A földnyilvántartások története Szilágyi J. Ede A földkataszter (állami földnyilvántartás) és a telekkönyv története

Vázlat a földnyilvántartások típusai (céljuk szerint) közjogi földnyilvántartás magánjogi földnyilvántartások a közjogi és magánjogi földnyilvántartás egyesítése: ingatlan-nyilvántartás

A földnyilvántartások típusai céljuk alapján közjogi nyilvántartások céljuk: adóztatási, választójogi példa: földadókataszter (1963-tól állami földnyilvántartás) magánjogi nyilvántartások céljuk: forgalmi biztonság példa: telekkönyv

A közjogi földnyilvántartás A földre vonatkozó közjogi földnyilvántartások problematikája az adóztatás témakörével kapcsolódik össze. A földnyilvántartások történeti fejlődését elemezve két releváns szakaszt lehet megkülönböztetni ókor a modern (XVIII. század-tól)

Az ókor közjogi földnyilvántartásairól az i. e. III. század Indiájában a földművesek munkájának eredményét külön könyvelő (agoronomos) tartotta nyilván Rómában az ager publicus felméréséről már i. e. 162. Készültek tervek később a Római Birodalom egész területének geometriai felmérését Augustus császár rendelte el, amely munka feltehetően egészen Traianus császár idejéig elhúzódott

A modern értelemben vett közjogi földregisztráció A XVIII. században tűzték napirendre a közteherviselést, a nemesi adóztatás kérdését Az adóztatás szempontjából alapvető fontosságú a földértékelés a korabeli földértékelés módszerek: 1. Értékkataszter: alapja a földbirtok, a hozzátartozó felszerelés és az állatállomány értéke 2. Hozadékkataszter: alapja az egységnyi területen megtermelt érték és az abból levont ráfordítási költség

A modern értelemben vett közjogi földregisztráció 1785: Az általános földadó bevezetését kísérelte meg II. József a hozadéki kataszter bevezetésével (sikertelenül) 1850: A hozadéki kataszter bevezetésére a szabadságharc leverése után végül császári pátens formájában került sor a regiszter felfektetéséhez ismerni kellett a földadó tárgyát (azaz a földet), az alanyát (a földet ténylegesen birtokló személy), a földadó alapját (tiszta jövedelem) a kataszter ekkor még csak becsléssel készült, ezért nevezték ideiglenes kataszternek fontos: a nemsokkal ezután készülő magánjogi nyilvántartásnak is ez a közjogi nyilvántartás képezte az alapját

A modern értelemben vett közjogi földregisztráció 1875: Az állandó földadókataszter, amely immár nem becsléssel hanem részletes felméréssel készült érdekes volt a tulajdonos személyének megállapítása az e törvény alapján kialakított aranykoronás földértékelési rendszer mind a mai napig használatban van 1963: A földadókatasztert felváltja az állami földnyilvántartás a régi földadókataszter adóztatási célokat szolgált, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével (nagyüzemi gazdálkodás) azonban ez a cél értelmét vesztette, helyette a tervgazdálkodás kiszolgálása lett az új cél jellemzője: (1) perszonálfólium, (2) közhitelesség elve!

A magánjogi földnyilvántartás célja: a forgalom biztonsága korszakok: ókori Róma középkor: (1) egyetemes (2) magyar a magyar telekkönyv

Az ókori Róma általánosságban elterjedt nézett szerint, bár közjogi nyilvántartás volt, magánjogi nyilvántartás nem létezett Rómában tehát a tulajdonjog megszerzésének nem volt feltétele semmiféle nyilvántartásba vétel; az itáliai telek átruházásának módjai: a mancipatio ill. az in iure cessio volt a magánjogi nyilvántartások előzményeit lehet ugyanakkor felfedezni két római provinciában: Hellas, Egyiptom

Középkor - egyetemes a modern telekkönyv intézményének megalapozása a germánok érdeme előzményei már a XII-XIII. században megjelentek a német városokban ismertek ua. olyan vélemények is, amelyek szerint a szláv jog meghatározóbb a telekkönyv fejlődése szerint a középkort követően térségünkben két modell jön létre: német-osztrák rendszer: jellemzője a konstitutív hatályú bejegyzés (pl. Magyarország, Lengyelország) francia rendszer: kizárólag deklaratív hatályú bejegyzések (pl. Románia regáti területei)

Középkor - magyar 1439: Pozsony városában az ingatlanok átruházását már nyilvántartásban vezették: (1) felismerhetőek benne a közhitelesség és a nyilvánosság elvei (2) nem érvényesült a teljesség elve. 1723: A betáblázásról rendelkezett dekrétumában III. Károly: a városokban, megyékben vezetett nyilvántartás jelzálogkönyvnek tekinthető, és találkozhatunk itt a rangsor elvével. 1840: A betáblázással foglalkozott az 1840: XXI. tc. is. 1844: A telekkönyv egész országban történő bevezetésének gondolata az 1843/44. évi pozsonyi országgyűlésen már irományi (52.sz.) formát öltött.

A magyar telekkönyv 1853: helyszínelési rendeletek kiadása, amelyekben elrendelték az ingatlanok felmérését. 1855: osztrák igazságügyminiszteri rendelet (telekkönyvi rendtartás); formája: (1) eleinte jegyzőkönyv (2) később betét II. vh előtt:három féle telekkönyv volt a : 1. általános v. rendes telekkönyv 2. bányatelekkönyv 3. központi: - a vasúti és csatornavállalatoké - a jelzálogadósággal terhelt iparvállalatoké 1960: (1) perszonálfólium (2) csorbák közhitelesség elvén

Az ingatlan-nyilvántartás születése Az állami földkönyv és telekkönyv egybevonásának indoka: 1. a két nyilvántartás párhuzamossága, ami a közhitelesség sérelmével járt (a valósághoz képest különösen a telekkönyv maradt el) átfedés volt: (1) a nyilvántartás tárgyánál (2) alanyánál 2. politikai indíték: befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, és ezek után a bíróságok által vezetett telekkönyv, mint a kapitalizmus egy meghaladott intézménye, „fölöslegessé vált”

Az ingatlan-nyilvántartás születése megszületett az 1972:31.tvr.az ingatlan-nyilvántartásról jellemzője: 1. megszünteti a párhuzamosságot 2. ellátja mind közjogi, mind a magánjogi földnyilvántartás feladatait 3. a földhivatalok vezetik a bevezetésére szánt 8 éves átmeneti időszakban 3 nyilvántartás is működött Magyarországon!

Következő előadás Aranykoronás földértékelési rendszer