A történelemtanítás, történelemdidaktika általános kérdései Kaposi József 2007. szeptember

Miért tanulunk történelmet? „…az ember a jelenét csak úgy tudja értelmezni, jövőjét pedig megtervezni, ha a múlthoz fordul.” „….a jelen fényében megértsük a múltat, a múlt fényében pedig a jelent…”

Társadalmi és tudományos környezet Mi a történelem? Mi a történelem társadalomban betöltött szerepe? Melyik az érvényes történelem? (a posztmodern történetírás új megközelítései) Mi a tudás? Mi a tudás társadalomban betöltött szerepe? Mit értünk használható tudás alatt? (a tudásfelfogás változásai) A tudományok és az iskola, oktatás kapcsolata. A történelemdidaktika helye, szerepe

Történettudomány új kihívásai A XIX. századi történetírás hagyományainak meghaladása (esemény-, állam-, politikatörténet, nagyhatalmak, hősök története, stb.) A XX. századi marxista történetírás átértékelődése (osztályharc, lineáris fejlődésmenet, preferált témák, stb.) Az egyedüli érvényes történelem megkérdőjelezése

Trendek, irányok Az elmozdulás új irányai (erős társadalomtudományi megközelítés, szinkron-, rendszerszemlélet, globális és multiperspektivikus megközelítés, kultúr-, művelődés-, technika-, nő-, információtörténet, „posztmodern” témák, stb.) A társadalomtudományok integrálása a történelem tantárgyba

Neveléstudomány új kihívásai Lifelong learning (LLL) – edukatív társadalom Tanulásfelfogások változása Iskolai tudás – gyakorlati (hasznos) tudás világméretű kommunikációs forradalom – információs társadalom A XXI. századi oktatás elvárásai Megtanulni megismerni Megtanulni dolgozni Megtanulni együtt élni másokkal Megtanulni élni

Új pedagógiai kultúra jellemzői A nevelés embereszményét a társadalom elvárásai határozzák meg. Az oktatás feladata: nem „ünnepi”, hanem „alkalmazkodó” tudás kialakítása Tanulás: nem pusztán befogadás, hanem aktív részvétel Az oktatás nem tanár-, hanem tanuló centrikus Módszerek: tanáré + tanulóé Differenciált tanulásszervezés Ellenőrzés: nemcsak intellektuális, hanem más képességek is

A történelemdidaktika „…a történeti tanulás tudománya, a történettudomány egyik dimenziója.” „A történettudomány és a pedagógia közötti híd ... a szaktudományi és didaktikai látószög egyidejű alkalmazása.” Hiány: A történelem mint iskolai stúdium diszkussziója – a történelemdidaktika emancipációja Történelemdidaktika Történettudomány Neveléstudomány

A történelemdidaktika célja és feladata Célja: az eredményes szaktanári tevékenység elősegítése Feladata: A társadalmi igényeket tükröző célok biztosítása A szaktárgyi sajátosságokat és a tanulók fejlettségét figyelembe vevő feladatok meghatározása A tanulói követelmények kidolgozása Támpontot adni a tananyag kiválasztásához és elrendezéséhez. Oktatási dokumentumok, eszközök, eljárások, kidolgozása, fejlesztése, optimumának megtervezése, szervezése. A tanulói teljesítmény mérése, a tantárgyi eredmények vizsgálata.

A történelemtanítás célja A történelmet megismerni (kultúraközvetítő funkció) A történelmet értelmezni (értékközvetítő funkció) A történelem segítségével orientálódni (szocializációs és perszonifikációs funkció) Az ún. „narratív kompetencia” kialakítása

Narratív kompetencia Annak a képességnek birtoklását jelenti, hogy az ember az idők folyamán szerzett tapasztalatait értelmezni, rendezni tudja, e tapasztalatok a saját életvitelében orientációs bázist jelentenek, ezáltal személyisége gazdagodik, történeti identitása kialakul, kommunikációs képessége erősödik.

A célrendszer összetevői A társadalom értékei és normái (demokrácia, humanizmus, európai és nemzeti identitás, stb.) A történettudomány, amely a tanítás számára fontos ismereteket, fogalmakat, kategóriákat ad A tanuló életvilágához és tanulási érdekeihez való alkalmazkodás (ez a legfontosabb a történelmi múlt megértéséhez)

A történelemtanítás általános feladatai Ismeretközvetítés Ismeretek Tények Fogalmak Összefüggések Általános Történelmi műveltség Gondolkodásfejlesztés Intellektuális kompetenciák, képességek kialakítása Önállóság Kritikai készség Vitakészség Beleérző/átérző képesség Kreativitás problémamegoldás Érték/normaközvetítés Pozitív életszemlélet Nemzeti identitás Európaiság Demokrácia Humanizmus Az élet, a környezet védelme Nyitottság Tolerancia Szociális felelősség Társadalmi közéleti tevékenység

Összefoglalás A történelemtanítás a történettudomány és a pedagógiai tudományok közötti "híd-funkciót" tölti be. Egyszerre alkalmazza a szaktudományi és a didaktikai látószöget. Célja hogy a történelem tanulható és tanítható legyen, a társadalom számára releváns, a tanulási folyamathoz illeszkedő, és tartalmilag konkretizálható legyen.

Mottók „A történelemdidaktika a történeti tanulás tudománya” (Rüsen) „A történetírás sem más, mint párbeszéd a múlt a jelen, a múlt és a jövő között, valamint a különböző felek (csoportok, országok, nemzetközi partnerek) között.” „A történelemdidaktika a történeti tanulás tudománya” (Rüsen) „A történelem oktatásának ugyanis nemcsak az a célja, hogy megmagyarázza a világot, hanem hogy fogódzót adjon az egyénnek és a csoportoknak arra, hogy megtalálják helyüket e világban.” (Rüsen)