Definíciók Ihász Ferenc PhD.

Demográfia fogalma A demográfia az a történelmileg viszonylag kései tudomány, amely vizsgálja a népesség nagyságát, összetételét, területi elhelyezkedését, ezek változásait, a változások összetevőit és okait; feltárja a népesedési folyamatok törvényszerűségeit, valamint a népesedés jelenségeihez fűződő társadalmi-gazdasági-környezeti kölcsönhatásokat; az előzők ismerete alapján kutatja a népesség jövőben várható alakulását, valamint a demográfiai, a reprodukciós folyamatok befolyásolási lehetőségeit (Balázs – Horváth 1995).

A népesedési politika A népesedési politika a demográfiai folyamatok megváltoztatását vagy a nem kívánt változások megakadályozását célzó gyakorlati, gazdasági, adminisztratív állami intézkedéseket, ezek elveit és eszközeit vizsgálja.

A jogi családi állapot szerint megkülönböztethető státuszok nőtlenek és hajadonok – akik még sohasem kötöttek házasságot, házasok – akik házasságot kötöttek és házasságuk fennáll, özvegyek – akiknek házassága a másik fél halálával megszűnt, és újabb házasságot nem kötöttek, elváltak – akiknek házassága a házasság felbomlásával megszűnt, és újabb házasságot nem kötöttek.

A házasság fogalma A házasság a férfi és a nő közötti kapcsolat formáját szabályozó, történelmi fejlődés során kialakult társadalmi intézmény.

A válás fogalma A válás – demográfiai megközelítésben – a házasság bírói úton történő jogerős felbontása.

A halál fogalma A halálozás az ENSZ Statisztikai Bizottságának ajánlása szerint “az élet minden jelének végleges elmúlása, az élveszületés megtörténte után bármely idővel (az életműködésnek a születés utáni megszűnése, a feléledés képessége nélkül)” (Demográfia, 1996, 243. o.).

Vándorlás fogalma Állandó jellegű, amikor a lakosság állandó lakhelyét megváltoztatja. Ideiglenes vándorlás, amikor a lakosság állandó lakhelye nem változik. Ingavándorlás, amikor a lakosság munkahelye és lakóhelye más településen van.

A demográfiai folyamatok tehetetlensége A népesség korösszetétele hosszú távra szóló adottság. A fiatal népesség akkor is növekvő, ha csökken a gyermekszáma és / vagy az élettartama. Az idős népesség akkor is csökkenő, ha emelkedik a gyermekszáma és / vagy az élettartama. A nemzetközi vándorlás csak igen nagy volumenek esetén és hosszú idő alatt módosítja a korösszetételből adódó meghatározottságokat.

A szocializáció fogalma Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát nevezzük szocializációnak.

A műveltség fogalma A szocializáció tartalma: maga a kultúra, vagyis mindazoknak az (1)anyagi és (2)szellemi javaknak az összessége, amit az emberiség létrehozott. A személyiség létezésének az a feltétele, hogy ontogenezise során e kultúrának az elemeit elsajátítsa, interiorizálja. Az interiorizált kultúrát nevezzük műveltségnek.

Az egészségi állapot fogalma Az egészségi állapot az egészségkultúra azon része, amely sok részében közvetlenül nem interiorizálható, esetleg csak az életmód közvetett behatásával.

Az egészség fogalma Az egészség az egyén valamennyi működéséből összegződő állapot, másrészt egyensúlyi állapot, amely időben változó, különböző fokozatú átmenetet képezhet a veszélyeztetettség és a betegség állapotai felé. Az egyén csak szubjektíven képes saját egészségi állapotát átélni, minősíteni, megváltoztatandónak ítélni.

A prevenció fogalma és szinterei A primer prevenció az egészséges emberekre irányul (szűrővizsgálatok, anya-gyermekvédelem, foglalkoztatás egészségügy, stb...). A szekunder prevenció az egészségesekre, a kockázati helyzetekben levőkre, és a betegekre irányul (mentálhigiénés klub, kismama gondozás, stb...). A tercier prevenció a kompenzált állapotú, egyensúlyban levő idült betegekkel, az utógondozottakkal, és a rehabilitációra szorulókkal foglalkozik (gondozóhálózatok).

Az egészségnevelés területei Szomatikus: higiénés nevelés (személyi és környezeti), a betegségek elkerülése, kondicionálás (testnevelés, fittség, állóképesség), baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás, táplálkozás, önvizsgálat-önszűrés. Pszichés: egészséges életvezetés (napirend, életrend), stressz-elhárítás (harmónia, rendszeresség), deviancia profilaxisa, érzelmi nevelés (empátia, nonverbális- és metakommunikáció), akarati nevelés és a relaxáció. Szociálhigiéné: kedvező társas miliő működtetése, kommunikációs nevelés, szerepfeszültségek feloldása, társadalmi izoláció prevenciója, szociális háló.

Az egészségprobléma fogalma „Az egészségprobléma az egészség kisebb megromlása (pl. enyhébb nyugtalanság, fáradtság, rossz közérzet), amely annak tartóssága, súlyosbodása, illetve egyéb társuló probléma esetén orvosi diagnózissal jellemzett „betegséggé” válhat. Az egyén testi, lelki és szociális állapota együttesen határozza meg az egészségi állapotot, amely a teljes egészségtől a halálig terjedően széles skálán változhat. Ezt a holisztikus szemléletet tükrözi a WHO 1948-ban elfogadott egészség definíciója is, amely szerint az egészség nem pusztán a betegség és fogyatékosság hiánya, hanem a teljes fizikai, mentális és szociális jóllét állapota.

Az egészség szűkebb értelmezése Az egészség ennél leszűkítettebb és pozitív tartalmú értelmezése is mindenképpen magába foglalja a fizikai és mentális funkcionalitás megfelelő szintjét. Ez a megfelelőség azonban nemcsak az egyén szempontjából vizsgálható, hanem az adott társadalmi környezeten belül átlagosan elvárható cselekvőképesség és önkiteljesítési lehetőségek szempontjából is. Tehát az egészség társadalmi szempontból is -részben –viszonylagos fogalom.”

Az egészséget meghatározó tényezők Az egészségi állapotot az egyén tulajdonságai – beleértve a genetikus tulajdonságokat is –, valamint szűkebb és tágabb környezete határozza meg. Az egészségi állapotot befolyásoló egyéni tényezők közé tartozik az szociális-gazdasági státusz, az életmód, az egészségtudatosság, a problémákkal való megbirkózási képesség. A legjelentősebb környezeti tényezők: a fizikai környezet, a szociális- és anyagi helyzet, az egészségügyi ellátás hozzáférhetősége és minősége. Az egyéni és környezeti tényezők egymással bonyolult kölcsönhatásban vannak, továbbá az egyén egészségi állapota is visszahat az őt befolyásoló tényezőkre.

Az egészség definíciója - anatómiai integritás, (megfelelő szintű izom-ideg koordináció, megfelelő keringési teljesítmény, stb.), - alkalmasság értékes szerep betöltésére a családban, a munkahelyen és a társadalomban, - alkalmasság a fizikai, biológiai és szociális stresszhelyzetek feldolgozására (a megküzdés képessége, tolerancia, szolidaritás képessége, stb.), - a jóllét érzése, - mentesség a megbetegedés és az idő előtti halálozás fenyegetésétől. Strokes és társai (1982) Leegyszerűsítve: az egészség a funkcionalitásnak az egyén számára megfelelőnek ítélt szintje. tekintettel arra a körülményre, hogy tökéletes egészség a gyakorlatban nem létezik, döntő tényező az egyén egészségérzete, azaz milyen mértékben elégedett [1]fizikai, [2] szellemi és [3] szociális állapotával. Az objektív mutatókkal jellemzett egészségi állapot gyakran nincs összhangban az egyén egészségérzetével. Máskor a fizikálisan és mentálisan viszonylag jó egészségi állapotot is kedvezőtlennek ítéli meg az egyén nyomasztó szociális-gazdasági gondjai közepette.

A holisztikus egészségszemlélet figyelembe veszi az alábbi dimenziókat: Fizikai egészség, a testi képességek. Mentális egészség, a gondolkodási és döntéshozatali képesség. Érzelmi egészség: tudatában van érzelmeinek és kifejezi. Szociális egészség: a társadalomba való integrálódás. Lelki egészség: a morális és vallási alapelvek számításba vétele. Szexuális egészség: szexualitását megfelelően fejezi ki.

Kiemelt („major”, „hagyományos”), módosítható rizikófaktorok Magas vérnyomás Abnormális lipidszintek Dohányzás Mozgásszegény életmód Egészségtelen táplálkozás Diabetes mellitus

További („minor”), módosítható rizikófaktorok Alacsony társadalmi státus Mentális betegségek (depresszió) Pszichoszociális stressz Túlzott alkoholfogyasztás Bizonyos gyógyszerek Lipoprotein(a)

Nem módosítható rizikófaktorok Életkor Öröklődés, családi halmozódás Nem Etnicitás

A szegény és a szegénység fogalma A megélhetéshez (kibontakozáshoz) szükséges anyagi javak lehetőségének tartós hiánya. Közgazdasági értelemben véve szegény az, aki a megélhetéshez minimálisan szükséges javakat prostitúcióból, koldulásból, szociális támogató programokból, vagyis nem munkavégzésből, illetve nem munka-és tőkepiaci tevékenységből (műveletekből) szerzi meg. Szociológiai értelemben szegény az a személy, aki az adott ország létminimum szintje alatt él.

Természetes szaporodás (fogyás): az élveszületések és a halálozások különbözete. Tényleges szaporodás (fogyás): a természetes szaporodás (fogyás) és a vándorlási (belföldi és nemzetközi) különbözet (+,–) összege. Gyermeknépesség eltartottsági rátája: a gyermeknépesség (0–14 éves) a 15–64 éves népesség százalékában. Idős népesség eltartottsági rátája: az idős népesség (65–X éves) a 15–64 éves népesség százalékában. Eltartott népesség rátája: a gyermeknépesség (0–14 éves) és az idős népesség (65–X éves) a 15–64 éves népesség százalékában. Öregedési index: az idős népesség (65–X éves) a gyermeknépesség (0–14 éves) százalékában.

Teljes termékenységi arányszám: azt fejezi ki, hogy az adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet. Várható átlagos élettartam: azt fejezi ki, hogy a különböző életkorúak az adott év halandósági viszonyai mellett még hány évi élettartamra számíthatnak.