Vörösiszap – katasztrófa 2010.okt.04.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Tájékoztató az almásfüzitői vörösiszap-tározók helyzetéről Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség – Németh Zoltán igazgató.
Advertisements

E-hulladék *Koca Elit*. Miért nem szabad a használhatatlanná vált elektronikus berendezéseket a háztartási hulladék közé dobni? Felgyorsult világunk egy.
Természet Szerintem a természet nagyon jó dolog és igenis nagyon fontos .pl. mi lenne velünk növények nélkül? Vagy álatok nélkül ?Hát egyszerűen nem lennénk.
Tósokberénd a szürke- és vörösiszapkárosult falu,
BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség
Az ammónia 8. osztály.
TÁMOP /1-2F Analitika gyakorlat 12. évfolyam Vegyipari termékek hatóanyag- tartalmának meghatározása Fogarasi József 2009.
DEVECSER- EVECS EDR Tapasztalatok, Tények, Tanulságok Jamrik Péter HTE Rádiótávközlési Szakosztály május 3-4. EMCOM Konferencia.
Szétválasztási módszerek, alkalmazások
A víz-háborúk kora jöhet
Bauxit Alumínium Székely Géza Imre.
Hologén Környezetvédelmi Kft. Kovács Miklós November 24. A szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítása.
A tiszai cianidszennyezés
Vörösiszapok kezelése és hasznosítása
Kénsav H2SO4.
A halmazállapot változása
Cián szennyezés a Tiszán
A víz globális környezeti problémái
Vörösiszap katasztrófa
pH, savak, bázisok, indikátorok
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
Szappanok káros hatása
E-hulladék Csipet-csapat. Elektronikai hulladékok a háztartási hulladék között Az elektronikus berendezések hulladékai veszélyes anyagokat tartalmaznak,
E-hulladék Bokszos csapat. Használhatatlan elektronikus berendezés a háztartási hulladékban? Az elektronikus berendezések veszélyes anyagokat tartalmaznak.
Teknőcök. Az elektronikus berendezések hulladékai veszélyes anyagokat tartalmaznak, melyek a települési hulladék égetéssel vagy lerakással történő kezelése.
A katasztrófavédelem tudományos megközelítése és multidiszciplináris jellege Szépvölgyi János MTA Kémiai Kutatóközpont, Anyag- és Környezetkémiai Intézet.
A KDT-KTVF TEVÉKENYSÉGE A GÁTSZAKADÁS UTÁN :
Kémia 9. évfolyam Mgr. Gyurász Szilvia Balassi Bálint MTNYAI Ipolynyék
Jut is, marad is? Készítette: Vígh Hedvig
Koaguláció.
31. Szappan habzása vízben, savas és lúgos oldatban
Sósavoldat meghatározása. Szükséges Eszközök: fecskendő védőszemüveg gumikesztyű Anyagok: fenolftaleines NaOH- oldat (0,1 mol/dm 3 ) ismeretlen koncentrációjú.
16. Nátrium reakciója vízzel
TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
Szigyártó Erzsébet XI.B
Savak és bázisok.
A sósav és a kloridok 8. osztály.
Ásványokhoz és kőzetekhez köthető környezeti károk.
OECD GUIDELINE FOR THE TESTING OF CHEMICALS Soil Microorganisms: Carbon Transformation Test OECD ÚTMUTATÓ VEGYI ANYAGOK TESZTELÉSÉRE Talaj Mikroorganizmusok:
Viczián István Juhász Viktor
Nyomelem eloszlási típusok természethez közeli állapotú ártéri területek talajaiban és üledékeiben ( A Háros –sziget mintaterület alapján) Győry Sándor.
Az almásfüzitői-zagytározók környzetgeomorfólogiai viszonyai
E-hulladék Négy évszak. Az elektronikus berendezések hulladékai veszélyes anyagokat tartalmaznak, melyek a települési hulladék égetéssel vagy lerakással.
Együtt a környezetért ! Csepreg határában felderített illegális szemétlerakók hatása a környezetre.
A VÍZ HIDROGÉN-OXID KÉMIAI JEL: H2O.
Dunaújvárosi Főiskola Természettudományi és Környezetvédelmi Tanszék
Vizes oldatok kémhatása
Vörösiszap katasztrófa!!!
A savas eső következményei
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A vörösiszap-katasztrófa 5 év után, egy környezettan szakos főiskolai hallgató szemszögéből Készítette: Nagy Petra Elérhetőség:
Ki tud többet kémiából ?. I.AII.AIII.AIV.AV.AVI.AVII.AVIII.A.
„SZOMJAS ÖKÖRNEK A ZAVAROS VÍZ IS JÓ”? Balázs Katalin Hogyan befolyásolhatja az emberi tevékenység vizeink vízminőségét?
Kén oxidjai és a kénsav. Kén-dioxid SO 2 Fizikai tulajdonságai: Színtelen, szúros szagú, levegőnél nehezebb, gáz. Kémiai tulajdonságai: Vízben oldódik.
A talajok minőségét befolyásoló társadalmi folyamatok az Egyenlítőtől a sarkvidékekig. Esettanulmányok A litoszféra és a talaj, mint erőforrás és kockázat.
Vizes oldatok kémhatása. A vizes oldatok fontos jellemzőjük a kémhatás (tapasztalati úton régtől fogva ismert tulajdonság) A kémhatás lehet: Savas, lúgos,
Katasztrófaturizmus Avagy az emberi kíváncsiság határtalan.
(L)áss a mélyére.
A vízi erőművek Készítette: Szilágyi Ákos Csatlós Bendegúz
Lakatos János Prof. Dr. Biró Borbála, egyetemi tanár,
Az oldatok kémhatása.
HUMIFERR kapszula.
Caracalla udvarában Kalandjáték 7.
Elektromos kéziszerszámok, kisgépek érintésvédelmi ellenőrzése
Készítette: Pacsmag Regina Környezettan BSc
Katasztrófák, a világ körül A KATASZTRÓFA TERMÉSZETI VAGY EMBERI OKOKBÓL BEKÖVETKEZŐ OLYAN ESEMÉNY, AMI ÉLŐLÉNYEK NAGY LÉTSZÁMÚ CSOPORTJÁNAK ÉLETKÖRÜLMÉNYEIT.
Nagybányai ciánszennyezés
Összeállította: J. Balázs Katalin
NAGY OXIGÉNIGÉNYŰ TOXIKUS SZENNYVIZEK
Magvas gondolatok a FruitCafé-ról
Előadás másolata:

Vörösiszap – katasztrófa 2010.okt.04.

Ajka melletti timföldgyár zagytározójának gátja leomlott, és egymillió köbméter vörösiszap és lúgos víz árasztotta el a környező Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely településeket. A vörösiszap – a timföldgyártás nagy mennyiségű mellékterméke – maró hatású anyag, nehézfémet, főleg vas-, alumínium-, szilícium- és nátrium-oxidot tartalmaz, amely a légutakba, emésztőrendszerbe jutva mérgező. Ez a veszély elsősorban akkor fenyeget, ha a lerakódott vörösiszap megszárad és porlani kezd. Hasznos komponensei különféle eljárásokkal kivonhatók, de kísérleteznek más irányú hasznosításával is (pl. komposztálási adalék, kéntelenítési szorbens).

Az arzén mellett legkevesebb három elem okozhat tartós környezeti és egészségügyi problémákat az Ajka térségében kiömlött vörösiszapból .A környezetvédő szervezet kiadott közleménye szerint a vörösiszap antimon-, nikkel- és kadmium-tartalma emberre, állatra és a környezetre nézve egyaránt "problematikus lehet". A kritikus szennyeződést mindamellett az arzén okozza Közleményében  a Greenpeace bírálta a magyar hatóságokat, mert - mint írták - "eddig semmilyen elemzési eredményt nem tettek közzé".

A megrepedt tározó

Az október 4-ei vörösiszap-katasztrófánál nem maga az iszap, hanem a tározóból kiömlő, erősen lúgos folyadék okozta a legsúlyosabb károkat. A 13-as pH-jú maró lúgtól több mint százan szenvedtek égési sérüléseket, a talajba és az élővizekbe jutó oldat elpusztította az útjába kerülő élővilágot. Azóta többször felmerült, miért tároltak ilyen erős lúgot. Egy közelmúltban készült kimutatás szerint a vizsgált – zömmel fejlett országok timföldgyáraiban tárolt – vörösiszap pH-ja10 és 12,85 között van, ehhez képest nem tekinthető kiugróan magasnak a Kolontár melletti tározóban mért 13-as. A timföld előállítása után visszamaradt vörösiszapot, amely a kísérő folyadékban egyéb összetevők mellett nátrium-hidroxidot tartalmaz, egy hétlépcsős folyamatban, ellenáramban tiszta vízzel mossák. A  timföldgyárat elhagyó folyadék nátronlúg-koncentrációját így a kiinduló érték egynegyvened részére csökkentik. Az iszaptérre kijutó, illetve ott lévő oldat lúgosssága jó közelítéssel félszázalékos nátrium-hidroxid-oldatnak felel meg, ennek 13 körüli pH-ja nem tekinthető különlegesnek.

Gércei alginittel csökkenteni lehet a vörösiszap lúgos kémhatását, és semlegesíthetők az iszap mérgező anyagai, ezt bizonyítják a kísérletek .A minták és a kísérleti eredmények alátámasztják a Greenpeace eredményeit . A 7,1 pH értékű gércei alginit- ellentétben a Magyarországon fellelhető és ajánlott más anyagokkal szemben - néhány óra alatt a vörösiszap 12-13 közötti pH értékét erőteljesen, három százalékkal csökkenti, nem engedi felszabadulni a kötött nehézfémeket, a mérgező anyagokat viszont teljesen megköti, és semlegesíti mindenféle mellékhatás nélkül. Az alginit az ökogazdálkodáshoz használt anyag, megkövesedett biomassza . A mostani kísérleti szakaszban 120 tonna alginitet szórtak szét a vörösiszappal borított területre, de további helyszíni vizsgálatok és kísérletek váltak szükségessé.

A katasztrófában kilencen haltak meg, 120-an megsebesültek. Október 4-én gátszakadás volt a Magyar Alumínium ajkai timföldgyárának vörösiszap-tárolójánál. A katasztrófában kilencen haltak meg, 120-an megsebesültek. Az erősen lúgos szennyeződés a Torna patakon és a Marcal folyón keresztül felhígulva a Dunába jutott. A Torna és a Marcal teljes élővilága elpusztult. Október 9-re a tározó északi része három helyen megroppant. A vészhelyzet miatt kiürítették Kolontárt. A katasztrófa felelőseinek felkutatására a Nemzeti Nyomozóiroda halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanújával folytat nyomozást. A Magyar Tudományos Akadémia jelentése szerint a vörösiszap önmagában nem okoz környezeti problémát, a lúgos oldószer hatását kell semlegesíteni. Orbán Viktor október 11-én napirend előtti felszólalásában jelentette be a parlamentben, hogy őrizetbe vették a Mal Zrt. vezérigazgatóját, a vállalatot pedig állami irányítás aló vonják. Bakondi György katasztrófavédelmi biztosként átvette a kontorollt a Mal Zrt. felett