A testnevelés tanításának módszertana Ihász Ferenc PhD. 2014.

51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről, 1. melléklet: Kerettanterv az általános iskola 1–4. évfolyam számára. http://kerettanterv.ofi.hu/index.html, letöltve: 2014. 01. 27. „Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott mozgásvégrehajtás alapjainak az elsajátítása a legfontosabb cél. A tanulási folyamat egészét át kell hatnia a nagyfokú sikerességnek, az élményszerzésnek, a kihívást jelentő, örömteli mozgásos tevékenységeknek, amelyek a játékosság módszerével együtt formálják a testneveléshez és sporthoz fűződő pozitív attitűdbázist.”

A testnevelés óra… A rendszeres, élethosszig tartó fizikai aktivitás (testmozgás) az egészségtudatos magatartás és életvezetés alapvető feltétele. Ebben a primer prevenciós feladatban a tanulók fizikai fittségének folyamatos fejlesztése elengedhetetlen az egészségi állapot hosszú távú fenntartásához, javításához. A testnevelés órák a többi tantárgyhoz hasonlóan tanóra jellegűek. A testnevelés tanóra jellege jelzi, hogy az iskolai nevelő- oktatói-képző munkába szervesen illeszkedő… Az egyes órák a testnevelés folyamatában összefüggő láncolatot alkotnak.

A testnevelés órák sorozatának az alábbi alapvető feladatokat kell teljesítenie: a) a tanterv által előírt óraszámban a tanulók egészséges fejlődését biztosító rendszeres hatásrendszert, b) a tantervben előírt készségek és képességek fejlesztését, a cselekvéstanulást, c) a rendszeres gyakorlási lehetőséget, d) a folyamatos alkalmazási lehetőséget, e) a készségek megőrzése érdekében a rendszeres ismétlést A testnevelési óra legáltalánosabban értelmezett feladatának azonban a Tanterv által előírt, meghatározott óraszámban…

Óratípusok a/ vegyes típusú (kombinált) óra b/ új ismeretet feldolgozó óra c/ gyakorlati alkalmazásra szánt óra d/ ismétlésre, rendszerezésre szánt óra e/ ellenőrző óra

A testnevelés óra sajátosságai 1.) Az órák elején a többi tantárgy órájától eltérő szervezési feladatokat kell megoldani (sorakozás? Jelentésadás? stb.) A tanulók szervezetét elő kell készíteni a fokozott fizikai megterheléshez. Ennek az előkészítésnek két irányúnak kell lennie: egyrészt a tanulók szervezetének általános bemelegítése, másrészt az óra didaktikai jellegű feladatainak megfelelő tartalmi jellegű speciális előkészítése. 2.) Az óra középső, legnagyobb időtartamú részét úgy kell megterveznünk, hogy a lehetőség szerint azonos szinten tartsuk a fokozottabb terhelést. Ez a legtöbb esetben nem könnyű feladat, mert az itt tanulásra, gyakorlásra, ismétlésre stb. kerülő mozgásanyag függvénye is. A gyakorlás megszervezésével, a foglalkozási forma célszerű megválasztásával közelebb kerülünk a feladat teljesítéséhez. 3.) Az óra végén a tanulók fokozott terhelés állapotából le kell (viszonylagos nyugalom) állapotába. A testnevelés óra szerkezeti felépítését állandó… Az órák elején felfelé ívelő, a középső részben viszonylag állandó, az óra végén lefelé ívelő terhelési szintek váltakoznak

Számos diák számára nem fontos, hogy minden esetben a maximumon, vagy ahhoz közel teljesítsen, ráadásul az egészség szempontjából nem is cél a magas szintű teljesítmény. Ha azonban az egyéni teljesítménycélt a tanuló önként, az addigi legjobb eredményét meghaladóan jelöli ki, természetesen lehetőséget teremthetünk számára az egyéni kihívás teljesítésére.

Az öntesztelés és önértékelés alapú tesztelés célja, hogy a diákok képessé váljanak saját fittségi állapotuk nyomon követésére. Ebben a folyamatban az első lépés, hogy a tanulók értsék az egyes fittségi összetevők egészségi állapottal kapcsolatos összefüggéseit, sajátítsák el a NETFIT® tesztjeinek pontos végrehajtását, valamint az értékelés módszerét. A diákok a saját korábbi eredményeikhez, kitűzött egyéni teljesítménycéljaikhoz, illetve az egészségsztenderdekhez egyaránt viszonyíthatják teljesítményeiket.   Az egyéni tesztelés célja, hogy pontos információt adjon az egyén fizikai fittségi állapotáról. A tesztelés során egy társ, a pedagógus vagy éppen a szülő jelenléte és közvetlen segítségadása támogatja a NETFIT® felmérésének megvalósítását.

Az óraelemzés-önértékelés szempontjai 1.) Az óra célja, feladata A képzés mely időszakában,milyen képesség vagy képesség együttes fejlesztése folyik Az óra feladata: tananyagtartalom Az előkészítő rész célja, feladata, tervezése vezetése feladatátadások módja, cél-és rávezető gyakorlatok, Az előkészítő –és a főrész.

2.) Főrész célja, feladata, tervezése, vezetése feladatátadás módja foglalkoztatási formák integrált oktatás lehetősége fokozatosság, egymásra épülés, játékkiválasztás

3.) Befejező rész célja, feladata, tervezése fő -és befejező rész kapcsolata, befejező rész játékkiválasztásának szempontjai, az óra értékelésének hatékonysága, Szervezési feladatok (óra előtt, alatt, után) 4.) Kompetenciák fejlesztése Beszédmód szaknyelv 5.) Motiválás lehetőségei, hibajavítás A tanító helyezkedése, mozgása, Időbeosztás 6.) Nevelési lehetőségek 7.) Összefoglaló értékelés

Testnevelés tanítás módszertana ZH. 2014 Jelölje meg az alsó tagozatos testnevelés legfontosabb célját! Miért fontos az „öntesztelés” és „önértékelés” a testnevelésben? Mutassa be, milyen kapcsolat áll fenn a „funkcionális-és a sportági” mozgásformák között (keressen, legalább két példát)! Mutassa be a „személyiséget alkotó alapképességek” három legfontosabb elemét, majd részletezze (a motorikus képességeket)! Sorolja fel (legalább ötöt) a „fittségi állapotot” befolyásoló tényezőket! Tervezzen és rajzolja le) egy (4;8 ütemű) szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatot, majd elemezze röviden, milyen hatást ér el vele!