Pszichológiatörténet 10 Pszichológiatörténet 10. óra A kognitív pszichológia megjelenése és az ezredforduló pszichológiája Pléh Csaba

A megismerés kutatás dilemmái A reprezentáció mint kulcs fogalom A kognitív kutatás régmúltja A kognitív szemlélet mai paradigmái A testetlen szimbólumkezelés: a Gondolat Formája A komputációs elméletek diadala Az értelmezett kognitív tudomány megjelenése Proximális, disztális és kultúrális értelmezések

A kognitív tudomány mint a reprezentáció tudománya Valami valamit valaki számára képvisel Ennek a ‘valamire irányuló’ modellálásnak a kutatása kognitív tudomány A reprezentációknak belső szerveződésük van, hirdeti alapelve Ez a rend tekinthető magában: mind pszichológiailag, mint a belső élet világa, mind formálisan, mint a gondolat platoni formája A másik kérdés az lesz, hogyan magyarázzuk ezeket proximálisan és disztálisan

A kognitív kutatás régmúltja

Minden pszichikai közös jellemvonása abban található, amit intencionális viszonynak [nevezhetünk], mely valamire irányul, ami talán valójában nem létezik, ám belsõleg tárgyként adott. Nincs hallás valami meghallott, hívés valami elhitt, remény valami reménylett nélkül, nincs törekvés a törekvés célja nélkül… Franz Brentano: Az erkölcsi ismeret eredete. Mezei Balázs fordítása, 55, lap

Brentano (1874) háromféle intencionális viszony: képzetalkotás ítélés érzés   A reprezentációs mozzanat miden belső élet alapja a megjelenítési [reprezentációs, P.Cs.] eljárás képezi alapját nemcsak az ítéletalkotásnak, hanem éppen úgy a vágyakozásnak is, mint minden más pszichikai aktusnak. Semmit sem lehet megítélni, de semmit sem lehet kívánni se, és semmitõl se lehet félni vagy rettegni, ha azt nem jelenítjük meg.

A mai kognitív kutatási minták A kognitív tudomány első programja: A tudatlélektan, a 19. század vége A kognitív (kísérleti) pszichológia - 1950-1970 A gépi ihletésű kognitív tudomány: Az egységes információfeldolgozó paradigma: 1970-1985 Az interpretált kognitív tudomány: A biológiai és fejlődési értelmezés megjelenése: 1985-től

Az impresszionista világkép: elsődlegesen csak jelentéstelen képzetfoszlányok

A szenzoros építkezés kísérleti vizsgálata

A platoni modell. Frege. A gondolkodás mint tiszta forma elemzése

A gondolkodás három vizsgálata a 19. század végén

A modern kor: Behaviorizmus után Mit is jelentett a behaviorizmus a kognitív gondolatban? Valóban kizárja? Hull, és Tolman: matematikai és képi inspiráció a neobehaviorizmusban. Egyre bonyolutabb tanulési modellek: Osgood

A kognitív mozgalom újramegjelenésének mozgatói A viselkedés gondolat liberalizációja: Lashley szekvencialitás, Hebb neurális, Osgood barokk viselkedésmodelljei Modern nyelvészet, Chomsky a belső modellek felfedezése A matematikai modellálás, az információelmélet vonzereje: ha a belső modellálható, akkor objektív A gépi ihletés megjelenése kísérletezésben és gondolkodásmódban Etológiai és genetikai forradalom: az állati viselkedés belső modelljei

A kognitív mozgalom újramegjelenése A kognitív (kísérleti) pszichológia - 1950-1970 A gépi ihletésű kognitív tudomány: Az egységes információfeldolgozó paradigma: 1970-1985 1985- értelmezett kognitív tudomány

Az információfeldolgozó paradigma Donald Broadbent

Az információs paradigma nagy sikerei Az emlékezeti rendszerek elméletei: ikonikus, rövidtávú, hosszútávú. Reprezentációs elvek konkrét folyamatokban. A figyelem és a párhuzamos feldolgozás kérdése. Képi – propoziciós viták és kísérletek. Nyelvi megértés modellálása.

A gépi ihletésű kognitív tudomány: Az egységes információfeldolgozó paradigma: 1970-1985 közös mozzanatokat tart fontosnak, egyneműnek tekinti az emberi gondolkodást minden megismerés szimbólumok, belső leképezések átalakítása más belső leképezésekké ez a folyamat szekvenciálisan rendezve megy végbe a megismerés elemzésében eltekinthetünk az azt hordozó rendszerektől: a kognició világa testetlenül is tekinthető Komputációs elméletek: Chomsky, Marr részletes megszorítások

A kognitív tudomány mint sokhelyütt megjelenő szemlélet A kognitív tudomány mint átfedési terület

Az interpretált megismerés: A mai világ

Néhány átalakulás Klasszikus felfogás Egységes Szimbolikus Propozicionális Testetlen Statikus Mai nézetek Moduláris Szubszimbolikus Kép és készség Testre vonatkoztatott Változás központú

A mai lélektan három újító irányzata Kognitív pszichológia: reprezentációk viszonya egymáshoz Evolúciós pszichológia: az ősi építmény, evolúció és kultúra viszonya Idegtudomány: hogyan „tud” az idegrendszer és hogyan bontakozik ki

Két mai irányzat az architektúráról Konnekcionizmus Az empiristák és Hull folytatója Semmi nincsen csak kapcsolatok A tanulás mindenható A szabály csak külső korlát vagy illúzió Neurális hálóelméletté válik Modularitás Descartes és a Gestalt örököse Területspecifikus rendszerek vannak Az innát mindenható A specifikus szabályok uralma Neurális hálóelméletté válik

Két fő értelmezés Proximális Új neurobiológiai eljárások Finomabb, sértetlen idegrendszer melletti adatszerzés Idő és lokalizáció dinamikája a módszerekben Evolúciós pszichológia Etológia és szociobiológia utóda Hisz a belsőben, de kissé másként Egyszerre kognitív, motivációs és érzelmi modell

Az evolúciós pszichológia tézisei Mai gondolkodásunkat és preferenciáinkat a 100.000 év előtti múlt alakította Adaptációs összessége az emberi elme Ezek egy része – pl. nyelv hajlékony beállítást igényel Más részek egyenest kulturális eredetű neoformációk, pl. írás, de régi architektúrűkra épülnek

Három kihívó alapgondolat Evolúciós pszichológia és evolúciós szemlélet Sztenderd Társadalomtudományi Modell Régmúlt és genetikai meghatározottság Hajlékony általános tanulógépezet Minden adaptáció Kulturális önkényesség Variáció és szelekció: Szelektív tanulás-fejlődés Konstrukcionista változási modellek

Evolúció és adaptációk variáció - szelekció – rögzítés ugyanez érvényes a viselkedésre is egyetemes feladatspecifikus megoldások sokasága SVÁJCI BICSKA MODELL architektúrák, érzékenységek, preferenciák

A szelekciós gondolkodás három szintje Bühler, Popper, Dennett ösztönök, szokások, gondolatok A TÉT és az erőfeszítés csökken Szelekciós mezők: gének, viselkedés, eszme darwini, skinneri és popperi lények Gregory lények: szelekció az eszközökben

A lények típusai : Darwini, popperi, skinneri és gregory feéle KÉRDÉS: mi a szelektálás a gondolatnál analógia vagy oksági mechanizmus Hogyan hat a kultúra vissza? Lamarcki, baldwini és fülkeválasztási mozzanatok

Preferenciák kialakulása Pl. tájkép és szavanna férfi erőforrás nő utódlás és gondoskodás ? vannak-e alapvető emberi rendszerek kötődés-biztonság és újdonságkeresés viszonya főnökök és a lázadás

Az emberi cselekvés idői skálája Newell (1989) értelmezésében Sáv Működési idő Kialakulási idő Kialakulás az egyénnel Biológiai Neuronháló 10-2 _ 10-4 sec évmilliók évek Kognitív aktus, művelet 10-1 _ 10 sec századok évek, órák

Három felfogás az architektúrák módosíthatóságáról (Michael Cole) Előreformált és hajlékony

Mithen felfogása a gondolkodás moduljainak viszonyáról az emberré válás során Növekvő hajlékonyság Növekvő modularizáció

A négyféle intelligencia és a közöttük érvényes áthallások Mithen felfogásában

Kulturális változatok és evolúció Egyetemes minták keresése Változatok eredete A kultúra mint új változat generátor Az ember biológiája és hajlékonysága Pl. szexualitás és reprodukció

A kulturális tanulás: Tomasello

A természetes pedagógia Gergely György s Csibra Gergely Rámutató támpontokon át tanítás Az önkény felismerése Elvárjuk, hogy tanít a környezet

Három féle vélt szakadék biológiai és társadalmi emberkép szellemi értékek követése a tények világa individuális és szociális ember

Hans-Georg Gadamer: Két világ polgára a tudomány [...] mélységes feszültség okozója is a modern világban. Az egyik oldalról kultúránk hagyományai alakítottak minket [...] A másik oldalról a modern tapasztalati tudományok átformálták világunkat és azt, ahogyan ezt az egész világot értelmezzük.

Merre halad a mai lélektan? A proximális és a disztális világos összekapcsolása. Például arcfelismerés evolúciója és neurobiológiája A modern ember és az ősi rend összekapcsolása. Pl. IT eszközök és az ősi csoportrendszer újramegjelenése. Dinamikusabb gyakorlati hozzáállás: fejlődés és kritikus korok „relativizálása”

A közlés szerepe a az architektúra változásban Minden emberi architektúra közlési is (Donald): gondolat s közlés együtt Olvasás gyorsasága: Milyen architektúra Megváltoztatott-e az olvasás? Az utóbbi évtized eszközei ilyenek-e

A szomatikus és a külső emlékezeti rendszerek néhány jellemzője korlátozott kapacitású megszabott formátum gyors elhalványulás korlátozott hozzáférés korlátlan kapacitású változékony formátu nincsen elhalványulás változékony hozzáférés

Egyéni és társadalmi folyamatok viszonyának három lehetséges felfogása Egyén szerepe Társad. szerepe A viszony jellege Jellegzetes képviselők Individualizmus korlátlan Korlátozó, megrontó szelekciós Descartes, Locke, Rousseau Sztenderd társ. tudomány korlátozott Minden érték forrása instrukciós Durkheim Szociális individualizmus szabaddá válik Társasból bontakozik társas kölcsönösség Bowlby, Piaget, Gergely .

Merre tovább? Neurális értelmezés és menedzseri tudás Etika optimistább értelmezése Az elemi szocialitás központba állítása A játékos elem elhelyezése az evolúciós szemléletben Kulturális eltérések és egyetemességek