Logika 11. A jog számára releváns logika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék április 28.

A jog számára releváns logika relevancia: fontosság, lényegesség; magyarázó erő fő élettér a logika számára: jogi következtetés  joggyakorlat Melyik logikai rendszer releváns? Klasszikus logika Logikán csak a klasszikus (alethikus, kétértékű, formális) logika értendő. Deviáns logika A jogon belüli következtetések modellálására a klasszikus logika nem alkalmas (torzítások). Georges KALINOWSKI a jogi logika: formális logika Chaïm PERELMAN a jogi logika: nem-formális logika

A jogi logika mint formális logika Georges KALINOWSKI állítás: a jogon belüli következtetések a jogi érvelés alapját képezik  feladat: a jogi érvelés szerkezetének feltárása 1.jogi logikai érvelés: az intellektuális korlátozás alá eső jogi érvelés  Kalinowskinál ez a jogi érvelés  az érvelés lényegeként meghatározott racionalitás alapozza meg a formális logika központi szerepét a.nem-normatív jogi érvelés: a tárgya szerint ténybeli, csak a kontextusa (a jogi eljárás) alapján nevezhető joginak b.normatív jogi érvelés: tárgya szerint is jogi 2.retorikai jogi érvelés: a meggyőzésre irányuló jogi érvelés 3.nem-logikai jogi érvelés: a törvényben megállapított vélelmeken, előírásokon, fikciókon stb. alapuló jogi érvelés

A jogi logika mint formális logika Georges KALINOWSKI bizonyossági következtetések: biztosan igaz premisszák o dedukció: premisszák  konklúzió o teljes indukció: a konklúzió egy univerzális állítás valószínűségi következtetések: 0,5 érték fölötti valószínűségi premisszák o reduktív érvelés: okozat  ok (de az ok többféle is lehet!) o analógiás érvelés: hasonlóból a hasonlóra való következtetés (a „hasonlóság” logikai kezelhetősége?) o kiterjesztő indukció: a konklúzió univerzális állítás, ám ezt csupán az osztály elemeinek egy részét megvizsgálva fogalmazták meg o statisztikai érvelés: a premisszákat alkotó elemeknek csak egy része rendelkezik a kérdéses tulajdonsággal a nem-normatív (ténybeli) érvelési módok

A jogi logika mint formális logika Georges KALINOWSKI normatív érvelés: olyan következtetés, amelynek premisszája (premisszái) és konklúziója norma-formula, azaz maga a következtetés egy norma tételezése (= normatív ítélet) a normatív érvelés igazolása racionális igazolás (Kalinowski szerint a jog és a jog működése mindenek előtt racionális) o empirikus és analitikus alátámasztás o logikai levezetés igaznak elfogadott premisszákból  ide tartozik a normatív jogi érvelés, melynek terepei: a jog megalkotása Minden jogi norma (mint értelem által diktált viselkedési szabály) megalkotása racionális igazolást igényel. a jog alkalmazása A jogi normák értelmezése: logikai, nyelvtani, történeti, rendszertani stb. értelmezés.

A jogi logika mint formális logika Georges KALINOWSKI a normatív jogi érvelés intellektuális korlátozás alá eső érvelés; logikai érvelés (deduktív formális logika, deontikus logikai) a nevesített következtetési módok közül ide tartozik: a.argumentum a maiori ad minus (többről a kevesebbre való következtetés) P(p & q)  Pq „Qui potest plus, potest minus.” Amennyiben megillet tulajdonom megsemmisítésének a joga, akkor megillet ennél kevesebb rendelkezési jog is: az átalakítás, a feldolgozás, az elidegenítés stb. joga is. b.argumentum a minori ad maius (kevesebbről a többre való következtetés) Fp  F(p & q) Amennyiben tilos egy védett műemléképület engedély nélküli felújítása, akkor tilos átalakítással való felújítása is.

A jogi logika mint formális logika Georges KALINOWSKI c.argumentum a pari ratione (vagy: argumentum a simili ad simile, vagy: argumentum per analogiam) (a hasonlóról a hasonlóra való következtetés) {F.a  G.a, a = b}  F.a  G.b A dolog (a) van (F), a dolog ellopható (G), a villanyáram (b) dolog (kiterjesztés),tehát a villanyáram ellopható. d.argumentum a contrario (a hasonlósággal való érvelés kiegészítő párja; itt a szabály csak az adott esetre érvényes, a különböző eset nem azonos eset, tehát nem vonatkozik rá a szabály) {F.a  G.a, a ≠ b}  F.a   G.b Perújításnak a terhelt terhére csak életében és csak az elévülési időn belül van helye, vagyis ha a terhelt már nem él, vagy cselekménye elévült, terhére perújítás nem rendelhető el.

A jogi logika mint formális logika Georges KALINOWSKI a jogi szillogizmus Kalinowski szerint lehet: o kategorikus szillogizmus  kategorikus jogszabályoknál {„(Mindenki) aki mást megöl, bűntettet követ el…”, ‘a’ megölte ‘b’-t}  ‘a’ bűntettet követett el. Azonban semmilyen logikai eljárással sem tudunk következtetni a tényleges büntetés mértékére. o hipotetikus szillogizmus  hipotetikus jogszabályoknál {„Ha a jogosult személye bizonytalan…, a pénz fizetésére… irányuló kötelezettséget bírósági letétbehelyezéssel is lehet teljesíteni.”, a jogosult személye ismeretlen és a kötelezett- ség pénz fizetésére irányul}  bírósági letétbehelyezéssel is teljesíthető a kötelezettség

A jogi logika mint nem-formális logika Chaïm PERELMAN jogi érvelés <> klasszikus logikai következtetések a kettő különbözhet oly mértékben is, hogy a formális logika már egyáltalán nem bír magyarázó erővel  a jogi érvelés releváns modelljét a nem-formális logikában kell keresnünk Perelman ettől azonban többet állít: azt is, hogy a formális logika nem kiálthatja ki magát a racionalitás kizárólagos letéteményeseként: lehetséges ésszerűen érvelni ott is, ahol nem támaszkodhatunk bizonyossági következtetésekre  politika, erkölcs, jog – közös tő: igazságosság változás a Nagy Francia Forradalom után: axiomatikus-deduktív jogrend: törvényesség és jogbiztonság ↔ joggyakorlat (pl. méltányosság, közérdek stb.)

A jogi logika mint nem-formális logika Chaïm PERELMAN szembenállás a formális logika modelljére támaszkodó felfogással: 1.itt a konklúzió nem a premisszák folyománya a konklúzió a premisszákat szelektáló és formáló aktív erő először: döntés a konklúzió helyességéről, elfogadásáról és csak ezt követően: a megfelelő premisszák megkeresése formális logika: premisszák  konklúzió jogi logika: premisszák  konklúzió 2.Az ítéletek kialakulásában nem csak a premisszák és a formális logika következtetési szabályai játszanak szerepet, hanem számos, logikán kívüli érv is.  a jogi érvelés nem egyszerűen kiegészíti a logikai szabályok alkalmazását, hanem alapvetően különbözik a formális logika eszköztárától

A jogi logika mint nem-formális logika Chaïm PERELMAN a formális logika szerepe: a konklúziót összhangba hozza a premisszákkal a jogi logika szerepe: megmutatja a premisszák elfogadhatóságát  a bírói ítéletek indoklása o nem arról ad számot a bíró, hogy miként jutott az adott döntésre, hanem arról, hogy miként igazolható racionálisan a valahogyan kialakított döntés o amennyiben az indokláshoz elegendő lenne szillogizmussal élni, akkor nem lennének peres ügyek (hiszen ilyenkor mind a szabály kiválasztása és értelmezése, mind a tények megállapítása és értékelése vitán felül állna, továbbá az érvelés mentes volna minden kritikától)

A jogi logika mint nem-formális logika Chaïm PERELMAN Az igazságos, tisztességes és racionális döntés logikájának keresése vezette Perelmant argumentációs technikák és eljárások meglátására, rekonstruálására 1.dialektika o igazságos-igazságtalan?, szép-rút?, jó-rossz? eldöntésük, csak a kérdés tisztességes megvitatása útján lehetséges; dialektika = az ilyen gyakorlati értékek fölötti viták mestersége, művészete o a viták eszköze nem a levezetés, hanem az argumentáció o az eredmény sem egy formális logikai értelemben igaz állítás, csupán ésszerűen gondolkodó és érvelő emberek véleményének egybeesése  ugyanakkor lehet igazságos, tisztességes, méltányos stb.

A jogi logika mint nem-formális logika Chaïm PERELMAN 2.topika o a jogi érvelés elméleteként vonult be az utóbbi évtizedek jogi gondolkodásába o nem általános szabályok segítségével dedukál következtetéseket, hanem a szituációhoz, a beszédhelyzethez kötődik, s az érvelést is ahhoz igazítja o a szituációhoz kötöttség ágyazza a topikát a retorikába, és választja el a formális logikától (amit éppen a konkrét szituációktól való függetlenség jellemez) o az érvelés végpontját, a következtetést előre tudjuk; ami szükséges: egy kiindulópont (toposz/topoi, locus/loci) és az érvek láncolata

A jogi logika mint nem-formális logika Chaïm PERELMAN 3.retorika o a bevett jogfelfogás axiomatikus-deduktív jogrendszer- képe elleni kritika a retorika felélesztésével lépett színre o az „új retorika” az argumentáció olyan elmélete, amely alkalmas az értékválasztások racionális megalapozására és igazolására  az értékítéletek logikája o az érvelés ezen módja azért tartozik a nem-formális logika területéhez, mert benne az érvek tartalma, s nem csupán szerkezete játszik szerepet; a tartalom értéktartalom, ami szükséges a helyesség meghatározásához, megkívánásához o tehát a jogi logika olyan nem-formális logika, amely jóval szélesebb körben fogadja be az érvelés eszközeit  amelyeket Kalinowski még a logikán kívülre rekeszt

A jogi szövegek logikai szerkezete a logika szerepe a jogban  a jog számára releváns szövegek logikai struktúrájának feltárása: logikai értelmezés hogy a logikai szerkezetet fel lehessen tárni, annak benne kell lennie a vizsgált szövegben  alkotott szövegek vizsgálódásunk ketté ágazik: 1.a szövegek logikai megszerkesztése 2.a megszerkesztett szövegek logikai struktúrájának feltárása jogalkotó (professzionalisták vagy laikusok)  jogalkalmazó jogalkotó: azt szem előtt tartava kell szöveget szerkesztenie, hogy azt majd valakiknek alkalmazniuk kell jogalkalmazók: arra figyelve kell a szövegeket értelmezni, hogy mi lehetett a jogalkotó szándéka az adott szövegezéssel  jogértelmezés itt; és az értelmezés technikái, módszereit között itt szerepel a szövegek logikai értelmezése

A jogi szövegek logikai szerkezete A logikai értelmezés céljai: 1. a normatív minősítés rekonstrukciója bármely magatartás vagy szituáció leírása háromféle normatív minősítést vehet fel, lehet kötelező, megengedett vagy tilos „Ha a kötelezettség jognyilatkozat adására irányul, a teljesítést a bíróság ítélete pótolhatja.” = „Megengedett, hogy a bíróság ítélete pótolja a kötelezett jognyilatkozatát.” „A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.” = „A beszámítás erejéig a kötelezettségeket megszűntnek kell tekinteni.” „Végrehajtás alól mentes követeléssel szemben csak olyan követelést lehet beszámítani, amely a követeléssel azonos jogalapból ered.” = „Tilos a végrehajtás alól mentes követeléssel szembeni beszámítás, de megengedett olyan követelés beszámítása, amely a követeléssel azonos jogalapból ered.”

A jogi szövegek logikai szerkezete A logikai értelmezés céljai: 2. a normaszöveg logikai szerkezetének rekonstrukciója ez a szöveg szerkezeti elemekre bontását és az elemek között a jól definiált logikai szavak (igazságfunktorok) elhelyezését kívánja meg az elemzés mélységét az a cél határozza meg, amelynek elérése érdekében szükség van a logikai értelmezésre kihívások: o a megfelelő logikai szavak megállapítása (pl. a vagy szavunk hármas megjelenése a logikában) o egyéb kötőszavak (pl. illetve, valamint, viszont, de, kivéve, csak stb.) lefordítása logikai szavakra o a teljes kifejezés logikai szerkezetének megállapítása: érdemes beérni az összetett nyelvi kifejezések megfelelő részekre bontásával, viszonyaik kijelölésével

Példák Btk. 16. § Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűn- cselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. (Kísérlet) = (IGAZ, hogy egy szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi) ugyanakkor/ÉS (NEM IGAZ, hogy ezt a szándékos bűncselekményt befejezi) p  p &  q  xF &  (xG)

Példák Kuruzslás : Btk § (1) Aki jogosulatlanul, ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet fejt ki […] (Kuruzslás) = (jogosulatlanul ÉS ellenszolgáltatásért) VAGY (jogosulatlanul ÉS rendszeresen) fejt ki az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet p  (q 1 & q 2 ) V (q 1 & q 3 )

Példák Btk. 11. § (1) A bűncselekmény bűntett vagy vétség. (bűncselekmény)  (bűntett) VAGY (vétség) p  q  r Ptk. 11. § (1) Cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki. (cselekvőképes) = akinek cselekvőképességét törvény (NEM IGAZ, hogy korlátozza) VAGY (NEM IGAZ, hogy kizárja) p   q   r   (xF)   (xG)

Példák Btk § (1) Aki mást megöl, bűntettet követ el […] HA valaki mást megöl, AKKOR bűntettet követ el. p  q  xF  xG Ptk § (2) Korlátozottan cselekvőképes személy csak közvégrendeletet tehet […] Korlátozottan cselekvőképes személy (végrendelete érvényes,) AKKOR, ÉS CSAK AKKOR, (ha végrendelete közvégrendelet). p  q  xF  xG

Példák Btk § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. ‘ ( ( valaki nem igaz, hogy segítséget nyújt ) & ( tőle elvárható módon ) & ( olyan másvalakinek, aki ( már sérült )  ( testi épsége V élete ) közvetlen veszélyben van ) )  ( segítségnyújtás elmulasztásában bűnös )’ (  p 1 & p 2 & (p 31  ( p 321 V p 322 ) ) )  q

Normatív következtetés A jogi szillogizmus felső tétele egy norma-formula, alsó tétele egy tényállást leíró állítás, a konklúzió pedig az ítélet. {„Aki mást megöld, bűntettet követ el, és így és így büntetendő.” (Btk., 166. § (1) bekezdés), „KJ megölte apósát, PT-t.”}  „KJ így és így büntetendő.” Ez az ún. szubszumpciós szillogizmus: T tény megtörténtét J jogkövetkezménynek kell követnie T tény megtörtént T tény megtörténtét J jogkövetkezménynek kell követnie A sémát döntési szillogizmusnak nevezett következtetések veszik körül (pl. melyik tanú vallomásának vagy szakértő véleményének adjunk helyt?) T tény A 1, A 2, …, A n tulajdonságaitól függ a választás J 1, J 2, …, J n jogkövetkezmények között T tény A k tulajdonsággal rendelkezik T ténynek J k jogkövetkezménye van

Normatív következtetés Közismert mondás: minden lánc olyan erős, mint amilyen a leggyengébb láncszeme. Jogi következtetés láncszemei: a fogalmak. Bizonyossági következtetések csak a jól definiált fogalmak mellett várhatóak el – minél homályosabb, pontatlanabb egy fogalom, következtetésünk annál jobban közelít a valószínűségi következtetésekhez. Pontatlan fogalmak eredete: o A jogi nyelv része a köznapi nyelvnek, és elsősorban a köznapi nyelv fogalmai pontatlanok (pl. „hozzátartozó”, „különösen nagy kár”, „indokolatlan” stb.) o A jogalkotó egyes jogi szakterminusokat éppen azért hagy meghatározatlanul, hogy az egyedi elbírálást igénylő ügyek minél szélesebb skálájára releváns szabályt fogalmazhasson meg (pl. „az adott helyzetben általában elvárható”)