Jogviszony és jogi felelősség ME-ÁJK, Bevezetés az állam és jogtudományokba 7. előadás vázlata

Alapvető fogalmak Cselekvés: az egyén a magatartásával szubjektív értelmet kapcsol össze Társadalmi cselekvés: a cselekvés szubjektív értelme szerint másokhoz igazodik Társadalmi viszony: két vagy több cselekvő magatartásának szubjektív értelme kölcsönösen egymásra vonatkozik Jogviszony: jogilag szabályozott társadalmi viszony vagy társadalmi kapcsolat

Jogviszonyok osztályozási módjai Jogágak szerint: polgári jogi, büntető jogi, közigazgatási jogi, stb. Absztrakciós szint szerint: általános (jogintézmény) – konkrét (valós társadalmi viszony Alanyok pozíciója szerint: szimmetrikus-aszimmetrikus Szerkezete szerint: abszolút-relatív szerkezetű jogviszonyok

Jogi tények Definíció: olyan természeti jelenségek vagy emberi magatartások, melyek jogviszonyt hoznak létre, módosítanak vagy szüntetnek meg Típusa Természeti események és emberi magatartások Emberi magatartások: hivatalos aktusok és laikus cselekvések Laikus cselekvések: kötelező, tilos, megengedett (egyoldalú vagy többoldalú)

Jogviszonyok elemei - alanya Természetes személy vagy jogi személy (mesterséges jogalanyisággal felruházott személy vagy vagyonegyüttes Jogképesség: a természetes vagy jogi személy jogok és kötelezettségek alanya lehet. Jellemzői: teljes, abszolút, magzaté feltételes, jogi személyé természetéből fakadóan korlátozott Cselekvőképesség: valaki saját cselekedeteivel jogokat szerezhet vagy kötelezettségeket vállalhat. Típusai: 1. Teljes 2. Korlátozott 3. Cselekvőképtelen

Jogviszonyok elemei – tárgya és tartalma Jogviszonyok tárgya Közvetlen (kifejtendő magatartás vagy tartózkodás) Közvetett (amire a közvetlen irányul) Jogviszonyok tartalma A jogviszonyok alanyait megillető jogosultságok és az őket terhelő kötelezettségek összessége. Jogosultságok jellemzői: individuális, tulajdonszerű, kizárólagos, semleges

Felelősség és felelősségre vonás Def: Az egyén és a társadalom közötti normatív viszony, melynek során az egyéni magatartást a társadalmi mintákkal vetik össze. Jogi felelősség alapjai Szubjektív: az egyén felróható magatartása (mérsékelt determinizmus) Objektív: a magatartás objektív eredmény Normatív: a jogi norma

Jogi felelősség és felelősségi alakzatok Felelősség fajtái Telepítési módja szerint: individuális kollektív Tudattartalom szerint: objektív, szubjektív, veszélyes üzemi, stb. Normarendszer szerint Felelősségi alakzatok Polgári jogi: felróhatóság, veszélyes üzemi, objektív, másokért vállalt felelősség Büntetőjogi: vétkesség alapú Szándékos: egyenes vagy eshetőleges Gondatlan: tudatos vagy hanyag