Minőségbiztosítás és Tanúsítás Minőségirányítási módszer gyakorlati bevezetése

Termékek és folyamatok módszertanilag támogatott minőségtervezése Minőség (DIN ISO 8402 szabvány szerint): „egység azon jellemzőinak összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen” Az „egységek”, azaz a termékek, szolgáltatások és folyamatok minőségtervezésének feladata a követelmények és igények, illetve azok teljesítményének számbavétele, valamint a teljesítmény folyamatának kialakítása és befolyásolása. A minőségtervezés a specifikált projekttervek keretében megvalósuló össztervezés része.

Minőségügyi módszerek áttekintése

A folyamatos javítás japán modellje (Kaizen-stratégia) Koncepciók „Market in” A belső ügyfél elve „Quaqlity first” A minőségügyi veszteségek függvénye Ügyfél orientáció Dolgozók Vállalati szervezetek Szerszámok Quality function deployment (QFD) FMEA-elemzés Design of experimentes (DOE) Alapszerszámok Rendszerek Total quality controll Just in time Standardizálás Javaslatok rendszere Vezetés / vezetési magatartás

A 9000 –es szabványsorozat DIN ISO 9004 nemzetközi szabványa csupán statisztikai módszerekre szorítkozik: „A korszerű statisztikai módszerek megfelelő alkalmazása semmiképpen sem csak a termelést követő fázisokra (vagy a minőség-ellenőrzésre) korlátozódik.” Statisztikai módszerek alkalmazási területei: Piacelemzés Termékfejlesztés Megbízhatósági megállapítások Folyamatirányítási, ill. folyamatalkalmassági tanulmányok Minőségügyi helyzet felmérése/vizsgálati tervek meghatározása Adatok elemzése/teljesítmény minősítése/hibaelemzés A szabvány által megnevezett néhány statisztikai módszer: Kísérleti tervezés/befolyásoló tényezők elemzése Variancia/regresszió elemzése Biztonsági értékelés/kockázatelemzés Szignifikanciatesztek Minőségi szabályozó kártyák Statisztikai mintavétellel történő vizsgálatok

A minőség javításának kiegészítő eszközei (a DIN ISO 9004 szabvány ajánlásában) Adatgyűjtési formanyomtatvány Rokonsági diagramm (affinitási diagram) Mércék meghatározása (benchmarking) A problémák közös leküzdése (brainstorming) Ok-okozati diagram Folyamatdiagram Minőségi szabályozókártyák Pareto-diagram Korrelációdiagram (szórási diagram)

A minőséghez kapcsolódó stratégiák, rendszerek és módszerek TQM, lean management és lean production, Kaizen, just in time Rendszerek Standardizálás, csapatmunka, minőségi kör, számítógéppel támogatott tervezés, DIN ISO 9000 sorozat szerinti minőségirányítási rendszerek Módszerek Általános mérnöki módszerek konstrukciós módszerek, szimuláció, csoporttechnológia, értékelemzés (WA) Általános minőségügyi módszerek Audit, benchmarking, szállítók értékelése, hibák kezelése (elemzése), szúrópróbarendszerek, minőségértékelés Alapmódszerek Elemi eszközök: hisztogram, Pareto-diagram, ok-okozati diagram, minőségi szabályozókártyák, brainstorming, korrelációs diagram Az irányítás alapeszközei: rokonsági (affinitási) diagram, relációs diagram, fadiagram, mátrixdiagram, hálóterv A minőségtervezés (QE) módszerei Qualitiy function deployment (QFD); Parts count method (PCM); hibaelemzés (fault tree analysis – FTA); hibák, lehetőségek és befolyások elemzése (FMEA),

A minőségtervezés módszertani elemei Módszerek alkalmazása Hibák elkerülése a gyártás során („Poka-Yoke”) Statisztikai folyamatszabályozás (SPC) Evolúciós optimalizálás (EVOP) Folyamatok kísélet-módszertana (DOE) Folyamat FMEA-elemzése „Poka-Yoke” tervezés Termékek kísérletmódszertana (DOE) Multiple environment overstress tests (MEOST) rendszerek és konstrukciók FMEA-elemzése Qualiti function deployment (QFD) Benchmarking… Tervezési módszerek: Design for manufacture (DFM) Értékelemzés (WA) Csoport-technológia… A minőségtervezés alapeszközei: Elemi statisztika, Ok-okozati diagram Pareto-elemzések Piackutatás Termékfejlesztés Gyártástervezés Gyártás Mező

A minőség négy fokozata Terület 1. fokozat: a naivitás 2. fokozat: az eszmélés 3. fokozat: a kötelezettség/ megvalósítás 4. fokozat: a világklasszis Vezetés A minőség: szükséges rossz; a problémák és hibák felfedezése A minőség: költségkérdés; a problémák és hibák korrekciója A minőség: gazdasági követelmény, hibák elkerülésének erőforrása A minőség: az egyik legfőbb érték, a megelőzés, a hibamegelőzés létfontosságú Ügyfél-orientáció A profit fontosabb az ügyfél elégedettségénél, az értékesítés a marketingnél Elkezdődik az ügyfelek elégedettségének mérése Az ügyfél elégedettsége: a minőség egyetlen mércéje, QFD A belső ügyfél elvének alkalmazása az egész vállalatban Fejlesztés A termeléstől elválasztó „fal”, a megbízhatóság biztosítása ismeretlen A fejlesztés és a termelés a dolgozóiból álló csoport új termékekre; hibák, lehetőségek és befolyások elemzése (FMEA), hibaelemzés (FTA) A gyártáshoz illeszkedő termékfejlesztés, DFM, DFA, gyorsított élettartam-tesztek A fejlesztés iránya: nulla hiba, nulla eltérés, DEO korai bevezetése a termékfejlesztésben és a folyamatok fejlesztésében, sokszorozott használati feltételek mellett túlterheléses teszt (MEOST) Folyamat, termelés Magas selejtarány, sok utómunka, alacsony „rendbe” arány, üzemi eszközök alacsony mértékű rendelkezésre állása, adatözön, kevés elemzés, Az egy egységre jutó összhiba mérése és közlése, 80-90% „rendben”; alapeszközök: pl. ok-okozati diagram Pareto-diagram Hisztogramok Elemi SPC, minőségi szabályozó-kártyák A selejt megszűnt: 95+% „rendben”; megelőző magatartás, kísérletmódszertan (DOE); SPC Külön felügyelet, vizsgálat megszűnt; 100% „rendben”, Poka-Yoke és hibaforrás-felügyelet

A problémák szisztematikus megoldásának alapeszközei

Teljesítményre, költségekre nehezedő külső nyomás: A verseny globalizálódása A változatok növekvő száma A változtatások növekvő ráfordításai Az árakra és a forgalomra nehezedő nyomás Nullahiba-orientáció Rövidebb életciklusok Teljesítményre, költségekre nehezedő belső nyomás: Folyamatos költségnövekedés Növekvő tőkelekötés Túl sok szűk keresztmetszet a folyamatokban Terjengős szervezeti problémák Egyre komplexebb informatikai követelmények Túlterhelő napi problémák Költség-visszamaradás Növekvő személyzeti problémák Elszalasztott piaci lehetőségek

Átfogó elemzéssel feltárható nagy hatékonyságpotenciálok Rendszerezettebb és agresszívabb piaci magatartás Gyorsabb és innovatítvabb fejlesztési és konstrukciós folyamatok Gazdaságos és piacorientált logisztikai folyamatok a forgalmazásban, a beszerzésben, a termelésben, a raktározásban és elosztásban Hatékonyabb minőségbiztosítás Jövőorientált rendszer kialakítása elszigetelt megoldások nélkül Stratégiaorientált személyzeti munka

A potenciálok kihasználásával elérhető eredmények A piac intenzívebb kihasználása A költségek csökkentése mindegyik költségnemben Rövidebb átfutási idők és nagyobb fokú határidőhűség Kapacitások felszabadítása, illetve áttételek növelése Kisebb tőke lekötése

A probléma megoldásának folyamata A probléma felismerése 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. Célok kitűzése A probléma elemzése A probléma definiálása Megoldások keresése Megoldások értékelése Megoldások bemutatása Megoldások megvalósítása A megoldás hatásának vizsgálata alkalmazás után

1. A probléma felismerése A résztvevő vagy érintett dolgozó érzékenyégének a probléma megoldására való irányítása Módszerei: Interjú Prezentáció Kérdésjegyzék Funkcióelemzés Hisztogramok Szabályozókártyák Hibagyűjtő kártyák Dokumentációs tanulmányok

3. A probléma elemzése A probléma feldarabolása egyenként feldolgozandó részproblémákra Megvizsgálni minden egyes részproblémát Hatás-kölcsönhatás vizsgálata az egész összefüggésen belül az egyes részproblémák között Módszerei: Dokumentumok tanulmányozása (pl. mérési eredmények értékelése) Kérdésjegyzékek (pl. auditok során) Funkcióelemzés Hisztogramok Interjú Kísérletmódszertan Pareto-elemzés Ok-okozati diagram

5. Megoldások keresése Ötleteket felvető technikák: Brainstorming Attribute listing Szinektika Brainwriting Collective notebook (CNB) Mindmapping Ok-okozati diagram (Ishikawa) Interjú Funkcióelemzés Dokumentumtanulmány Pareto-elemzés Kérdésjegyzék Minőségi kör Hisztogram Szórási diagram Szabályozókártyák Affinitási diagram Relációs diagram Fadiagram Nyíldiagram

6. Megoldások értékelése Feltárásuk után a költségek, megvalósíthatóság, időbeli hatás és hasonlók alapján értékelik a különböző megoldásokat. Az értékelésnek minden esetben rekonstruálhatónak kell lennie. Módszerek: Fadiagram Pareto-elemzés Ellenőrző kérdések jegyzéke (ellenőrző lista) Preferenciamátrix Haszonértékmátrix Összehasonlító nyereségszámítás Célok fokozatos súlyozása

Csapatmunka: Jobb megoldások Projektcsoport Vezetés Tájékoztatás Tanácsadás Szervezet Tapasztalatcsere

A csoportmunka formái

Minőségkör A minőségkörök olyan megbeszélésre összeülő munkacsoportok, amelyekben egy közös munkaterület dolgozói rendszeresen, nagyjából hetente 1-2 órára találkoznak azért, hogy a munkaidő alatt vagy azon kívül – a szabadidő megfelelő kiegyenlítése mellett – egy moderátor vezetésével megbeszéljék a munkaterületük problémáit és a javítási lehetőségeket, és közösen megoldásokat dolgozzanak ki.

Projektcsoportok Nem egy tartósan összeállt és együtt dolgozó munkacsoportról van szó. Kialakításukra egy konkrét céllal került sor, mint pl. a fejlesztési projektekben vagy egyéb olyan problémák megoldására, amiket nem lehet a meglévő szervezeti egységek mindennapi munkája során megoldani. A csoporton belül össze lehet hozni a különböző vállalati területek szakembereit annak megfelelően, hogy rendelkezésre álljon a projekt lebonyolításához szükséges valamennyi ismeret és tapasztalat.

Részben autonóm munkacsoportok Kisméretű, 3-10 munkatársat foglalkoztató egységek a rendes szervezeten belül A csoport tagjai folyamatosan együtt dolgoznak (pl. a fejlesztési projekt keretén belül) Nagyrészt saját maguk felelősek a munkájuk megszervezéséért, úgyhogy a köv. pontokat szabadon tudják kialakítani: A munkafolyamatok koordinálása A szerepek és a funkciók elosztása a csoporton belül Kapcsolódási pontok és az adatok áramlása a csoporton belül Változó feladatmegosztás a csoporttagok között, amely a tagok kompetenciáinak a folyamatos növelését eredményezi

Gyártó teamek A fejlesztő csoportokkal ellentétben, amelyeket egy átmeneti időtartamra 1-1 fejlesztési projektre állítanak össze, a gyártó teamek esetében egy tartós berendezkedésű csoportról van szó. Tagjai egy vállalat különböző gyártási területeiről kerülnek ki. A csoport munkájának célja lényegében a tapasztalatcsere, és rendszerint messzemenő kompetenciákkal rendelkeznek.

Munkacsoportok A vállalaton belüli legkisebb tartós szervezeti egység Egyre inkább önálló és saját felelősséggel bíró, önmagukon belül szabadon szerveződő egységek

A kreativitástechnikák módszereinek alapjai

A kreativitástechnikákon belül különbséget teszünk: „Minden ember kreatív. Kevesen tudják, és csak kevesen tudják használni ezt a képességet. Saját kreativitásunkat és a kollégák kreativitását fejleszteni és céltudatosan alkalmazni művészet.” A kreativitástechnikákon belül különbséget teszünk: analitikus intuitív módszerek között. A probléma megoldásának legismertebb módszere a brainstorming, a legkülönfélébb változatokban: Brainwriting CNB Morfológiai elemzés

A kreativitástechnikákon belül használt módszerek jellemzői Analitikus módszerek: A gondolkodás folyamata szisztematikus A munka folyamatának tagolása szisztematikus A problémát alkotóelemeire szedik Különböző megoldási lehetőségeket kombinálnak Szisztematikusan vizsgálják a teljesítmény és a hatás paramétereit Intuitív módszerek A kreativitást a szellem spontán reakcióival ösztönzik Új szemléletmódokkal elidegenítik a problémát Analógiák segítségével összehasonlítják a problémákat Váltakozó társítás hasonló anyaggal Felhasználják a tudatalattit

A brainstorming A ’30-as évek végén az amerikai Alex Osborn fejlesztette ki Leginkább a funkciók megtalálásának és az elvek kidolgozásának fázisában alkalmazzák sikerrel Jelentése: „gondolatáradat” vagy „ötletözön” 1-1 ülésen nagyon sok ötletet kell felvetni, a módszer a gondolatfelvillanások gyűjteménye Célja: a kreativitás hatásfokának a „csoportban gondolkodás” és a csoportdinamika segítségével elért növelése Alkalmazható, ha: Terméket alakítanak ki, Munkaeszközt választanak ki, Eljárást javítanak, Megoldásokat keresnek egy problémára

A brainstorming üléseken figyelembe veendő szabályok Csak semmi kritika Ötletek szabad folyása A mennyiség fontosabb a minőségnél Kombináció és javítás („gördeszka”-hatás kihasználása)

A brainwriting Írásban fejezik ki az ötleteket Célja: szisztematikusan elmélyítsék a felvetett ötleteket Végrehajtás: Probléma megnevezése Minden résztvevő felír egy lapra 3 ötletet, ill. megoldási javaslatot 5 perc múlva a lap továbbadása a szomszédnak A kapott lapra újabb 3 javaslat felírása (a korábbi ötlet kiegészíthető vagy variálható) Ötször kell továbbítani a lapot Postai úton is lebonyolítható

A morfológiai doboz Az ötletek felvetésének analitikus módszere Cél: egy probléma valamennyi lehetséges megoldásának számbavétele A problémát elemeire bontják és az elemekre megkeresik az össze lehetséges megoldást (pl. brainstorming segítségével) Megfelelő kombinációk segítségével megpróbálják a teljes problémát optimálisan megoldani.

A szinektika (látszólag összefüggéstelen dolgok összefogása) A tudattalanul végbemenő gondolkodási folyamatokat próbálja meg utánozni, és analogikus következtetéssel próbál megoldást találni a problémára. Analógiák felállításán azt a képességet értjük, hogy a megoldandó problémát más területre, pl. a természetbe stb. való áthelyezéssel elidegenítik és ezen az új területen összehasonlítható vagy rokon megoldásokat keresnek.

Preferenciamátrix Minden értékelési kritériumot összehasonlítanak mindennel A mátrix ezen kritériumok fontossági sorrendje Összesen A kritérium 2 A A B kritérium D C C kritérium D 1 D D kritérium 3

Egyéb módszerek Az interjú Attribute listing Mindmapping Haszonmátrix Növeli a felhasználó általi elfogadottságot és segít a vélemények és hozzászólások felfedezésében Attribute listing Szisztematikusan felvázolja a termékek vagy szolgáltatások javításának valamennyi lehetséges módját. Hasonlít a „morfológiai doboz” módszeréhez. A tényleges állapot is bekerül az ábrázolásba Mindmapping A kreatív potenciálok, gondolkodási és munkafolyamatok szemléletessé tétele Haszonmátrix Az egyes megoldási változatok értékelése pénzügyi és nem pénzügyi szempontok alapján Prioritások meghatározásának technikája Koncentrációs diagram Hibagyűjtő lista, melynek során egy vázlaton tüntetik fel, hol fedezték fel a hibát Radardiagram Az előírt állapot és a tényleges állapot összehasonlításáról ad gyors áttekintést. Egy előzetesen meghatározott célkitűzés alapulvételével azonnal felismerhetővé válnak bizonyos tényezők eltérései. Pareto-elemzés Alapja az úgynevezett 80:20 szabály. E szabály szerint nagyon sok esemény és történés felosztható egy nagy és egy kis egységre. A módszer a kevés nagy és a sok kis befolyás elve.

A minőség előtervezése (QVP)

A minőségirányítás elemei

A minőségtervezés szerkezete (QP) QP-termékek (szolgáltatás) QP-folyamatok QP-folyamatok és igazolások készítése Vizsgálattervezés Vevői követelmények Gyártóeszközök Szervezet Igényszintek Folyamat-paraméterek Minőségi módszerek a termékciklus egyes szakaszaiban A minőségi ismérvek specifikációi Folyamat-paraméterek specifikációi Igazolások vezetése Az egyes megvalósítási szinteken (szakaszok)

A termék- és folyamatfejlesztés szakaszai Projekt- szakaszok Visszacsatolás, elemzés és javítás Sorozat Termék- és folyamat- érvényesítés/nullszéria Folyamattervezés és csökkentés Terméktervezés és -fejlesztés Tervezés Elképzelés Program Prototípus Nullszéria Sorozatgyártott Visszajelzések termék Idő

Benchmarking – egy eszköz a csúcsteljesítmények eléréséhez

A „Benchmark” mai értelmezése: „a standard against wich other things can be mesured, assessed”, azaz egy olyan irányérték, amihez képest a többi dolgot mérni vagy becsülni lehet Camp megfogalmazásában: „A benchmarking a saját termékek, szolgáltatások és folyamatok összehasonlításának és mérésének a folyamata, a legjobb versenytársakkal vagy az elismert piacvezető cégekkel.” Fel kell tárni a különbözőségeket, rá kell mutatni a különbözőségek okaira és javítási lehetősgeire, valamint meg kell határozni a piaci versenyt központba helyező célkitűzéseket. A benchmarking célja a „legjobbak legjobbjává” (word class) válni

Benchmarkingcélok Tárgya a projekt tartalmától függően egyaránt vonatkozhat termékre, szolgáltatásra, módszerre vagy folyamatra A vállalat összehasonlítja magát a kiválasztott benchmarkingpartnerrel Camp a versenyképesség terén mutatkozó ún. „teljesítményhézagról” beszél. A teljesítményhézag a saját szervezet és az ágazat vagy ipar legjobbjának teljesítménye közötti különbséget jelenti; ezzel megadva a javítási lehetőségek és a teljesítménymutatók meghatározásának alapját A teljesítményhézagok meghatározása után a „hogyan” kerül az előtérbe (eljárásmódok, melyekkel a referenciavállalat a csúcsra tudott kerülni)

Benchmarking-összehasonlítási partner Vállalaton belüli benchmarking egy vállalat vagy konszern egyes területei közötti összehasonlításra kerül sor Ágazaton belüli benchmarking a partner a vállalaton kívüli, de ahhoz az ágazathoz tartozik, amelyben a saját vállalat is tevékenykedik az összehasonlításban részt vevő vállalat közvetlen konkurencia Ágazaton túlmutató benchmarking a partner a saját vállalaton kívül, sőt még az ágazaton is kívül esik a BM-objektum ilyenkor a világklasszis vállalatoknál használt eljárásokkal kerül összehasonlításra

A vállalaton belüli benchmarking előnyei és hátrányai Előnyök A benchmarking ötletének taámogatása a vállalatnál A megszólított partnerek személyes ismerősök lehetnek Ugyanaz a vállalati kultúra (a „nyelvet” valamint a mérési értékek és mutatószámok definícióját illetően) Automatikusan nyitott az információkhoz és az adatokhoz való hozzáférés Kiegyenlítődnek az egyes telephelyek közötti extrém különbségek Hátrányok Többnyire a nagyobb, nemzetközi szinten működő és decentralizáld felépítésű vállalatok számára alkalmas Maximális esetben is csupán a „vállalaton belüli legjobb teljesítményt” lehet elérni, és nem a „word class” mértéket A belső rivalizálások akadályozzás a nyitott információcserét

Ágazaton belüli benchmarking Előnyök Az eredmények nagyfokú elismerése, mivel a BM-objektum hasonló vagy ugyanaz A közvetlen versenytársak a nagyfokú összehasonlíthatósága miatt a legmegfelelőbb BM-partnerek Szemléletessé válik a versenyben elfoglalt helyezés Nincs szükség a lehetséges partnerek beazonosítására, mivel többnyire ismert a konkurencia Jól összehasonlíthatók a központi folyamatok melletti kísérőfolyamatok (pl. anyagbeszerzés) Hátrányok A központi folyamatok vonatozásában rendkívül nehezen megy az információcsere Ha egy vállalatot az ágazat legjobbjává „kiálltanak ki”, akkor számolni lehet a vállalati kultúra arroganciájával A belső rivalizálások megakadályozzák a nyílt információcserét

Az ágazaton túlmutató benchmarking előnyei és hátrányai Előnyök Nyitott információcsere A vállalat a saját ágazatára nem jellemző innovatív eljárásokat ismer meg Világszerte ismert csúcsteljesítmények kerülnek beazonosításra Hátrányok Nehézségek a feltárt módszerek saját viszonyokra történő átalakításánál Nagyobb a BM-tanulmány időráfordítás-igénye A BM-objektumok nehezen összehasonlíthatók

Benchmarkingfolyamat Négy szakaszra osztható fel, és a célja, hogy beazonosítsanak egy megfelelő benchmarking-partnert a vállalat számára A benchmarkingot egy önmagában ismétlődő folyamatként kell értelmezni A versenyképesség tartós erősítése és javítása érdekében folyamatosan új ötleteket, módszereket és eljárásokat kell bevezetni a vállalatnál

A benchmarking négy szakasza Implementálási szakasz javítási lehetőségek felállítása az implementálási folyamat irányítása Tervezési szakasz a BM-objektum kiválasztása a BM-projekt célkitűzéesinek meghatározása BM-team kialakítása A BENCHMARKING 4 SZAKASZA Elemzési szakasz a BM-objektum belső elemzése a BM fajtájának meghatározása a BM-partner beazonosítása Összehasonlítási szakasz Kapcsolatfelvétel látogatás eredmények feldolgozása

A benchmarking haszna Közvetlen haszon Közvetett haszon A vállalat elemzése Vállalati területek és vállalatok összehasonlítása Legjobb teljesítmények meghatározása Teljesítménydeficitek beazonosítása Megoldási alternatívák kiértékelése Közvetett haszon Elősegíti a saját vállalati folyamatok jobb megértését Vállalati célkitűzések rögzítése Vállalati stratégia felülvizsgálata Versenyképesség erősítése Elindítja a folyamatos javítás folyamatát

A benchmarking fajtái Termék- benchmarking Folyamat- benchmarking Stratégiai benchmarking Benchmarkingfajták Belső benchmarking Külső benchmarking Konkurencia- benchmarking Vállalati vonatkozású benchmarking Ágazati benchmarking Konszernvonatkozású benchmarking Ágazaton túlmutató benchmarking (= üzleti folyamatok)