ÉRZELEM EMÓCIÓ

Definíciók A valóság tárgyaihoz, jelenségeihez fűződő szubjektív viszonyt fejezi ki. Színezi élményeinket, kísérő jelenség. Átélt tendencia valami felé illetve valamitől, amit az egyén intuitíve jónak hasznosnak, illetve rossznak károsnak értékel. (Arnold, 1963)

Motiváció és Emóció kapcsolata: Movere = mozgatni (latin) Az érzelem tehát egyrészt drive, de mindig megjelenik, mint egy vegetatív reakció is. Történeti előzmények: Wundt –élményszínezet (kellemes – kellemetlen) Darvin –a kifejező mozgások adaptív funkciója Cannon(1927) – központi idegrendszeri történés (talamusz ?)

Főbb elméletek; James – Lange Aktivációs elméletek(Cannon-Bard, 1927, Lindsley, 1951.) Kéttényezős elmélet (Schachter – Singer, 1962.) Kognitív kiértékelés elmélet (Lazarus, 1993)

James(1884.amerikai)-Lange(1885.dán) érzelemelméletete inger arousal észlelése

Cannon-Bard (1927)érzelemelmélete Lindsley(1951) talamusz helyett hipotalamikus részek, limbikus r. autonóm arousal szubkortikális agyi területek inger emocionális élmény az agykéregben

Schachter-Singer (1962) érzelemelmélete az arousal más forrásai autonóm arousal intenzitás ÉRZELEM inger az inger kognitív értelmezése Melyik érzelem? más információk

Az érzelmi élmény összetevői érzelem- kifejezés észlelt kifejezés kognitív kiértékelés érzelmi vélekedés kiváltó esemény átélt érzelem észlelt arousal vegetatív arousal

Az emocionális aroussal és a teljesítmény optimális szint növekvő éberség növekvő emocionális zavartság TELJESÍTMÉNY mélyalvás az ébredés pontja szervezetlenség Alacsony Magas AROUSALSZINT

Az érzelmi intelligencia tulajdonság alapú modellje(Goleman 1997): A saját érzelmeink pontos és tudatos észlelése és monitorozása. A saját érzelmeink módosítása és elfogadható kifejezése. Mások érzelmeinek pontos észlelése és az azokra való válaszadás. A társas viszonyok sikeres kezelésének képessége. Az érzelmek fókuszálása a kitűzött célra, ami magában foglalja a késleltetett jutalmat és az indulatok adaptív áthelyezését és kanalizálását.

Salovey és Mayer képesség alapú modellje (1990-1997): Az érzelem észlelése, értékelése és kifejezése A gondolkodás érzelmi serkentése Az érzelmi információ megértése, elemzése, az érzelmi tudás felhasználása Az érzelem szabályozása Részletesebben ábrázolva:

Érzelmi intelligencia III. érzelmi megértés II. érzelmi integráció IV. érzelmi szabályozás I. érzelmi percepció A gondolatok támogatják az érzelmi, in-tellektuális és sze-mélyes növekedést Az irányítás ösztönzi az érzések iránti nyitottságot Az érzelmeket érzékeljük és azok a kogníciót automatikusan befolyásolják Az érzelmekre és az érzelemmel kap-csolatos informá-cióra figyelünk Az érzelem vele-járóit az érzéstől a jelentésig figye-lembe vesszük Az érzelmeket észleljük és kifejezzük Az érzelmek a kognitív rendszerbe, mint észrevett és befolyást gyakorló jelzések lépnek be A kapcsolatra vo-natkozó érzelmi jel-zéseket megértjük a-zok interaktív és idő-beli velejáróival együtt

Az agresszió Etológiai fogalomként kezelték az agressziót: Konrad Lorenz (1903-1989) Nikolaas Timbergen (1907-1988) Csányi Vilmos (1999)

Összesen hét fajta agressziót különíthetünk el az állatoknál, zsákmányszerző agresszió, mely mögött általában nincsen indulat, háziállatoknál éppúgy megfigyelhető. a hímek agressziója a nőstények megszerzéséért, a sebzett állat agressziója, a félelem miatt bekövetkező agresszió (mint a sarokba szorított patkány támadása), az anyai agresszió, a territoriális, azaz területvédő agresszió (elsősorban halaknál végzett kutatások), a „csipkedési sorrend” (baromfiknál), mely a csoporton belüli dominanciával áll összefüggésben.

Az agresszió biológiai okait kutatva rájöttek a tudósok, hogy a hipotalamusz speciális területeinek ingerlése agresszív, gyilkos viselkedést vált ki. A hipotalamusz ilyen irányú vizsgálatát már a múlt század 30-as éveiben, Hess svájci kutató elkezdte. A pszichológusok majmokkal végzett kísérleteiben az agresszív válasz nem automatikus, számított a tapasztalat és a szociális hatás. Az embereknél a pszichosebészet hasonló eredményekre jutott.

Más kísérletek az emberi agresszió alapját a tesztoszteron hormon magas szintjével igyekeztek indokolni. A másik alapvető – az agresszió mibenlétéről szóló – pszichológiai elmélet az agressziót tanult válaszként értelmezi. A szociális tanuláselmélet a megfigyeléses tanulás, a kognitív folyamatok jelentőségét hangsúlyozza.

A SZORONGÁSRÓL: Az interakcionista megközelítésben többféle szorongást értelmezhetünk: általános szorongásosság, mint személyiségvonás (trait) a tényleges szorongásos állapotot (state) (Zuckerman 1976). teljesítményhelyzetekhez kötődő. teljesítmény, vagy tesztszorongás.

Tovább bontva a szorongásosságot, lehetnek emberek, akik intellektuális, megint mások talán motoros teljesítményhelyzetben vagy esetleg sajátos társas interakcióban mutatnak fokozott szorongásosságot. A vonás-helyzet interakciós elmélet alapján tehát szükségszerűen sokféle szorongásosság megkülönböztethető, és megkülönböztetendő.

A szorongás folyamatjellegű értelmezése: Kognitív kiértékelés elmélet: Arnold (1963) definíciója már erre utal. Lazarus (1993): Elsődleges kiértékelés: a személyes jelentőség (fenyegető ártalom, vagy kihívás) Másodlagos kiértékelés: okok (ki a felelős) és lehetőségek az elhárításra, a megoldásra.

Az érzelmek közvetítő szerepe a szervezet biológiai állapota és a viselkedés között alarm mozgósítás adaptáció elhúzódó adaptáció kimerültség betegség jelei stresszteli környezet ÉRZELMEK átmeneti adaptáció visszatérés a normális egyensúlyi állapothoz támadó vagy menekülő viselkedés

A szorongás és a megküzdés (coping) kapcsolata A szorongás dinamikájában elsődleges értékelés során dől el, hogy az aktiváló feltételekhez az egyén jótékony vagy kártékony következményt társít. A következő értékelési szakasz, hogy amennyiben negatív következmény elvárás van, akkor lehetséges-e egyáltalán a negatív következmény elhárítása. A második szakaszban dől el, hogy az elsődleges veszélyérzet átértékelődik-e kedvező következményelvárássá, vagy rögzül a szorongásos állapot, ami az inkompetencia, a tehetetlenség érzésével, a kognitív interferencia révén, a teljesítmény romlását eredményezi. Oláh (1993).

A megküzdés modelljei Pszichoanalitikus teóriák Állatpszichológiai modell (Levin és Ursin, 1980 ) Trait modellek (Byrne 1964) Kognitív tranzakcionalista coping modell (Lazarus, 1974)

A megküzdés jellemzői Stone és Neale (1984): "megküzdésnek tekinthető minden olyan cselekvés vagy kognitív művelet, amelyet egy egyén tudatosan alkalmaz egy stresszteli szituáció kezelésére vagy az anticipált fenyegetés hatására keletkező feszültség feldolgozására". Célirányos, szándékos, akaratlagos kognitív és viselkedéses erőfeszítés, amikor a személy úgy értékeli helyzetét, hogy az meghaladja aktuális forrását A megküzdéses válaszok a stresszorra adott szándékos fizikai vagy mentális reakciók amelyek a környezetre és a belső állapot megváltoztatására irányulnak.

A Megküzdési Mód Preferencia kérdőív (Oláh, 1993) 80 tételes szituáció-reakció kérdőív 4 fokú gyakorisági skála Faktorok: Probléma centrikus reagálás Támaszkeresés Feszültség kontroll Figyelem elterelés Emóció fókusz Emóció kiürítés Önbüntetés Belenyugvás

Paradigmaváltás a stresszkutatásban Antonovsky – salutogenikus modell: a patológiás következmények vizsgálata helyett a stresszel szembeni védelmet biztosító személyiségtényezőket kutassuk. Teóriák: kontrollképesség (Averill, 1973; Rothbaum, Weisz and Snyder 1982; Bryant 1989, Steptoe, 1989); tanult leleményesség (Rosenbaum (1988); keményen helytálló személyiség (Kobasa és Maddi, 1977); diszpozicionális optimizmus (Scheier és Carver 1983); koherencia érzés (Antonovsky (1979); éntudatosság (Fenigstein és mtsai (1975).

A Pszichológiai Immunrendszer (Oláh, 1993, 2005) Megközelítő-monitorozó” „Mobilizáló-alkotó- végrehajtó” „Önszabályozó” alrendszer alrendszer alrendszer Pozitív gondolkodás Kihívás és rugalmasság Szinkronképesség Koherencia érzés Énhatékonyság érzés Kitartás Kontroll érzés Öntisztelet Impulzuskontroll Növekedésérzés Leleményesség Érzelmi kontroll Társas monitorozás Társas mobilizálás Ingerlékenység- képessége képessége gátlás Szociális alkotóképesség A kérdőív (Oláh, 1997) 80 kérdés 4 fokú skála (Mennyire jellemző rám) 16 faktor