A társadalomtudományi kutatás módszerei
Mivel foglalkozik a társadalomtudomány? Mi a tudomány? (többféle megközelítés) Tudomány = megismerés Tudományos megismerés módszerek megismerés tárgya Társadalomtudomány megismerés módszere
Tudomány Művészet és humán Természet Biológiai Társadalom Matematika Művészet és humán Természet Biológiai Társadalom Matematika tudományok tudományok tudományok tudományok tudományok történelem fizika biológia közgazdaság matematika irodalom kémia botanika kereskedelem számítástech. nyelvek geológia zoológia szociológia statisztika zene műszaki tud. agronómia politika vallás meteorológia orvostudomány jogtudomány színház kultúrföldrajz természetföldr. biogeográfia humánföldrajz mennyiségi f. Földrajz
Módszer Hogyan kezdjünk el egy kutatást? Kutatási téma kiválasztása kétféle valóság: tapasztalati megfigyelés konszenzuális
A megfigyelés/megismerés hibái Pontatlan megfigyelés Túláltalánosítás Szelektív észlelés Hozzáköltések Illogikus gondolkozások Elfogultság A megfigyelés idő előtti lezárása Misztifikáció
A társadalomtudomány elemei Elmélet a tudomány logikai aspektusával foglalkozik milyen a társadalom, a hogyan és a miért a rendszereket vizsgálja a rendszer elemei: a változók Kutatásmódszertan megfigyelés Statisztika eszköz
A változók Változók és attribútumok Attribútum fogalma: személy jellemző tulajdonsága Változó fogalma: az attribútumok logikailag összetartozó csoportjai Változók közötti kapcsolat
Kutatási indítékok Formális elméletek ellenőrzése Strukturálatlan érdeklődés Alkalmazott kutatás Kényszer szülte kutatás
A tudomány hagyományos modellje Elmélet Operacionalizálás Megfigyelés -valós világ valamely aspektusa felkelti a tudós érdeklődését -elméleti megfontolások, okfejtés, hipotézis a változó mérésének meghatározása mérés: kísérlet interjú kérdőív tudományos megfigyelés
A társadalomtudományi elméletalkotás módszerei
Az okság természete Ok-okozati – determinisztikus modell Idiografikus és nomotetikus magyarázatmodell (sok vagy kevés ok-változóval próbálunk valamit megállapítani) Az okok két fajtája: -szükséges feltétel -elégséges feltétel Az oksági kapcsolat kritériumai: -ok időben megelőzze az okozatot -két változó között tapasztalati együttjárás legyen -a két változó között megfigyelt empirikus összefüggést ne lehessen valamely harmadik változó hatásával magyarázni