Versengő tézisek a fenntartható fejlődésről: a piaci és az alternatív gazdasági modell Boda Zsolt MTA PTI, BCE, Védegylet

A fenntartható fejlődés piaci/neoliberális modellje „Gyenge fenntarthatóság” : a környezeti tőke csökkenését helyettesítheti a gazdasági tőke vagy társadalmi tőke (tudás) növekedése. ↔ H. Daly: A környezeti javak korlátozott helyettesíthetősége. Ökoszisztéma szolgáltatások A neoliberális gazdaságpolitikák gazdasági növekedést eredményeznek, a növekedés teremt forrásokat a környezetvédelemre. ↔ H. Daly: A környezeti problémák oka a gazdaság túl nagy mérete a környezeti rendszerhez képest.

A GDP növekedése egy ponton túl csökkenő környezetszennyezéssel jár. „Környezeti Kuznets- görbe” (Grossman és Krueger, 1995) ↔ Nem automatikus a hatás: politikai, intézményi, társadalmi feltételei vannak. ↔ Nem minden szennyezőre igaz, pl. kommunális hulladék, széndioxid A szegénység környezetfeléléshez vezet. (Közös Jövőnk, World Development Report, 1992) ↔ Duraiappah: nem igaz. Közvetítő változók szerepe. ↔ Ökológiai lábnyom: a gazdag országok használják igazán a környezetet

A gazdasági növekedés javuló környezeti hatékonyságot eredményez. ↔ Nem feltétlenül igaz. ↔ A hatékonyságnövekedésből fakadó hasznokat a fogyasztás abszolút szintjének növekedése ellensúlyozza. Daly: frugality first. A környezetvédelem kulcsa az innováció („ökológiai modernizáció”). ↔ Minden innováció hasznos? ↔ A tudástermelés monopóliumai: az ipari szabadalmak 80%-a a multinacionális vállalatokhoz kötődnek ↔ A. Lovins: A mai ismereteink alapján is a negyedére lehetne csökkenteni a fogyasztás környezeti hatását. Más korlátok (gazd., kultúra).

A környezetvédelem versenyképességi kérdés: a fogyasztói elvárások és a vállalati innováció javuló környezeti teljesítményhez vezet. (M. Porter) ↔ Porter: egyértelmű és folyamatosan szigorodó környezetpolitikát feltételez. ↔ A gazdasági globalizáció új ökológiai és társadalmi teret nyit a vállalatoknak. Szabályok alól való kibújás, más fogyasztói, befektetői csoportok.

A szabadkereskedelem globális méretekben mozdítja elő az erőforrások hatékony felhasználását. (WTO) ↔ A gazdaság túlmérete ↔ A szállítás környezeti hatásai ↔ A kereskedelem egyéb hatásai. A globális piac létrejötte a fejlett országok magasabb szintű környezeti és társadalmi normáinak intézményesülését eredményezi a szegényebb országokban is. (D. Vogel: Trading Up) ↔ Történeti összehasonlításban igaz. Ha a kitelepülő ipar környezeti teljesítményét nézzük, már nem igaz.

A piac a környezeti javak tekintetében is segítheti a hatékony gazdálkodást. Pl. emissziókereskedelem, vagy a szellemi tulajdonjogok a biodiverzitás védelmében. ↔ Az emissziókereskedelem számos gyakorlati és elvi problémát vet fel. Lokálisan használható, de a klímaváltozás problémáját nem fogja megoldani. ↔ A biodiverzitás védelméhez a szellemi tulajdonjogi rendszer elhanyagolható mértékben járul hozzá.

A fenntarthatóság alternatív gazdaságmodellje Értékelés A pénzügyi tőke mellett a természeti, társadalmi, fizikai és humán tőkére is figyel. Többszempontú értékelés. A gazdaság szerveződése A gazdaság lokális szerveződése. „Self- sufficiency”. A nki kereskedelem és tőkeáramlás korlátozása, szabályozása. A piac helyett/mellett más gazdasági koordinációs mechanizmusok: reciprocitás, önellátás, közjavak közösségi szolgáltatása.

Technológia A környezeti hatékonyság növelése nem elég, az energia- és anyagáramlást csökkenteni kell (legalábbis a gazdag országokban). A hatékony technológiáknak a szegény országokba eszközlendő beruházások esetében van kiemelt jelentősége. Kisléptékű, decentralizált technológiák. Hagyományos tudás újraértékelése. A természetes anyagok, eljárások előtérbe helyezése: „biomimikri”, dekemikalizálás. Megújuló energia.

Szektorok A mezőgazdaság társadalmi, ökológiai szerepének újraértékelése. Szolgáltatásökonómia: az anyagáramlások szolgáltatássá alakítása. Kommunikáció jelentősége nő, a szállításé csökken. Intézmények, politikák Új intézmények, döntési eljárások (jövő nemzedékek szószólója, participáció, „governance”) Globális környezeti igazságosság. Szabályozás és erőforrás- ill. technológiatranszfer.