Isten misztériumának előzetes kérdése Kereszténység a kultúrák válságában Szombathely, 2012. március 21. Dr. Németh Norbert

misztérium A különböző vallásokban gyakran előfordul a misztérium kifejezés, jelezvén Isten nemcsak felfoghatatlan végtelenségét, teljességét, hanem a Vele való személyes kapcsolatot is. A misztérium oly történést jelez, amelyben magával az Istennel, az istenség jelenlétével, erejével, végtelenségével és teljességével találkozik az ember és részesedik Isten valóságában. Mindez emberileg felfoghatatlan, titokzatos módon történik.

misztérium A vallásos tapasztalat alapos vallástörténeti és vallásbölcseleti kutatások fényében úgy tűnik két forrásból ered. Isten, mint Teremtő és Isten, mint Megváltó, Üdvözítő. Az egyik alapvető léttapasztalat emberi egzisztenciánk megtapasztalása. Egzisztenciánk alapjaiban kérdéses, rejtélyes; eleve túllép önmagán, transzcendenciával rendelkezik. A másik alapvető léttapasztalat, amelyben az ember felfedezi a teremtő Istent, az embernek a világban való léte, a világgal való szembenállása.

monoteizmus, monolatria, politeizmus és ateizmus Egy Isten van kizárólagosan, egy Isten van, „sok isten van”, „nincs Isten” monoteizmus, monolatria, politeizmus és ateizmus

A vallás feltétele: Isten létezése. Az ember hite.

MIT JELENT „HINNI”? Credere = hinni Credere aliquid = valamit hinni Credere aliqui = valakinek hinni Credere in aliquem = valakiben hinni

A hit értelme A hit a teljes embert érinti és formálja. Az az ember, aki azt állítja, hogy hisz valamiben, de az élete nem „bizonyítja” be, ő valójában nincs meggyőződve, hogy a hitéhez érdemes ragaszkodni. Más szóval hihetünk tévesen.

A Hit két megközelítése A hitet lehet a „lényegi tartalmának” oldaláról nézni, vagy lehet „a személyes beleegyezés és elfogadás” oldaláról nézni. Egyik szint egy főnév jellegű fogalom, és a másik szint egy ige, amely dinamikus, személyes, élő.

Akadályok a hitben: Irreális elvárások a hittel kapcsolatban. Csalódás Istenben. Csalódás az emberben. A „hívő” ember példája nem „hiteles”. Hamis önbizalom. A megosztott figyelem.

A HELYES ISTENKÉP KIALAKÍTÁSA A KINYILATKOZTATÁS ALAPJÁN létezik tehát helyes és helytelen istenkép

Istenképek (forrás: K. Frielingsdorf, Istenképek, Bp. 2007.) Az előadás abban segít, hogy az Istenről alkotott saját, sokféle elképzelésünkkel szembesüljünk, amelyek többnyire a gyermekkorban gyökereznek. Csak a tudatos szembesülés teszi lehetővé, hogy felszínre kerüljenek egyes torz, megbetegítő elképzelések, másrészt, hogy felismerjük az igazi Istent.

Istenképek Távoli Isten. Az ilyen ember sokat tud Istenről, de nem engedi közel magához, érzelmileg érintetlen. A haver Isten, a fenti ellentéte, amikor elfelejtkezünk arról, hogy Ő háromszor szent, szuverén uralkodó, aki feltétlen tiszteletet érdemel. Jóságos nagypapa Isten, aki úgy szeret, ahogy vagy, és nem támaszt követelményeket. Kemény bíró, aki elítél, akinek soha nem lehet megfelelni. Könyvelő Isten, aki mindent beír az életed könyvébe, és a végén számon kéri. Nincs megbocsátás és nincs újrakezdés. Teljesítmény Isten, akinek csak az számít, amit megtettél. Nem az számít, aki vagy, hanem amit megteszel. Tűzoltó Isten, akit csak akkor kell hívni, amikor nagy baj van, egyébként nincs rá szükség.