A fogyasztóvédelemi jog kialakulása, gazdasági és jogi alapjai

A fogyasztóvédelmi jog alapjai A fogyasztóvédelmi jog célja „A fogyasztóvédelmi jog célja egy egyensúlyi helyzet megteremtése a piaci viszonyok két szereplője, a fogyasztó és a termelő/kereskedő között.” Két irányzat Protekcionista elmélet „Bourgoignie-féle” irányzat A fogyasztói jog céljának a fogyasztói érdekek védelmének jogi segítségét tekinti A „védelem” helyett a „támogatás” az elsődleges A fogyasztók áldozatai a szabad piac visszaéléseinek A fogyasztóvédelmi jog célja a fogyasztók védelem protektív jogi szabályozással Oktatás Tájékoztatáshoz való jog Jogi védelemhez való jog Jogorvoslathoz, igényérvényesítéshez való jog

A fogyasztóvédelmi jog alapjai A fogyasztóvédelmi jog elhelyezkedése Polgári jog Kereskedelmi jog F o g y a s z t ó v é d e l e m Közigazgatási jog Polgári eljárásjog Büntető jog

A fogyasztóvédelmi jog fejlődéstörténete Nemzetközi kitekintés A fogyasztóvédelem joga a XX. század terméke Történelmi emlékek: Ókorban: - Leviták könyve - Hammurapi törvényei - Római jog Középkorban: - Egyház által felügyelt piacok - Királyi ediktumok - Céhek és ipartestületi szabályok XVIII-XIX. század: - „jogi passzivitás” - „lasser faire” elv

A fogyasztóvédelmi jog fejlődéstörténete Nemzetközi kitekintés A fogyasztóvédelem fejlődési irányai Amerikai modell Európai modell

A fogyasztóvédelmi jog fejlődéstörténete Amerikai modell Az amerikai fogyasztóvédelem az önszerveződések közreműködésére épül 1872-be postai csalások elleni törvény 1900-ban első élelmiszertörvény 1914 Federal Trade Commission Act (FTCA) a tisztességtelen kereskedelmi módszerek tilalmáról Federal Trade Commission (FTC): - független állami szerv - verseny tisztaságának ellenőrzés, majd fogyasztóvédelem 1960 –as évek „Thalidomide gyógyszerügy” 1962 Alapvető fogyasztói jogok deklarálása, amelyek biztosítják a jogot: - az információra - a biztonságra - a válsztásra - és a meghallgatásra

A fogyasztóvédelmi jog fejlődéstörténete Európai modell I. A fogyasztói politikában is bekövetkezik az integráció 1957-ben az Európai Gazdasági Közösség alapvető céljai között még nem szerepelt a fogyasztóvédelem 1970-es években merült fel az igény 1972 – párizsi csúcstalálkozó: életminőség és életszínvonal emelés Az EGK első fogyasztóvédelmi programja 1975-80 Deklarálja a fogyasztók 5 alapjogát: - Jog az egészség és biztonság védelmére - Jog a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelmére - Jog a kárigények érvényesítésére - Információhoz és oktatáshoz való jog - Jog a képviseletre (meghallgattatás joga)

A fogyasztóvédelmi jog fejlődéstörténete Európai modell II. Második fogyasztóvédelmi program 1981-85 - A fogyasztóvédelmi politika megerősítése és fellendítése - Megtévesztő reklámokról és a termékfelelősségről szóló rendeletek A Európai Közösség Harmadik fogyasztóvédelmi programja 1985-89 „Új impulzusok a fogyasztóvédelmi politikában” - Közösség piacán a termékek egészségügyi és biztonsági követelményeinek biztosítása - Fogyasztók életszínvonalának emelése - Fogyasztói érdekek érvényesítése Első három éves program 1990-1992 - Jogi hatékonyság növelése Második három éves program 1993-95 - A Maastrichti Szerződés jelentős változásokat hozott - Önálló Főigazgatóság a Bizottságon belül

A fogyasztóvédelmi jog fejlődéstörténete Európai modell III. Fogyasztóvédelmi program 1996-1998 - A fogyasztási cikkekre vonatkozó szavatossági és jótállási rendelkezések közelítése - Irányelv a távollévők közötti kereskedelemről (97/7/EK) Az Amsterdami Szerződés fogyasztóvédelmi rendelkezései - Alapvető célja továbbra is a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása - „A közösség egyéb politikáinak a meghatározása és véghezvitele során tekintetbe veszi a fogyasztóvédelem követelményeit” - „Minimumharmonizáció elve” Fogyasztóvédelmi program 1999-2001 - A fogyasztói érdekérvényesítés erősítése - Az egészségvédelem és a biztonság magas szintjének biztosítása - A fogyasztók gazdasági érdekeinek fokozott védelme Fogyasztóvédelmi politikai stratégia 2002-2006 - Egységesen magas színvonalú fogyasztóvédelem kialakítása és biztosítása - A fogyasztóvédelmi szabályok hatékony végrehajtása - A fogyasztóvédelmi szervek bevonása az EU politikájának kialakításába

A fogyasztóvédelmi jog fejlődéstörténete A magyar fogyasztóvédelmi jog fejlődése I. A fogyasztóvédelem helyzete a rendszerváltás előtt - 1990-ig „nyugati értelemben” nem volt - gazdasági akadálya a hiánygazdaság - fogyasztás pejoratív felfogása - felek kapcsolatrendszere aszimmetrikus és egyenlőtlen - 1997-es Ptk. módosítás: ASZF közérdekű bírósági megtámadása - 1984-es Versenytörvény Fogyasztóvédelem a rendszerváltást követő időszakban - 1991-ben létrehozták a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget - kötelező jótállásról és termékfelelősségről szóló törvények - 1996-os Versenytörvény - 1997-ben: gazdasági reklámokról szóló törvény - 1999-ben: Timeshare –ről és a távollévők által kötött szerződésekről szóló kormányrendeletek

A fogyasztóvédelmi jog fejlődéstörténete A magyar fogyasztóvédelmi jog fejlődése II. A magyar integrációs törekvések és a jogharmonizáció - Az integrációs törekvések hatása egyértelműen kimutatható a fogyasztóvédelmi szabályok korszerűsítése terén - Európai Megállapodás -1995-ös jogharmonizációs program - Fehér Könyv fogyasztók számára biztosítani kell az un. Alapjogokat fogyasztóvédelemért felelős, megfelelő intézményi, szervezeti struktúra kialakítása tanácsadó, konzultatív testületek felállítása tájékoztató, nevelő programok hatékony jogérvényesítési rendszer biztosítása Fogyasztói társadalmi szervezetek fejlődésének támogatása - AGENDA 2000 - 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről

A fogyasztóvédelem gazdasági alapjai „A fogyasztóvédelem iránti igény megjelenése összekapcsolódik annak felismerésével, hogy a gazdaságban nem érvényesülhet tökéletes verseny, így nem jöhet létre a vevő és az eladó közötti tökéletes egyenlőség” Elméleti modellek Klasszikus közgazdaságtan és fogyasztóvédelem Neoklasszikus közgazdaságtan és fogyasztóvédelem Állami beavatkozás keynesiánus gazdaságelmélete A jóléti állam közgazdaságtana

A fogyasztóvédelem gazdasági alapjai Klasszikus közgazdaságtan és fogyasztóvédelem Adam Smith-i laissez faire gazdasági filozófia jellemzi „Láthatatlan kéz” elmélete: Az állam zavartalan gazdasági környezetet teremt és nem állít akadályokat a gazdasági növekedés elé Elveti a fogyasztók oldalán az állami beavatkozás lehetőségét Az autonóm fogyasztó képes racionálisan választani a termékek és áruk közül A termelők közötti szabad verseny megakadályozza a fogyasztói döntés befolyásolását

A fogyasztóvédelem gazdasági alapjai Állami beavatkozás keynesiánus gazdaságelmélete A XIX. század végére a mono- és oligopóliumok elegendő hatalommal rendelkeznek, hogy a szabad versenyt, a fogyasztók szabad döntését korlátozzák vagy kizárják A fogyasztók kívánságát igyekszenek a termeléshez igazítani marketingmódszerekkel. A magasabb szintű termelés magasabb szintű szükséglet-kielégítést kényszerít ki Gazdasági egyensúly felbomolhat Állami beavatkozás szükségessé válik

A fogyasztóvédelem gazdasági alapjai A jóléti állam közgazdaságtana A két világháború közötti állami beavatkozás nyomán fejlődött ki A jóléti állam az alapvető szociális jogokat az állami újraelosztás útján minden polgár számára biztosítani kívánja Gunnar Myrdal a szabályozott kapitalizmus svéd modelljének megalkotója Harold Wilensky jóléti állam felfogása Bevridge-jelentés Szövetségi foglalkoztatási törvény

A fogyasztóvédelem gazdasági alapjai Neoklasszikus közgazdaságtan és fogyasztóvédelem Milton Friedman és a Chicago-i iskola Az állami beavatkozás megfosztja az egyént a szabadságától Jóléti állam többet oszt el, mint bevételei megengedik Ez Költségvetési hiányt és inflációt okoz Ezért a gazdasági növekedés lelassul Thurow elmélete Fogyasztók „tudatlanok” Nem képesek az információk értékelésére Garry S. Baker A termelő és a fogyasztó közötti kapcsolatot úgy írja le, mint az Adott számú cselekvési lehetőségek közötti folyamatos, racionális választást Thomas Balogh A fogyasztó nem tudja követni a naprakész piaci információkat A keresletet gyakran a termelő hozza létre vagy manipulálja azt

A fogyasztóvédelem gazdasági alapjai A fogyasztóvédelem társadalmi ismérvei és a közgazdaságtan I. A piac megelőzi a termelést Minőségi termelés A fejlett társadalmakban a megrendelések irányítják a termelést A tartós fogyasztási cikkek tömeges birtoklása Tömegtermékek előállítása olcsóbb A reklám egyik célja az igények egyöntetűségének biztosítása A fogyasztóvédelem segítse elő a racionális választást Állami beavatkozás jelenléte Mindenhol jelen van Intenzitását a politikai struktúra határozza meg

A fogyasztóvédelem gazdasági alapjai A fogyasztóvédelem társadalmi ismérvei és a közgazdaságtan II. A szellemi tőke és a minőségi munkaerő felértékelődése Megnő a dolgozókkal szembeni „tudásigény” Nő a társadalmi mobilitás Korábbi osztályszerkezet bonyolultabbá és elmosódottabbá vált Gazdasági globalizáció „Free Trade Agreement” A fogyasztóvédelem komplex interdiszciplináris jelenség, amely a modern közgazdaságtan, szociológia és a jog határmezsgyéjén helyezkedik el

Köszönöm a figyelmet... © Prof. Dr. Miskolczi Bodnár Péter – dr. Szuchy Róbert - 2005