Egészségnevelés

Az egészség A családorvos aspektusából: egészséges az akit nem vizsgáltam ki alaposan Medicinális szemlélet szerint: az egészség a betegség vagy egyéb kóros állapot hiánya WHO: az egészség a fizikai és szociális jóllét állapota, az élethez szükséges erőforrás, amely egyben társadalmi befektetés

Az egészségmegőrzés különböző szemlélete Orvosi modell Az egészség megőrzését egészségügyi szakemberekkel kívánja elérni (szűrővizsgálatok, védőoltások stb.) Oktatási és nevelési modell Készségek és képességek fejlesztése ismeretek bővítése, megértés kognitív szinten, viselkedés minták, érzelmek affektív szinten, magatartás, életmód készség szinten. A nevelés a döntésképességet fejleszti. A radikális társadalmi változások modellje Az egészséges élet alapjainak feltételeit gazdasági társadalmi és politikai szinten kezeli. Az öntevékenységi modell Pozitív önértékelésre, önbizalomra épülő, önérdekeket felismerő és érdekérvényesítő tevékenység.

Népegészségügyi program céljai EGÉSZSÉGET TÁMOGATÓ TÁRSADALMI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD PROGRAMJAI, AZ EMBERI EGÉSZSÉG RIZIKOFAKTORAINAK CSÖKKENTÉSE AZ ELKERÜLHETŐ HALÁLOZÁSOK MEGBETEGEDÉSEK, FOGYATÉKOSSÁG MEGELŐZÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram céljai Lakosság egészségi állapotának javítása Az egészséget támogató környezet kialakításának elősegítése Egészséges életmód és életkörülmények kialakítására irányuló tevékenységek támogatása

amit egy nép (állam) csak megtehet annak „ Egy hatékony iskolai egészségnevelési program – az egyik legköltséghatékonyabb beruházás, amit egy nép (állam) csak megtehet annak érdekében, hogy párhuzamosan fejlessze az oktatást és az egészséget.” WHO

Az egészségnevelés kialakításának folyamata belső tényezők külső tényezők önismeret gyakorlat pénz, hozzáférés az önbizalom eszközökhöz belső tartás magatartás család, kortárs társ. elvárás motiváció attitűd IQ ismeret, információ, információ, tudás hozzáférhetőség

Egészségneveléstől az Egészségfejlesztésig Ismeretátadás Betegségközpontú megközelítés Riogatás, aszkétizmus Pozitív szemlélet Célja, hogy az egyén egyre növekvő kontrollt szerezzen saját egészsége felett Információk mellett, készség és jártasságfejlesztés

Az egészségnevelés célja Elősegíti az egyén felelősségérzetét a család és a közösség iránt Bíztatni az egészséges életmódra, megadni az egészség valódi rangját Lehetőséget adni a fizikai, lelki és szociális erő bizonyítására Elősegíteni az önismeretet és önbecsülést Elfogadtatni önmagukat Fejleszteni a döntésképességet (stressz, konfliktus helyzetek) Segíteni a kapcsolatok kialakításában Nemi szerepeket kialakítani Segíteni a felnőtté válásban, szülőktől való függetlenség Felkészíteni a hosszan tartó kapcsolatokra Előkészíteni egy életpályára Fejleszteni szellemi, erkölcsi és etikai értékeiket Kialakítani a társadalom iránti felelősségérzetüket

Egészségnevelés 3. Kondicionálás, testnevelés, testedzés, rekreáció és sportolás mozgásszokások kialakítása, egyéni sportolás, testedzés, szabadidős mozgástevékenységek, családi túrák, otthoni mozgáslehetőség. 4. Baleset-megelőzésre nevelés balesetveszély felismerése, közlekedés, mérgező szerek tárolása, életmentés, véradás, foglalkozási ártalmak, elsősegélynyújtás. 5. Táplálkozás helyes étkezési szokások, megfelelő ételek és tápanyagszükséglet ismerete, rendszeresség, különböző reformétkezések hatásainak ismerete, élelmiszerekkel szembeni túlérzékenység ismerete, és ezek prevenciója. SZOMATIKUS (testi) 1. Higiénés nevelés a) személyi higiénére nevelésé; ruházkodás; étkezés; szexuális higiénia; kulturálisan elmaradott lakosság nevelése. b) környezet higiéniára nevelés; lakás és nevelési intézmények rendje; fűtés; világítás; parkok gondozása; tisztítási mozgalmak; víz, levegő, talaj védelme. 2. Profilaxisra nevelés a) fertőző betegségek b) egyszerűbb rendellenességek (érzékszervi hibák, beszédhibák, tartási rendellenességek).

Egészségnevelés PSZICHOHIGIÉNÉS 1. Egészséges életvezetés a) napirend, életrend, pihenés, alvás, jó emberi kapcsolatok, jó légkör, intim viszonyok. b) hibás viselkedési programok megelőzése, idegrendszeri feszültségek, agresszivitás, nevelési hibák. c) családi életre nevelés, családi munkamegosztás, párválasztás, gyermeknevelés, szexuális felvilágosítás. 2. Stressz-elhárítás a) stresszorok kiküszöbölése: élethelyzetek elkerülése (fény, zaj, mozgáskorlátozás) b) a stressz hatás kompenzációja: relaxáció stb. 3. Különböző devianciák megelőzése, (prevenciója). túlzott gyógyszerfogyasztás, önagresszió megelőzése, alkoholfogyasztás, dohányzás, kábítószer. 4. Érzelmi nevelés félelmek feloldása, kudarckerülés, sikerorientáció, empátiás készség fejlesztése, előítéletek.

Egészségnevelés SZOCIÁLHIGIÉNÉS 3. Szerepfeszültségek feloldása 1. Kedvező társas miliő kialakítása, fenntartása. nevelési intézmények légköre, szülő-gyermek kapcsolat, személyiség kibontakozása, kreativitás, feszültségek elviselése, konfliktusok megoldása. 2. Kommunikációs nevelés, az érintkezési zavarok megelőzése (profilaxis) a) interperszonális kapcsolatok, nevelési eljárások, lelki tartalmak, b) a kommunikációs zavarok feloldása, beszédhibák, viselkedési rendellenességek, orvos-beteg kapcsolat, gyógyító személyekkel kapcsolat, bizalom. 3. Szerepfeszültségek feloldása a) feszültségoldó technikák alkalmazása, szerepkonfliktus korai felismerése, elhárítása. b) egyszerűbb pszichológiai módszerek alkalmazása (kikérdezés, kibeszélés). 4. Társadalmi izoláció megelőzése idős, rokkant, fogyatékos emberek. 5. Egészségpropaganda társadalmi mozgalmak, egészségvédelmi munka, orvoshoz való fordulás, nevelési intézményekben a szülők felé.

Egészséges élet a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében, ismerjék fel azt, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között, ösztönözze a diákokat arra, hogy kialakuljon bennük az önmagukkal szembeni felelősségérzet, ismerjék fel, miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése, s lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási, megküzdési technikák, nyújtson segítséget abban, hogy a tanulók helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyközi kapcsolataik minőségén is múlik.

A gyermek és ifjúsági korosztályt érintő egészségfejlesztési programok célja Növekedjen a születéskor várható időtartam, valamint a betegségtől mentes életszakasz hossza és javuljon az életminőség A család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé Kedvezőirányban változzék a közoktatás intézményrendszerének légköre

EGÉSZséges ÉLET c. tantárgy Egészségesebb Iskolákért Hálózat Magyarországi Egyesülete (1993) 6-14 éves korú gyerekek számára, 8 évre szóló tananyag, évenként ismétlődő témakörökkel: - A biztonság megőrzése - Táplálkozás - Mozgás és személyes higiéné - Veszélyes anyagok - Növekedés, változás és az emberi szexualitás - Családi élet és kapcsolatok - Környezet

A legutolsó jogszabályok, amelyek az egészségnevelésre vonatkoznak az iskolában: 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet Az osztályfőnöki órába, 5-12. évfolyamon min. 10 tanóra egészséges életre nevelés 2003. évi LXIX tv.) 2003. évi módosítása 48. (3.) Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti- nevelési programját. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6/D. § kiegészül 32/2005. Oktatási intézményben működő élelmiszerárusító üzlet (büfé) reformja