Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék 2013/14 1. félév 5. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék 2013/14 1. félév 7. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens.
Advertisements

PPKE ITK 2009/10 tanév 8. félév (tavaszi) Távközlő rendszerek forgalmi elemzése Tájékoztatás
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék 2012/13 1. félév 4. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens.
Projekt ütemezési feladat (A gyakorlati anyag rövid összefoglalása)
DTFSZTIR Diszkrét termelési folyamatok számítógépes tervezése
Kvantitatív módszerek
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék 2012/13 1. félév 5. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens.
DTFSZTIR Diszkrét termelési folyamatok számítógépes tervezése
TÁMOP B-10/2/KONV Dr. Kulcsár Gyula Optimalizálási feladatok a termelés tervezésében és irányításában TÁMOP B-10/2/KONV
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék 2013/14 1. félév 3. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens.
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens.
2. előadás.
Partner kiválasztási feladat modellezése Virtuális vállalat 8. gyakorlat Dr. Kulcsár Gyula.
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi adjunktus.
RENDSZERINTEGRÁLÁS B_IN012_1
Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Településüzemeltető Szakirányú továbbképzési szak /szakmérnöki képzés/
Alkalmazott robottechnológia a Magyar Honvédségben
1 Autocolor Kft. Gémosz Konferncia
ÜTEMEZÉS ÉS ÜZEMSZINTŰ IRÁNYÍTÁS BESZERZÉS
SZÁMÍTÓGÉPES TERMELÉSIRÁNYÍTÁS-TIR
DTFSZTIR Diszkrét termelési folyamatok számítógépes tervezése
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék 2012/13 1. félév 6. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens.
Az egészségügy finanszírozásának informatikája
Matematika II. 1. előadás Geodézia szakmérnöki szak 2012/2013. tanév/
Ütemezési algoritmusok (FCFS, SJF, RR)
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi adjunktus.
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens.
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens.
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi adjunktus.
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék 2013/14 1. félév 4. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens.
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék 2012/13 1. félév 3. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens.
Gyakorlati Üzemgazdaságtan
Számítógéppel segített minőségbiztosítás (SPC és SQC)
Kontrolling a kutatás-fejlesztésben
1 Operációs rendszerek Az ütemezés megvalósítása.
Kvantitatív módszerek
Anyagadatbank c. tárgy gyakorlat Féléves tematika Adatbázis alapfogalmak, rendszerek Adatmodellek, adatbázis tervezés Adatbázis műveletek.
Szakértők és rendszerek
Gyártórendszerek fogalma, osztályozása, belső hierarchiája.
Gyártási rendszerek tervezésének módszertani alapjai
Számítógéppel integrált gyártás (CIM)
Termelésmenedzsment Production Management
Kapacitás, átbocsátóképesség, időalapok, az erőforrás nagyság, átfutási idő, a termelő-berendezések térbeli elrendezése. Átfutási idő számítások.
Gyártási folyamatok tervezése
Gyártási folyamatok tervezése
Matematika II. 1. előadás Geodézia szakmérnöki szak 2010/2011. tanév Kataszteri ágazat tavaszi félév.
Two countries, one goal, joint success!
Speciális jellemzőkkel bíró ütemezési problémák osztályba sorolása és megoldási lehetőségeiknek vizsgálata Készítette: Czuczai Barbara Témavezető:
Nagy teherbírású rendszerüzemeltetés a felhőben. Miről lesz szó? Cloud áttekintő Terheléstípusok és kezelésük CDN Loadbalancing Nézzük a gyakorlatban.
Az üzleti rendszer komplex döntési modelljei (Modellekkel, számítógéppel támogatott üzleti tervezés) II. Hanyecz Lajos.
A KOMPLEX DÖNTÉSI MODELL MATEMATIKAI ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERE Hanyecz Lajos.
KORSZERŰ TERVEZÉSI MÓDSZERTAN A LOGISZTIKA TERÜLETÉN
Topológiák Hálózati eszközök
IT ALAPFOGALMAK HARDVER.
Szabályozási Rendszerek 2014/2015 őszi szemeszter Előadás Automatizálási tanszék.
WORKFLOW MENEDZSMENT MUNKAFOLYAMAT KEZELÉS
Erőforrások tárolhatóság klasszikus felosztás
A költségteljesítmény mérése (költség kontroll) A költségek pontos mérése kritikus fontosságú a projekt előrehaladása során, mert a költség a termelékenység.
Piramis klaszter rendszer
PPKE ITK 2004/05 tanév IV. évfolyam Őszi félév Távközlő rendszerek forgalmi elemzése Tájékoztatás GY. - 7.
Technológiai folyamatok tervezése I. 5. előadás
Projektirányítás elmélet - teszt
Mi a logisztikai szimuláció? Egy logisztikai rendszer szereplői... Gyártás Raktározás Rendelés.
2004 május 27. GÉPÉSZET Komplex rendszerek szimulációja LabVIEW-ban Lipovszki György Budapesti Műszaki Egyetem Mechatronika, Optika és Gépészeti.
9. tétel.
Projektirányítás elmélet - teszt
TIA A termelésinformatika alapjai
ET Erőforrás tervezés Resource Planning
Hungarian Testing Board
NGB_AJ040_1 Forgácsolás és szerszámai
Előadás másolata:

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék 2013/14 1. félév 5. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens

Rugalmas gyártórendszerek Milyen gyártóberendezés-csoport tekinthető rugalmas gyártórendszernek? Szempontok:  a flexibilitás típusok közül legalább egynek feleljen meg,  az automatizálás mértéke, kiterjedtsége érjen el egy minimális szintet,  a gyártandó alkatrészféleségek elég széles skálájával rendelkezzen (kis- és középsorozat).

Flexibilitás típusok Gép Termék Gyártási folyamat Működési Termelési Technológiai útvonal Volumen Kiterjeszt- hetőség

 Szerszámgépek általános vagy speciális célú gépek automatizáltság (pl:szerszámcsere stb.)  Anyagmozgató és szállító rendszerek felépítés, típus funkció, működési mód  Műveletközi tárolók elhelyezés (központi, lokális, decentralizált) tárolókapacitás  Számítógépes irányítás kommunikáció (hálózat) típusa döntési rendszer (centralizált, elosztott) Rugalmas gyártórendszerek komponensei

FMS kategóriák (Kusiak)

 Hagyományos gyártási környezetbe telepített FMS egységesen off-line irányítás valósul meg az FMS a befogadó műhely szerves részeként működik osztoznak a gyártási feladatokon off-line termelésprogramozás valósul meg  Önmagában funkcionáló FMS önálló műhelyhez hasonlóan készre gyárt munkadarab-sorozatokat on-line, real-time irányítással rendelkezik a felsőbb szintről kapott feladatokat önállóan valósítja meg magas automatizáltsági szint jellemzi Rugalmas gyártórendszerek termelésprogramozásának alapesetei

A magasabb időhorizontú termelés- irányítási szinttől egy rövidebb tervidőszakra kapott termelési feladat gyártási műveleteit időben és térben konkrét gépekre (munkahelyekre) ütemezze és ezzel állítsa elő az operatív műhelyszintű irányítás alapját képező finomprogramokat. Mindezt adott gazdasági célok és korlátozó feltételek, valamint a termelés aktuális állapotának figyelembevételével kell ellátnia. Termelésprogramozási rendszer feladata

1. Figyelembe kell vennie az adott szintre aktualizált gazdasági célokat. 2. Az aktuálisan adott kapacitás- és gyártóeszköz korlátok között kell működnie. 3. Összhangot kell teremtenie a befogadó gyártási környezet termelésprogramozási döntéseivel. 4. A finomprogram-készítést ajánlati jelleggel ki kell terjeszteni a gyártási segédfolyamatokra is. 5. Az FMS flexibilitás-típusainak megvalósítását szoftver-oldalról támogatnia kell. Termelésprogramozási rendszerrel szemben támasztott követelmények

6. Real-time, on-line irányítású rendszereknél lehetővé kell tennie az elosztott döntést a finomprogramozás során (dinamikus ütemezés). 7. Figyelembe kell vennie a döntések előkészítésekor a termelés mindenkori aktuális állapotát. 8. Tovább kell adnia a termelésből visszacsatolt információt (pl. job-ok készültségi foka) a termelésirányítás felettes szintjének. 9. Zavarok, váratlan események áthidalásában a támogatnia kell a gyártási folyamatirányítást. 10. Könnyen adaptálható legyen. Termelésprogramozási rendszerrel szemben támasztott követelmények

 Az FMS-nek a befogadó műhely szerves részeként kell működnie.  Időhorizont: 8-24 óra (1-3 műszak).  Felettes szint: termelésütemezés (10 nap).  Az FMS az egész műhely szempontjából egy nagy termelékenységű gépcsoport; nem szabad, hogy szűk keresztmetszet legyen.  Az FMS-t a feladatok szétosztása szempontjából homogén módon kezeli a termelésütemező a műhely többi gépével (feladatokon osztoznak).  Az FMS termelésprogramozó rendszere kooperatív de autonóm kapcsolatban van a műhely termelésprogramozó rendszerével. FMS termelésprogramozása off-line irányítási környezetben

 Az FMS szempontjából az egész műhely munkadarab-sorozatainak technológiai útvonala többféle lehet: (1) "BENT-KINT" sorozattípus; (2) "KINT-BENT" sorozattípus; (3) "BENT-KINT-BENT" sorozattípus; (4) "KINT-BENT-KINT" sorozattípus. FMS termelésprogramozása off-line irányítási környezetben

 On-line, real time folyamatirányítású FMS esetén a rendszer magas automatizáltsági fokú, önálló műhelyként működik, a diszpécser szerepét real-time termeléskövető program-modul veszi át, a rendszer része egy dinamikus ütemező, amely real-time döntésekre alkalmas. FMS termelésprogramozása on-line irányítási környezetben

Ütemezési modellek  Determinisztikus (Deterministic) Alapadatok előzetesen ismertek és pontos adatok.  Sztochasztikus (Stochastic) Bizonytalan adatok is szerepelnek (pl. műveleti idők szóródnak, munkák érkezési mintája pontosan nem ismert stb.).

Ütemezési módszerek alaptípusai  Prediktív előidejű döntési feladatok a feladat részletei ismertek FMS statikus ütemezője  Reaktív egyidejű döntési feladatok a feladat részletei változhatnak (pl. a job-ok menetközben is érkezhetnek) FMS dinamikus ütemezője

Ütemezési feladatok változatossága  Ütemezési feladatok osztályozása (részletek a korábbi előadásokon: ||)  Egy job (munka) rendszerint több végrehajtási alternatívával rendelkezik: alternatív technológiák műveleti (operáció) sorrendi változatok alternatív erőforrások (pl. gépek) műveleti idő (technológiai intenzitás) értékek.  Az ütemezés eredményét teljesítmény mutatók (Key Performance Index, KPI) minősítik.

Kereső algoritmusra alapozott prediktív ütemezés  Az FMS statikus ütemezése során az ütemező rendszer ütemezési modell alapján hatékony keresési algoritmus és szimulációs kiértékelés kombinált alkalmazásával készíti el a job-ok végrehajtási finomprogramját.

Szabályalapú reaktív ütemezés  Az FMS dinamikus ütemezése során minden aktuális döntési helyzetben és időpontban az indítható job-ok közül ütemezési szabály alapján választ ki egyet (vagy többet) az ütemező rendszer, és azt (azokat) hajtja végre.  Ütemezési szabály Időfaktor szerint  Statikus szabály (időfüggetlen)  Dinamikus szabály (időfüggő) Hatókör szerint  Lokális szabály (aktuális szituációra koncentrál)  Globális szabály (előretekint)

Ütemezési szabályok  SPT (Shortest Processing Time) A döntés időpontjában azt a job-ot kell kiválasztani a várakozó listából, amelyik a legkisebb technológiai terhelést adja a rendszernek. Tipikus változatok:  SIO (Shortest Imminent Operation time) Az aktuálisan következő művelet szempontjából a legkisebb műveleti idejű munka kerül előre.  SRPT (Shortest Remaining Processing Time) A job-ok hátrelévő műveleti időinek összege határozza meg az indítást.  FRO ( Fewest number of Remaining Operations ) A legkevesebb még hátralévő művelettel rendelkező job-ot választja.

Ütemezési szabályok  LPT (Shortest Processing Time) A döntés időpontjában azt a job-ot kell kiválasztani a várakozó listából, amelyik a legnagyobb technológiai terhelést adja a rendszernek. Tipikus változatok:  LIO (Longest Imminent Operation time) Az aktuálisan következő művelet szempontjából a legnagyobb műveleti idejű munka kerül előre.  LRPT (Longest Remaining Processing Time) A job-ok hátrelévő műveleti időinek összege határozza meg az indítást.  LRO ( Largest number of Remaining Operations ) A legtöbb még hátralévő művelettel rendelkező job-ot választja.

Ütemezési szabályok  FCFS (First Come First Served) Érkezési sorrendben történik a job-ok kiválasztása (gépek várakozási sora alapján).  FIFO (First In First Out) A teljes rendszerre nézve a legkorábban érkezett job kerül kiválasztásra.  ERD (Earliest Release Date) A legkorábban indított (vagy indítható) job kerül kiválasztásra.  EDD (Earliest Due Date) A legkorábbi befejezési határidejű job kerül kiválasztásra.

Ütemezési szabályok  SSS (Smallest Static Slack) A legkisebb gyártási időtartalékkal rendelkező job kerül kiválasztásra. Gyártási időtartalék = határidő – indítási időpont – műveleti idők összege.  SDS (Smallest Dynamic Slack) A legkisebb aktuális műveleti időtartalékkal rendelkező job kerül kiválasztásra. Aktuális időtartalék = határidő – aktuális időpont – hátralévő műveletek idejének összege.  S/NO (Slack per Number of Operations) aktuális időtartalék / műveletek száma  S/RO (Slack per Remaining Operations) aktuális időtartalék / hátralévő műveletek száma

Ütemezési szabályok  CR (Critical Ratio) A legkisebb kritikus rátával (CR) rendelkező job kerül kiválasztásra. CR = (határidő – aktuális időpont) / hátralévő műveletek idejének összege.  Ha CR = 1 a job kritikus.  Ha CR < 1 a job már késik.  Ha CR > 1 a job-nak van tartaléka.

Ütemezési szabályok  SIRO (Service In Random Order)  SST (Shortest Setup Time)  SQNO (Shortest Queue at the Next Operation)  WSPT (Weighted Shortest Processing Time)  …

Köszönöm a figyelmet! Az előadásvázlat elérhető az alábbi webcímen: