Klasszicizmus Franciaország Anglia Németország A párizsi Odeon színház Jean Francois Chalgrin terve Robert Smirke (1784-1867) a British Museum Németország Leo von Klenze (1784-1864): a regensburgi Walhalla, 1813 után, a Napóleon fölött aratott lipcsei győzelem emlékére készült. Jacques Germain Soufflot (1713–1780): Pantheon (1757–1792, Párizs)

Magyar klasszicista építészet emlékei Lánchíd Alagút Széchenyi István - William Tierney Clark, Adam Clark

Pollack Mihály 1773-1855 építész, a reformkor egyik legkiválóbb alkotója 1793-94-től dolgozik a Milánói dóm építkezésénél 1798-ban Pestre telepedik szerepet vállal az 1808-ban megalakult Szépészeti Bizottmány munkájában, 1825-től elnöke befolyásolja a Városliget kialakítását és a városi rendezési tervek elkészłtését a magyar klasszicista építészet egyik nagymestere életének főműve a Magyar Nemzeti Múzeum egyéb művei: a sárospataki kollégium könyvtárterme; a pesti Ludoviceum épülete; pesti Vigadó; József nádor Alcsúti kastélyának terve; a szekszárdi Megyeháza; az Országháza egyik terve Than Mór festménye Pollack Mihályról

Deák téri evangélikus templom 1799-1808 Sándor palota 1803-1805 (1867-1945 között a mindenkori magyar miniszterelnök rezidenciája, 2003 óta a Magyar Köztársasági Elnöki Hivatal székhelye)

Sárospataki Kollégium könyvtára 1820 körül

József nádor Alcsúti kastélya 1819 -1827 A frissen megépült kastély, még park nélkül (Keleti Gusztáv metszete nyomán) József nádor számára a XIX. század húszas éveiben épült. Eredetileg négyszögű udvart körülfogó, egyemeletes épület volt; később U alakban újabb szárnyakkal bővült. Legfontosabb része a kert felé forduló főhomlokzat, amelyet középen finoman formált négyoszlopos jón portikusz díszít. Ami a kastélyból megmaradt

Vigadó 1822-1832

Ludoviceum 1829-1830 Az egykori Ludoviceum lépcsőháza

Nemzeti Múzeum épülete 1836-1837 A Nemzeti Múzeum timpanonja A Nemzeti Múzeum oszlopai A gyűjteményt 1802-ben Széchenyi Ferenc alapította. Méltó otthona 1837-től 1847-ig épült. Alaprajzi elrendezése a berlini Altes Museum hatását tükrözi.

Kastélyok Pollack tervei alapján A dégi Festetics kastély A soponyai Zichy kastély 1740 (Pollack tervei szerint bővítik 1807-ben) A tengelici Csapó-kúria

Az Országház Pollack reneszánsz stílusú terve 1840 Steindl Imre neogótikus stílusú, győztes országház-terve (1883)

Pollack Mihály síremléke - Tahitótfalu

Hild József 1789-1867 A bécsi Művészeti Akadémia elvégzése után az Esterházyak udvari építésze Nápolyban, Rómában, Firenzében és Milánóban végzett kiegészítő tanulmányokat legjelentősebb művei az 1838-as pesti árvíz után készültek el nevéhez kapcsolódik az esztergomi Bazilika és Takarékpénztár épülete, az egri székesegyház, a Császárfürdő átalakítása. a kor egyik legtermékenyebb mestere (csak Pesten 900 tervre kapott engedélyt 1844-től)

Az egri székesegyház 1831-1836 A tiszta rendszerben felépített, jól áttekinthető belső tér kissé rideg hatású. A homlokzat domborműveit, valamint az előtte álló szobrokat a Magyarországon máshol is foglalkoztatott Marco Casagrande készítette.

Az esztergomi Bazilika A román-kor Szt. Adalbert székesegyház helyén 1822-től Kühnel Pál tervei szerint kezdték építeni. A munka vezetője s a közben végrehajtott változtatások révén tekintélyes részben a tervezője is Kühnel unokaöccse, Packh János volt. A falkoronáig ő építette fel a templomot. Packh halála után, 1839-től Hild vette át az irányítást. Módosított a terveken. Egységesebb formába zárva összefogta a tömeget, megnövelte a kupolát s átalakította a főhomlokzatot.

Esztergom – a takarékpénztár épülete 1860-1862

Császárfürdő A Császárfürdő nemes hajlású, félköríves díszudvara

(Álmosd, 1755 – Fejérszék, 1819. febr. 19.): Péchy Mihály (Álmosd, 1755 – Fejérszék, 1819. febr. 19.): A bécsi mérnökkart végzi, hadmérnök Építészeti munkásságában a klasszicizmusba hajló késő barokkból indult. Fő művei, a debreceni ref. Nagytemplom (1805 – 1821) és a kollégium (1804 – 1818) Debreceni Kollégium Péchy Mihály mellszobra A debreceni Nagytemplom

Klasszicista stílusban épült megyeházák A szekszárdi megyeháza Pollack tervei alapján Pesti megyeháza Hild József tervei alapján 1804-1811 A nagykárolyi volt megyeháza A jászberényi megyeháza

Kör alaprajzú rotondák Az esztergomi Szent Anna templom A székesegyház építésén dolgozó Packh János műve. Alaprajza, a tér és a tömeg alakítása a centrális épületek klasszikus mintáját, a római Pantheont követi. Szilvásvárad: Református templom. Tervezőjére vonatkozó adat nem maradt fenn, de feltételezhető, hogy talán Hild József, vagy valamelyik - az ő hatása alatt dolgozó - vidéki mester műve. A klasszicizmus egyházi építészetének jellemző alkotásai a kör alaprajzú rotundák. Hazánkban két legszebb emléke a szilvásváradi református templom és az esztergomi Szt. Anna templom. Építésük az előbbiekben tárgyalt mesterek munkásságához kapcsolódik.

Huber József Dunaiszky Lőrinc Részlet az egykori Heinrich ház oromzatdíszéből Flóra A klasszicizmus általában igen tartózkodó volt a díszítés terén, főleg a színességet kerülte, hogy az építészet formái és ahol lehetséges: nemes burkolóanyagai minél zavartalanabbul érvényesüljenek. A klasszicizmus hazai épületei általában lemondanak a gazdagabb szobrászi díszről, oromreliefek vagy az épület főpárkánya fölötti falazás, az attika díszei jelzik csupán, hogy az építészeti jelbeszéd olykor igénybe veszi az ábrázoló művészetet is.

Ferenczy István Kölcsey Ferenc 1846 Öregasszony Pásztorlányka 1820