A munkanélküliség

A munkanélküliség következményei

Gazdasági hatások Jövedelem csökkenése Anyagi kényszerhelyzet Elszegényedés

Életmódbeli hatások A napi aktivitás megváltozása „Mivel töltsem a szabadidőmet?” Csökken az aktivitási szint A munkanélküli passzívvá válik Több idő alvással, tévézéssel Fizikai mozgástér beszűkül, több idő a lakáson belül

Érzelmi hatások Reményvesztettség Kiábrándultság,apátia, levertség Frusztráció Érzelmi hullámzás Reménytelenség a jövővel szemben Unalom érzése Az idő szétfolyása

Az énre gyakorolt hatások Romlik az önbecsülés Csökken az önbizalom Kisebbrendűség érzés Az állását vesztett személy másnak látja magát és a környezete is másnak látja őt

Függőségi állapot Alkoholfogyasztás nő Dohányzás erősödik Növekvő marihuána fogyasztás fiatal férfiaknál

A bűnözésre, erőszakos cselekedetekre való hajlam erősödése Catalano (1993)szerint 6x hajlamosabbak voltak erőszakos cselekedetekre A munkanélküliek mint áldozatok is gyakrabban szerepelnek (!)

A közösségi és politika aktivitás csökkenése Jelentősen csökkent a helyi politikai szervezetek taglétszáma

Testi, lelki egészségre gyakorolt hatás Szomatikus egészség romlása Stressz Magas vérnyomás Fizikai megbetegedések Mentális egészség hanyatlása Öngyilkosságok száma nő

Társas aktivitás változása Társas kapcsolatok beszűkülése Elmaradnak az ismerősök A munkanélküli ritkábban megy társaságba Megszakad a kapcsolat a volt munkatársakkal(!)

A családi kapcsolatok romlása A munkanélküli ffiak feleségeinél szorongás, ellenségeskedés,depresszió A válások száma megnő Megváltozik a családi légkör,a házastársi kapcsolatok minősége

A munkahelyen maradók elkötelezettségének csökkenése Az elbocsátások negatív hatást gyakorolnak a munkahelyen maradó dolgozókra is

„Sikeres” munkanélküliek Az állás elvesztése pozitív hatást gyakorolt az életükre Fontos értékeket fedeztek fel életükben Új képességekre találtak rá önmagukban Sajnos kevés ember esetében fordul ez elő Főként menedzsereknél, magasan kvalifikált dolgozóknál

A munkanélküliség hatásait módosító személyes és környezeti tényezők

A lélektani reakciókra hatást gyakorló tényezőket három nagy csoportra oszthatjuk A munkanélkülivé válás módja Környezeti tényezők Személyes tényezők

A munkanélkülivé válás módja Strukturális okok: a termelés szerkezete megváltozik, az elavult szakmával rendelkező munkásokat elbocsátják Munkaerő áramlás ( frikcionális munkanél-küliség):a régi munkahely elhagyása és az új elfoglalása között eltelik egy kis idő Recessziós munkanélküliség:a gazdaság visszaesése miatt a termelés csökken - elbocsátások

Outplacement „Gondoskodó leépítés” A cégek igyekeznek elhelyezkedést segítő programokkal támogatni az elbocsátott munkaerőt

A munkanélküli egyéni megküzdését segítő környezeti tényezők Szociális támogatás: családtagoktól, barátoktól kapják csak az álláskeresésre vonatkozó támogatás gyakorol hatást a mentális egészségre a nők nagyobb arányban veszik igénybe

A munkanélküli egyéni megküzdését segítő környezeti tényezők Munkaerőpiaci lehetőségek: Ha a munkanélküli lakóhelyén magas a munkanélküliség, akkor rosszabb a lelki-egészségi állapota a munkanélkülieknek A rossz elhelyezkedési esélyek mind a munkanélküliség ideje alatt, mind az elbocsátás előtt, sőt az újbóli elhelyezkedés alatt is fokozzák a szorongást, stresszt

A munkanélküli egyéni megküzdését segítő környezeti tényezők Államilag támogatott programok: Pl.:Álláskereséssel foglalkozó csoportos tréningek Csökkentik a munkanélkülivé válás káros negatív lélektani hatásait Negatív hatású viszont a munkaügyi központokban tapasztalt személytelen bánásmód Akik aktívan keresnek állást, azok nem keresnek kapcsolatot a munkaügyi központtal viszont!

A munkanélküli egyéni megküzdését segítő környezeti tényezők Kulturális jellemzők: A fejlettebb országokban az emberek jobban bíznak abban, hogy újra munkát találnak és a szociális ellátó rendszer is jobb A fejletlenebb országokban a munkanélküliség komolyabb lélektani következményekkel járhat

Személyes szociodemográfiai tényezők Életkor: A középső korosztály sokkal nehezebben viseli a munkanélküliséget→családfenntartás anyagi felelőssége Nyugdíj előtt állók könnyebben→nyugdíjba vonulás lehetősége, A fiatalok könnyebben→család támogató szerepe

Személyes szociodemográfiai tényezők Nemi különbségek: Kutatások nem találtak különbséget a munkanélküliségre adott reakciókra Az önálló családfenntartó nők hasonlóan reagálnak, mint a hasonló helyzetben lévő ffiak

Személyes szociodemográfiai tényezők Iskolai végzettség: Pozitív erőforrás lehet a munkahely megtartása és új munkahely szerzése során A vezető beosztás viszont súlyosbító faktor lehet A „fehér gallérosoknak” a munka jelentősebb szerepet tölt be az identitásukban A vezetők jobban szoronganak az új munkahelyükön, hogy megfelelnek-e a kihívásoknak

Személyes szociodemográfiai tényezők Pénz, anyagi helyzet: Párhuzam mutatható ki az érzelmi állapot és az anyagi állapot romlása között Rosszabb a lélektani státusza azoknak, akik semmiféle anyagi tartalékkal nem rendelkeznek Ahol magasabb a munkanélküli segély, ott nem olyan rosszak a lélektani hatások ( pl.: Hollandia) kivétel: egy Svéd tanulmány Segélyezettnek lenni viszont olyan társadalmi stigma, ami rontja az egyén önbecsülését

Személyes lélektani tényezők Az egyén céljai,elköteleződései, tervei A munkavállalás iránti elköteleződés Önbecsülés A pozitív önértékelésűek jobban viselik a lélektani terheket A negatív önértékelésűek jobban elfogadják az állásokat

A munkanélküliség lélektani következményeit magyarázó elméletek

Jahoda funkcionális elmélete Marie Jahoda Marienthalban végzett kutatások eredménye ( Ausztria) 1930-as években történt A legtöbbet idézett munka a munkanélküliség lélektani következményeivel foglalkozó pszichológiai és szociológiai művek sorában

Az egyén mentális egészségének a fenntartásához megfelelő szociális környezetre van szükség. A szociális környezet fontos eleme a munka is.

Jahoda szerint a munka: Megszabja az adott nap időstruktúráját Rendszeres társas kontaktust biztosít családon kívüli személyekkel Olyan célokat követel meg az egyéntől, amelyek túlmutatnak az individuális törekvésein Meghatározza a statust és az identitást Aktivitásra késztet

A munka strukturálja az időt A napot, hetet, hónapot, sőt akár az évet is E struktúra elvesztése az időben történő tájékozódás zavarához vezet A munkanélküliek kevésbé használták ki az idejüket, nem szervezettek, nem céltudatosak Gyakoribb a depresszió a körükben

A munka közös élményekre és ezek megosztására ad lehetőséget A társas érintkezés az ember alapvető szükséglete A munka biztosítja a társas szükségleteket a családon kívül is! A szociális kapcsolatok fontos szerepeket töltenek be a nehéz élethelyzetekkel történő megküzdésben is. A szociális izoláció viszont felerősíti a lelki problémákat

A munka az alkotás örömét, a hozzáértés, kreativitás élményét nyújtja Még a kevéssé kielégítő munka is lehetőséget nyújthat a teljesítmény sikerélményének átélésére Az egyén azt érezheti, hogy neki is szerepe van egy termék létrehozásában, vagy egy szolgáltatás megvalósításában

A munka a személyes identitás és status forrása A munka nemcsak a dolgozónak, hanem családjának a statusát is jelzi (pl.: házasságok: titkárnő-főnök, ápolónő-orvos stb.) Hatást gyakorol a gyermek iskolában elfoglalt helyére, és ezáltal annak önképére is (Pl.: a pedagógus hogyan ítéli meg) A munkanélkülieknél ezért csökken az önértékelés

A munka az aktivitás forrása Minden munka bizonyos mértékű mentális é fizikai aktivitást igényel a dolgozótól.

Összefoglalva: A munkanélküliség destruktív pszichológiai következményeit az okozza, hogy megszűnnek a mentális egészség fenntartásához szükséges látens tényezők. A munkanélküli személy kívül reked abból a társadalmi intézményből,amely alapvető pszichológiai szükségleteit kielégíthetné.(lsd Maslow piramis)

Jahoda elméletének kritikája A pénz, az anyagiak szerepének relatív elhanyagolása Nem veszi figyelembe, hogy a munkanélküliség negatív hatásai változnak az életkorral.( a felnőttkor derekán élők sokkal súlyosabban élik meg a munkanélküliséget)

Warr vitaminmodellje Warr szerint a lelki egészség megőrzéséhez szükséges környezeti tényezők a következők: A pénz A fizikai biztonság Az értékes társadalmi pozíció A kívülről kitűzött célok A változatosság A környezete bejósolhatósága A kontroll A képességek felhasználása A társas kapcsolatok

Warr elméletének megalkotásához egy orvosi modellt használt, a vitaminok feltételezett hatásmechanizmusát. Bizonyos környezeti tényezők úgy viselkednek, mint az A és D vitamin: szükség van belőlük valamennyi mennyiségre, de a túlzott használat már ártalmas a szervezetre

Ilyen „A és D” vitaminok: A külső meghatározott célok, a változatosság,a bejósolhatóság,az ellenőrzés,a képességek használata,a társas kapcsolatok. Pl.: egy dolgozó munkája ne legyen nagyon monoton, de legalább ennyire ártalmas a túlzott változatosság is, mely állandó stressz helyzetet jelent.

A „C” vitamin Más tényezőknél azonban jobban érvényesül a „minél több, annál jobb” elv. Pl.: a pénz, a fizikai biztonság,az értékes szociális pozíció

A cselekvési esélytelenség elmélete Fryer 1992 A munkanélküliségnek a mentális egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatását szerinte nem a pszichológiai, hanem az anyagi depriváció okozza. A negatív következmények a szegénységgel függnek össze

Fryer az egyént aktívnak, kezdeményezőnek, jövőorientáltnak látja, aki irányítja saját sorsát. Azért jelentős csapás számára a pénztelenség, mert meggátolja a cselekvésben, nem biztosít számára eszközöket, elbátortalanít, alkalmatlanná tesz és megfosztja a jövő tervezésének és megvalósításának lehetőségétől.