Történelemdidaktika. I. A történelemtanítás általános kérdései Dr Történelemdidaktika I. A történelemtanítás általános kérdései Dr. Dárdai Ágnes, PhD dardai@lib.pte.hu

Mottó: „…az ember a jelenét csak úgy tudja értelmezni, jövőjét pedig megtervezni, ha a múlthoz fordul.”

1. A történelemtanítás társadalmi környezete Mi a történelem? Mi a történelem társadalomban betöltött szerepe? Melyik az érvényes történelem? (a posztmodern történetírás új megközelítései) Tudomány és tantárgy kapcsolata

2. Új trendek - paradigmaváltás 2.1.Történettudományok A XIX. századi történetírás hagyományainak meghaladása (esemény-, állam-, politikatörténet, nagyhatalmak, hősök története, stb.) A XX. századi marxista történetírás meghaladása (osztályharc, lineáris fejlődésmenet, preferált témák, stb.) Az elmozdulás új irányai (erős társadalomtudományi megközelítés, szinkron-, rendszerszemlélet, globális és multiperspektivikus megközelítés, kultúr-, művelődés-, technika-, nő-, információtörténet, „posztmodern” témák, stb.) A társadalomtudományok integrálása a történelem tantárgyba Hiány: A történelem mint iskolai stúdium diszkussziója – a történelemdidaktika emancipációja

2.2. Történelemdidaktika „A történelemdidaktika a történeti tanulás tudománya, a történettudomány egyik dimenziója.” „A történeti kultúra vizsgálatára hivatott tudomány.” „A történettudomány és a pedagógia közötti híd ... a szaktudományi és didaktikai látószög egyidejű alkalmazása.” Történelem módszertan-metodika? Történelempedagógia? Tantárgypedagógia?

2.2.1. A történelemdidaktika célja és feladata Célja: az eredményes szaktanári tevékenység elősegítése Feladata: A társadalmi igényeket tükröző célok biztosítása A szaktárgyi sajátosságokat és a tanulók fejlettségét figyelembe vevő feladatok meghatározása A tanulói követelmények kidolgozása Támpontot adni a tananyag kiválasztásához és elrendezéséhez. Oktatási dokumentumok, eszközök, eljárások, kidolgozása, fejlesztése, optimumának megtervezése, szervezése. A tanulói teljesítmény mérése, a tantárgyi eredmények vizsgálata.

2.3. Neveléstudományok lifelong learning (LLL) – edukatív társadalom Tanulásfelfogások változása Iskolai tudás – gyakorlati (hasznos) tudás világméretű kommunikációs forradalom – információs társadalom A XXI. századi oktatás elvárásai (Delors-jelentés, 1999) Megtanulni megismerni Megtanulni dolgozni Megtanulni együtt élni másokkal Megtanulni élni

2.4. Új pedagógiai kultúra A nevelés embereszményét a társadalom elvárásai határozzák meg. Az oktatás feladata: nem „ünnepi”, hanem „alkalmazkodó” tudás kialakítása Tanulás: nem pusztán befogadás, hanem aktív részvétel Az oktatás nem tanár-, hanem tanuló centrikus Módszerek: tanáré + tanulóé Differenciált tanulásszervezés Ellenőrzés: nemcsak intellektuális, hanem más képességek is

3. A történelemtanítás célja „Narratív kompetencia” A történelmet megismerni (kultúraközvetítő funkció) A történelmet értelmezni (értékközvetítő funkció) A történelem segítségével orientálódni (szocializációs és perszonifikációs funkció)

4. A történelemtanítás feladata Ismeretközvetítés Ismeretek Tények Fogalmak Összefüggések Általános Történelmi műveltség Gondolkodásfejlesztés Intellektuális kompetenciák, képességek kialakítása Önállóság Kritikai készség Vitakészség Beleérző/átérző képesség Kreativitás problémamegoldás Érték/normaközvetítés Pozitív életszemlélet Nemzeti identitás Európaiság Demokrácia Humanizmus Az élet, a környezet védelme Nyitottság Tolerancia Szociális felelősség Társadalmi közéleti tevékenység