy próbára tegyék tudásukat. -a tanulók aktív cselekvése. -figyelemfelkeltés: fenntartani a tanulók érdeklődését. -változatos munkaformák: az aktív ismeretszerzést teszik lehetővé. -játékos munka: játszva oldják meg a problémahelyzeteket. Célom: Az élményszerű oktatáshoz ötleteket adni.