Autizmus spektrum zavarok: a beavatkozás alapjai Őszi Tamásné gyógypedagógus Autizmus Alapítvány

Nincs autizmusa, csak olyan autisztikus! Vannak ugyan autisztikus tünetei, de biztosan nem kellenek neki olyan kártyácskák… El van kényeztetve, az a baja, a szülők a hibásak! - Vannak furcsa dolgai, de jól tanul. Aki ilyen jól tudja a matekot, annak a magatartása is legyen példás! Ha a többi gyereknek nem kell matrica, neki se, nem fogunk kivételezni!

„Gyűlöltem az iskolát. Az autista gyermekek szüleinek soha nem lenne szabad arra gondolniuk, hogy közönséges iskolákba küldik a gyermekeiket, mert ez sokkal több szenvedéssel jár, mint amennyi előny származik belőle…” (Therese Joliffe et al)

Milyenek a „közönséges” intézmények? A tanítás legfontosabb eszköze az élő nyelv és a szociális közvetítés. A gyermekektől az életkoruknak és átlagos teljesítményüknek megfelelő szociális együttműködést, megértést és viselkedést várják. Természetes kíváncsiságot és motivációt feltételeznek, az új dolgok iránti érdeklődést.

Az autizmus egyedi, más problémákkal nem összehasonlítható hatással van a szociális helyzetekre, a kortársakkal való együttműködésre! Alapvető konfliktus: „ megtanulni megérteni tudományosan mindazt, amit a többi ember már ösztönösen ért…” (Marc Segar)

Minőségi különbségek a nehézségekben is: a szülők „Nehezen képzelhető el fájdalmasabb helyzet, mint amikor megtudod, hogy gyermekednek autizmusa van, de ezek után nincsen mód rá, hogy segítséget kapjon, s az ösztönös lépéseid hatástalannak bizonyulnak, akár ronthatnak is a helyzeten.” (R. Jordan 2007)

Minőségi különbségek a nehézségekben is: pedagógusok „A szakemberek szintén összezavarodhatnak és megszenvedhetik a tehetetlenség érzését, amikor úgy tűnik, hogy a sokéves sikeres gyakorlatban kifejlesztett szakmai készségeik hatástalanok…” (R. Jordan 2007)

Minőségi különbségek a nehézségekben is: kortársak - Az okok láthatatlanok, a viselkedésbeli eltérések viszont lehetnek nagyon látványosak. - Lehet, hogy az autizmussal élő gyermeket nem érdeklik ugyanazok a dolgok, ami a kortársakat, csak a saját érdeklődése mentén társalog, csak a saját szabályai mentén játszik, nem tudja, hogyan kellene megfelelnie másoknak (pl. nem követi a divatot, nem érdekli a külseje, megszegheti az íratlan szabályokat), Szereti a szabályokat, nem fog össze a felnőttek ellen, mindig őszinte, szociálisan naiv stb.

„Furcsa viselkedése továbbra is megmaradt: a repetitív cselekedetek, az evéssel és az alvással kapcsolatos rituálék, mindenféle tárgyhoz való ragaszkodása, rémült sírásai és előreláthatatlan indulat-kitörései. Az iskolában John nehezen kezelhető gyermek maradt…osztálytársai szemében pedig érthetetlen figura volt….Leginkább azonban vicces figura volt, akit kinevettek, főleg, mivel bármit is mondtak neki, mindent elhitt, igaznak gondolt, szó szerint vett. Ő volt az ideális ember az agresszió levezetésére, a tökéletes bűnbak. Végtelen hosszú lenne felsorolni az összes ütést, rúgást, zúzódást, elszakadt ruhát, elveszett iskolatáskát, kesztyűt, és minden kínzást, amit el kellett viselnie… (Theo Peeters 1994)

„Az iskolában csak az osztályteremben volt némi biztonságérzetem „Az iskolában csak az osztályteremben volt némi biztonságérzetem. Az összes többi hely azonban-a büfé, a játszótér, az ebédlők-olyan volt, mint egy rémálom. Fogalmam sem volt, hogy viszonyuljak a többi gyermekhez, és az időm a tőlük való félelemben telt el. Nem értettem, miért viselkednek úgy, ahogyan viselkednek, és hogy ez a viselkedés mit jelent.” (Sean Barron, Theo Peeters 1994)

„Rengeteg időbe telt, amíg rájöttem, hogy az emberek, amikor beszélnek, esetleg a figyelmemet akarják felhívni.” „Jobban meg tudtam érteni a szavakat, ha papíron voltak, mint ha hangosan kimondták őket.” (Therese Joliffe et al.) „Nem kommunikáltam beszéd útján, nem azért, mert képtelen voltam megtanulni a nyelv használatát, hanem azért, mert egyszerűen nem tudtam, hogy a beszéd erre való.” (Jim Sinclair)

„A probléma a következő: ha fejlődni akarok, hagynom kell megváltozni a dolgokat. Úgy tűnik tehát, hogy két dolgot kell egyensúlyba hoznunk: a rend fenntartását a félelem csökkentésére és a dolgok megváltoztatását a fejlődés érdekében.” (Therese Joliffe et al)

„Az élet küzdelem: azokkal a dolgokkal kapcsolatos határozatlanság, melyeket mások triviálisnak tartanak, rengeteg belső feszültséggel jár. Például, ha valaki azt mondja otthon: ”holnap elmehetnénk bevásárolni”, vagy azt, hogy majd meglátjuk, mi történik”, úgy látszik, nem realizálja, hogy a bizonytalanság nagyon sok belső stresszt okoz nekem, és hogy állandóan dolgozom -kognitív értelemben-azon, hogy mi fog és mi nem fog történni…” (Therese Joliffe et al.)

„Az egész gondolkodásom vizuális „Az egész gondolkodásom vizuális. Amikor elvont fogalmakra, például az emberekkel való kapcsolatokra gondolok, akkor olyan vizuális képeket használok, mint például az üveg tolóajtó. A kapcsolatokhoz óvatosan kell közelíteni, máskülönben a tolóajtó összetörik.” (Temple Grandin)

Autizmus spektrum zavarok: speciális szükségletek 1. Percepció Figyelem Memória Problémamegoldás Szociális közvetítés Nyelv Utánzás

Autizmus spektrum zavarok: speciális szükségletek 2. Szimbolikus játék Motiváció Sorrendiség Szociális kogníció Egyéb kapcsolódó problémák (pl. szenzoros érzékenység) (Jordan-Powell)

Az autizmus-specifikus oktatás jellemzői Egyéni felmérés és fejlesztési terv A szociális és érzelmekkel kapcsolatos információk feldolgozása és megértése a tanterv része. Az oktatás, mint terápia vagy „gyógymód” A tanterv része a hatékony kommunikáció tanítása, mely magában foglalja a beszédet és annak alternatíváit is. Középpontban a kommunikatív funkciók megértése és alkalmazása áll. Rugalmasabb gondolkodás és viselkedés kialakítása. (Rita Jordan 2005.)

Autizmus spektrum zavarok: módszertani alapok Egyénre szabott vizuális környezeti támpontok Strukturált tanítás Kognitív-és viselkedésterápiás módszerek Alternatív és augmentatív kommunikációs eszközök Szociális fejlesztés módszerei, eszközei (pl.: babzsák, ELA, Szociális történetek, Én-könyv, Napló, érzelmek felismerésének, utánzásának tanítása) Együttműködés a családdal

Fésülködés folyamatábra

Vizuális segítség utazáshoz

Az autizmus-specifikus fejlesztés fő területei Mozgás Önkiszolgálás, önellátás Szociális készségek (társas és önálló szabadidő!) Kommunikációs készségek Kognitív és akadémikus készségek Munkaviselkedés és munkakészségek

„ Az autizmussal élő nem jelent embertelent, de idegent igen „ Az autizmussal élő nem jelent embertelent, de idegent igen. Azt jelenti, hogy ami egy másik ember számára természetes, az nekem nem természetes, és ami nekem normális, az másoknak nem az. …Rájöttem, hogy egyformán idegenek vagyunk egymásnak, és az én létezésem nem csupán a mások létezésének rosszabb változata…” Jim Sinclair (1992)

A nehézségek kölcsönösek, de kinek áll módjában alkalmazkodni?

Példák a jó gyakorlatokra: Írország (Mr. Don Mahon 2006.) Autizmus videó és CD-Room tanárok számára az autizmusról, mely minden általános és középiskolába eljutott 2003 nyarán, tehát a többségi intézményekben tanító pedagógusok is megismerték. Az információs anyagot egy munkacsoport készítette, melyben a szülőszervezet tagja, tanárok és más szakemberek, valamint a minisztérium képviselője is részt vett. A videó tartalma: alapinformációk az autizmus természetéről, a diagnózisról és a speciális szükségletekről A CD-Room tartalma: felmérőeszköz, útmutató az oktatáshoz és integrációhoz

Integráció -Többségi iskola autista csoportokkal Dublin-kb.400 fős iskola 4-13 éves korig fogad 2 speciális osztály 6 gyermek/csop.:1 gyógypedagógus, 3 asszisztens a személyzet végzettsége: TEACCH és PECS kurzusok az osztálytermeket kifejezetten az autizmussal élő gyermekek számára alakították ki Az integráció színterei: tanórák (projekt munka, művészetek, testnevelés, matematika…),úszás, kirándulások, fordított integrációs helyzetek Az integráció lassú folyamat, az összes partner együttműködése szükséges (szülők, többségi tanárok, diákok, spec. pedagógusok, pszichológusok…).

Gyógypedagógiai iskola, autista csoportokkal 78 gyermek, 50IQ alatt 9 gyermek 2 autista csoportban (5-8 évesig és 9-16 évesig), 8 pedagógus, ill. asszisztens Képzettségek:TEACCH, ABA, PECS, Montessori, tanfolyam a viselkedésproblémák kezelésére, postgrad. kurzus, Birmingham

Speciális autizmus iskola 29 gyermek, 4-9 éves korig (ASD+értelmi sérülés) 4-5 gyermek, 1 tanár és 4 speciális asszisztens TEACCH elvek, PECS