https://www.youtube.com/watch?v=FdWoZZixI- I&list=PL504F16BFEACEE82C

ÖNBETELJESÍTŐ JÓSLATOK AZ EMBERI KAPCSOLATOKBAN Cser Valériusné dr. Adermann Gizella egyetemi docens, Dunaújvárosi Főiskola címzetes egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem

Miről (nem) fogunk beszélni???

Amiről beszélni fogunk: Tudományosan bizonyított ; Mindenkinek az életében időről-időre előálló jelenség

MI AZ ÖNBETELJESÍTŐ JÓSLAT? Egy szituáció hibás értelmezése olyan viselkedést vált ki a környezetből, amelynek következtében az eredetileg hamis feltevés valóra válik. (R. Merton, 1948) A modern szociológiai, politikai és gazdasági elmélet központi eleme az „önbeteljesítő jóslat”, amely során egy feltételezés vagy elvárás befolyásolja egy helyzet kimenetelét, esetleg egy személy vagy egy csoport viselkedését.

Önbeteljesítő jóslatok a görög mítoszok világában A legismertebb példa a görög Ödipusz legenda. Laius, miután figyelmeztetették, hogy a gyermeke egy nap megöli, elhagyja újszülött fiát, Oidipuszt, de mások megtalálták és felnevelték, így nem ismerte igazi eredetét. Amikor felnőtt, Oidipuszt figyelmeztették, hogy megöli apját és feleségül veszi anyját. Abban a hitben, a nevelőszülők az igazi szülei, elhagyta otthonát és Görögországba utazott, végül elérte a várost, ahol a biológiai szülők éltek. Ott harcba keveredett egy idegennel, aki az apja, megölte őt, és feleségül vette özvegyét, saját anyját.

Önbeteljesítő jóslat a római legendák világában A legenda szerint egy férfi legyőzi fivérét, a királyt. Ezért a király elrendeli, hogy a két unokaöccsét, Romulust és Remust fojtsák vízbe, attól tartva, hogy egy nap megölik őt, mint ő a testvérét. A fiúkat egy kosárban a Tiberis folyóba dobták. Egy nőstény farkas megtalálta a csecsemőket és felnevelte őket. Később egy pásztor találta meg az ikreket és elnevezte őket Romulusnak és Remusnak. Mint tinédzserek, megtudták, hogy kik valójában. Megölték a nagybátyjukat, beváltva a jóslatot.

Önbeteljesítő jóslat szláv krónikák szerint A novgorodi Oleg egy herceg volt, aki a rusz népen uralkodott a X. század elején. A régi keleti szláv krónikák szerint a pogány papok megjósolták, hogy Oleg halálát az ő lova hozza majd. Ennek elkerülése érdekében elküldte a lovat. Sok évvel később megkérdezte, hol a ló, és azt mondták, hogy elpusztult. Látni akarta a maradványait és elvitték arra a helyre, ahol a csontok hevertek. Amikor megérintette a ló koponyáját a csizmájával egy kígyó kúszott elő a koponyából és megharapta. Oleg meghalt, így beváltva a jóslatot

ÖNBETELJESÍTŐ JÓSLATOK- KORAI PÉLDÁK, IGAZ TÖRTÉNETEK 1932. a Last National Bank csődje – „fekete szerda” 1930. sztrájkok az USA-ban – a négerek kizárása a szakszervezetekből feltételezve, hogy sztrájktörők, segély hiányában valóban sztrájktörővé válnak 1904. Van Ostern „számoló” lova A XIX. szd-tól ismert az orvoslásban a placebo hatás

A VEZETŐ ELVÁRÁSAINAK HATÁSA (ÖNBETELJESÍTŐ JÓSLATOK A VEZETŐ ELVÁRÁSAINAK HATÁSA (ÖNBETELJESÍTŐ JÓSLATOK?) A MUNKATELJESÍTMÉNYEKBEN 1890. USA népszámlálási Hivatal, új kártyaíró Elvárás: napi 550 kártya Teljesítmény: gyakorlás után 550 nehéz munkával Új felvettek (elvárást nem ismerők): napi 2100 kártya

A HAWTHORNE-HATÁS (1930 KÖRÜL) (ÖNBETELJESÍTŐ JÓSLATOK A MUNKATELJESÍTMÉNYEKBEN) Western Electronic Works telefonszerelő műhely törekvése a teljesítmény javítására A világítás változásának hatása a munkateljesítményre: - nő a megvilágítás, nő a munkateljesítmény - a világítás nem változik - a világítás csökken, a hit marad, a teljesítmény tovább nő

ÖNBETELJESÍTŐ JÓSLAT? ELVÁRÁS HATÁS? Az elvárás-hatás rokon fogalmai : Az önbeteljesítő jóslat, ami akkor fedezhető fel, amikor valaki megfogalmaz egy “jövendölést”, az emberek pedig automatikusan megváltoztatják viselkedésüket a várt események szerint. Az elvárás-hatás akkor következik be, ha egy másik emberrel kapcsolatos elvárásaink saját viselkedésünk következtében válnak valóra. Az önbeteljesítő jóslat inkább nagyobb csoportokban jelenik meg – az elvárás hatás a személyközi viszonyokban érvényesül elsődlegesen

Korai etológiai kísérletek 1922. Pavlov: egerekkel végzett kísérletében érzékelte az asszisztensek hatását 1963. Rosenthal és Fode: - patkányokkal végzett tanulási kísérlet – a kísérletvezetők hatása a tanulási eredményekre; - fiktív agyműtét patkányokon, a kísérletvezetők elégedetlensége a „megműtött” patkányok tanulási képességével

PARAPSZICHOLÓGIAI MEGFIGYELÉSEK AZ 1930-AS ÉVEKBŐL Tárgyak súlyának becslése – a kísérletvezető hatása a pontosságra Ábrák felidézése és felismerése – a vizsgálatvezető elvárásainak hatása Gondolatátvitel? A parapszichológia azokkal a normális pszichikai megismerés keretein kívüli jelenségekkel foglalkozik, amelyek nem sorolhatók a mi tér- idő dimenziónkba és az általános tudományos- fizikai törvények szerint nem magyarázhatók meg.

PSZICHOLÓGIAI KÍSÉRLETEK A KÍSÉRLETVEZETŐ ELVÁRÁSÁNAK HATÁSÁRÓL Személypercepciós vizsgálatok - vizsgálati személyek portrésorozatot értékeltek -10-től +10-ig terjedő skálán Az átlagok a kísérletvezetők elvárásának függvényében változtak Magyarázat a hatásmechanizmusra: - a kísérletvezető feltevései szerint alakítja a vizsgálati eljárást - a kísérletvezető csak bizonyos megnyilvánulásokat rögzít - a kísérletvezető „finom” jelzéseket ad az alanyoknak az elvárásairól

ÖNBETELJESÍTŐ JÓSLATOK AZ ISKOLÁBAN Hogy került az iskolába az önbeteljesítő jóslat? A pszichológiai laboratórium és az osztályterem hasonlósága Az önbeteljesítő jóslat iskolai megjelenését Pygmalion-hatásnak hívják

ÖNBETELJESÍTŐ JÓSLATOK AZ ISKOLÁBAN – A PYGMALION HATÁS A Pygmalion mítosz Kypros királya Pygmalión egy gyö- nyörű szobrot faragott, amibe beleszeretett Aphrodité istennőhöz imádkozott, hogy életre keltse, a szobor Megelevenedett Pygmalión nőül vette

Egy Pygmalion feldolgozás My Fair Lady: a virágáruslány átváltozása

A Pygmalion kísérlet Egy elemi iskolában (USA) a tanulók 20%-át véletlenszerűen kiválasztva „késői kivirágzónak” mutatták be (nem valós tesztek) A tanév folyamán a kiválasztott tanulók objektív tesztekben mért teljesítményének emelkedése magasabb volt a többiekénél Az eredmények nagy valószínűséggel a tanári elvárás hatásának köszönhetők

A NEVELŐ, MINT PYGMALION R. Rosenthal és L. Jacobson: Pygmalion az osztályban c. tanulmánya (1968) a tanári elvárások hatásáról Egy nagy remény a pedagógiában: Elég-e, ha a tanár jónak gondolja a gyereket ahhoz, hogy jó legyen? Sikeres és sikertelen megismétlési kísérletek

Egy sikertelen megismétlési kísérlet Fleming és Anttonen több ezer tanuló bevonásával megismétlési kísérletet tervetek Négy különböző információt adtak a tanároknak: - a tanulók valós IQ-ja - egy mentális teszt pontszámai - a tanuló IQ-ja +16 - nem kaptak információt Úgy találták, hogy az IQ mesterséges megnövelése és ennek közlése a tanárral nem idézi elő a Pygmalion- hatást. Hisznek-e a tanárok a külső – torzított – információknak?

A sikertelen Pygmalion kísérletek lehetséges magyarázata A tanároknak vannak saját elvárásai, amik felülírhatják a mesterséges elvárásokat A mesterségesen kialakított elvárásoknak nem hisz a tanár (pl. sérült gyerekek esetében)

A TANÁR SAJÁT ELVÁRÁSAINAK ÖNBETELJESÍTŐ HATÁSA Néhány példa: - Nemek közti különbségek az olvasás tanulásban (Palardy – tanítók elvárásainak hatása a tanulási eredményekre) - Az idősebb testvérek iskolai teljesítményének hatása a fiatalabb testvérrel kapcsolatos elvárásokra - A „névsztereotípiák” dolgozatok értékelésénél

A tanár természetes körülmények közt kialakult elvárásai A tanári elvárások néhány forrása: - a tanuló neme - a család társadalmi helyzete - faji, etnikai hovatartozás - a tanuló magatartása - a tanuló sajátos jellemzői (külső megjelenés, önbizalom, határozott fellépés, stb.)

Hogyan közvetíti a tanár az elvárásait? A pedagógus viselkedése a „jó” és a „rossz” tanulóval: Ki kap több kérdést? Ki kap hosszabb gondolkodási időt? Kinek segítenek többet a tanárok? Kinek jár több pozitív visszajelzés? Kinek a hibáját nézik el gyakrabban?

A tanári elvárások hatása egy kísérlet tükrében – titkosírás tanítása „Jó tanuló” esetén „Közepes tanuló” esetén Adott idő alatt átlagban 10 jelet tanítanak neki Gyors továbbhaladás Tanulási eredmény. 6- 7 jel Adott idő alatt átlagban 5 jelet tanítanak neki Többszöri ismétlés Tanulási eredmény 5 jel

A tanári elvárások érvényesülésének folyamata 1.Az iskolaév elején a tanár elvárásokat fogalmaz meg a tanuló viselkedéséről és teljesítményéről 2. A különböző elvárásokkal összhangban a tanár eltérő módon viselkedik a tanulókkal 3. Ez a tanári befolyás valamit közöl a tanulóval arról, hogy milyen magatartást és tanulmányi teljesítményt várnak tőle. 4. Ha a tanári hatások következetesek, és ha a tanuló nem áll ellene a hatásoknak, a tanári befolyások valószínű, hogy változást fognak előidézni a tanulóban 5. Ezek a hatások általában kiegészítik és megerősítik a tanári elvárásokat úgy, hogy a tanuló sokkal inkább megfelel az elvárásoknak. 6. Végül ez a tanári hatás befolyásolja a tanulói teljesítményeket és más kimeneteket. A magas elvárási csoportba tartozó tanulók képességeik felső határán teljesítenek, az alacsony elvárású tanulók azt sem érik el, amire képesek lennének más tanítás esetén.

Mi a nocebo hatás? A nocebo fogalma a gyógyításban használatos: a gyógyszerek beteggel közölt várható mellékhatásai vagy bizonyos gyógyítói viselkedés és terápiás stílus által kiváltott negatív hatást jelenti A szó a nocere – ártani –latin igéből származik Hippokratesz alapelve az orvoslásban: „Ne árts!” (nil nocere)

A tanár szerepe a nocebo hatás kiváltásában A pedagógus viselkedése a „jó” és a „rossz” tanulóval: Ki kap több kérdést? Ki kap hosszabb gondolkodási időt? Kinek segítenek többet a tanárok? Kinek jár több pozitív visszajelzés? Kinek a hibáját nézik el gyakrabban?

A negatív tanári elvárások nocebo (ártó)hatása A negatív tanári elvárások egy osztállyal kapcsolatban noceboként hatnak, és azon keresztül fejtik ki a hatásukat, hogy a tanár kevesebbet tanít, kisebb követelményeket állít, negatív verbális és nem verbális kommunikációjával kifejezi, hogy nem vár igazán jó eredményeket a tanulóktól.

ÖNBETELJESÍTŐ JÓSLATOK A CSALÁDBAN A féltékenység, mint önbeteljesítő jóslat a párkapcsolatokban A szülői elvárás önbeteljesítő jóslatként való működése – a gyermek énképében nyomot hagyó szülői magatartás, visszajelzés

Önbeteljesítő jóslatok a gazdaságban Gazdasági recesszió: az embereknek azt mondják, hogy a gazdaság teljesítménye hamarosan zuhanni kezd, ezért spórolni kezdenek, hogy felkészüljenek az esetleges munkanélküliségre. Ez azonban oda vezet, hogy csökken a fogyasztás, ami által létrejön a megjósolt recesszió. Újsághírek, címek: „Önbeteljesítő jóslat emelheti a kakaó árát” (2012. 09.06. Agrárszektor) A kelet-közép-európai régióban kéz a kézben jár a gazdasági és a politikai válság, így egyes kommentárok már teljesen „leírják” a térség egészét. Ez tovább ronthatja ezen országok gazdasági pozícióját, és önbeteljesítő jóslatként akár láncreakciót is beindíthat (Political Capital, 2004.04.)

PYGMALION A MUNKAHELYEN – A VEZETŐ SZEREPE A MUNKATELJESÍTMÉNYBEN „Pozitív Pygmalionná akkor válhatunk, ha magas mércét állítunk beosztottaink elé és biztosítjuk őket arról, hogy hiszünk a képességeikben, amelyek révén a normát teljesíteni tudják”

MUNKATELJESÍTMÉNYEK NÖVELÉSE VEZETŐI ELVÁRÁSOKKAL A vezető akkor tudja a munkateljesítményeket a leghatásosabban növelni, ha eléri, hogy munkatársai egyre magasabb normák teljesítésére áhítozzanak, ne egymással, hanem saját korábbi teljesítményeikkel versengjenek. A megfelelő teljesítmény eléréséhez hatásos, ha a vezető a norma teljesítéséből adódó egyéni hasznot hangsúlyozza.

MUNKATELJESÍTMÉNYEK NÖVELÉSE VEZETŐI ELVÁRÁSOKKAL 2. A beosztottak kooperációját segíti, ha a főnök velük együtt dolgozza ki a rájuk vonatkozó feladattervet. Hasznos, ha a feladatkör egyeztetésére, tisztázására minél gyakrabban időt szakítanak. A beosztottak önállósága, ugyanakkor feladataik teljesítésének gyakori számonkérése fokozza egyéni felelősségérzetüket, tevékenységük sikerét vagy kudarcát a beosztottak így saját eredményükként élik meg

ÁLLÁSINTERJÚK ÉS ÖNBETELJESÍTŐ JÓSLATOK Az interjúztató közvetlen vagy tartózkodó magatartásának hatása az interjúalany teljesítményére A tartózkodó magatartású interjúkészítő alanyait kevésbé nyugodtnak és összeszedettnek találták, míg a közvetlen beszélgetés alanyairól sokkal inkább gondolták azt, hogy megfelelnek a kiszemelt állásra.

ÁLLÁSINTERJÚK ÉS ÖNBETELJESÍTŐ JÓSLATOK Az interjúztató közvetlen vagy tartózkodó magatartásának hatása az interjúalany teljesítményére Az interjúztató elvárásainak megfelelő kérdezés – az önbemutatás változó lehetőségei

A placebo hatás A 19 sz. elejétől azokat a gyógyszereket nevezik placebonak, amelyek inkább örömöt szereznek valakinek, mintsem használnak neki. A placebo egy ártalmatlan beavatkozás, lehet valamely terápiás manőver, beleértve a sebészetet is, vagy pszichológiai technika, illetve bármilyen formában adott gyógyszer. Mivel a placebo-hatás lényege, hogy a beteg állapotában a javulást nem a beavatkozás, hanem a beavatkozás hatásosságába vetett hit idézi elő, így aligha lehet vitatni, hogy az önbeteljesítő jóslat egy speciális esetéről van szó.

Néhány placebo-kísérlet Fogfájás csillapítása placeboval Asztmások légzési nehézségeinek csökkentése repülés közben – placeboval Alkohol-hatás alkohol nélkül Meghűlés gyógyítása nagy adag C-vitamin helyett szőlőcukorral Nyugtató helyett placebo a pszichiátriai klinikákon

Elméletek a nocebo működéséről A szakirodalom által leggyakrabban említett hatásmechanizmusok: - klasszikus kondicionálás (pl. egy gyógyszer mellékhatásának átvitele egy másik gyógyszerre) - társas tanulás ( pl. a betegségbe menekülés) - elvárás-hatás A stressz és szorongás felerősíti a nocebo hatást, de a nocebo is kivált stresszt és szorongást

Cserné dr. Adermann Gizella Köszönöm a figyelmet! Cserné dr. Adermann Gizella E-mail:cserneadermann@gmail.com Facebook: Valérné Cser