KÖRNYEZETI KÁROK, KÖLTSÉGEK, KOCKÁZATOK Környezetgazdaságtan – X. Előadás Előadó: Németh Nikoletta

Tartalom Környezeti károk – keletkezése, gazdasági és környezeti kár Környezeti károk, károk értékelése, makrogazdasági és mikrogazdasági kár Környezeti kockázat összetevői Környezeti kockázat-menedzsment

Környezeti károk Kialakulás oka Károk képződésének lépései: Szennyezőanyag kibocsátás Környezet állapota Hatások Károk pénzbeni meghatározása Károk csoportosítása Közvetlen és közvetett kár Anyagi termelésben, álló alapokban, termelési tényezőkben, életkörülményekben jelentkező kár Mérhetőség sz.: értékben mérhető, számszerűsíthető, mérési módszerekkel nem közelíthető

Környezeti károk fajtái Gazdasági kár – elmaradt haszon, plussz ráfordítás Környezeti kár: Természeti környezetben okozott kár Makrogazdasági környezeti kár: Tisztítás + vagyoni kár + fejlődés visszaesése + nemzeti vagyon értékcsökkenése Kmg=Ke+Ká+Kn+Kv+Kl+Kt+Km Mikrogazdasági környezeti kár

Környezeti költségek Externália költségvonzata Erőforrások ingyenességének megszűnése Fejlesztési költségek Újratermelési folyamathoz szükséges: Kitermelés Raktározás, szállítás Elsődleges feldolgozó tevékenység Későbbi feldolgozási fázisok

Környezeti költségek folyt. Környezeti kár közgazdasági oldalról: Környezetszennyezés miatt elpusztult nemzeti jövedelem Környezetszennyezés nélkül szükségtelen jövedelemfelhasználás Fogyasztás és termelés nélküli beruházás és üzemeltetési költség Kárba veszett értékek elmaradt haszna Környezetvédelemmel kapcsolatos költségek: Környezeti termelési költség: környezeti erőforrások csökkenése (pl. víztározó építése, tisztítási költségek) Kármegelőző költség: beruházások a szennyezés elkerülésére

Környezeti károk és költségek összefüggései Hosszú távon a károk kumulálódnak – mennyiségileg és minőségileg rosszabb helyzet Kárcsökkentés költségei nagyok Kármegelőző beruházás akkor, ha az olcsóbb, mint a kárelhárítás. Kárelhárítás, ha a kár nagyobb, mint az elhárítás költsége. Probléma: közösségnek okozott kár gyorsabban nő, mint a szennyező által észlelt kár.

Környezeti kockázatok Fogalma: R(x)=P(x)*D(x) (kockázat= gyakoriság * súlyosság) Pl.: Challanger katasztrófát egy apró tömítőgyűrű anyagának rossz megválasztása okozta kockázat: Tömítések lelkiismeretes készítése Szivárgó gáz nem veszélyes Tevékenység nem kockázatos Tömítések gondos készítése Szivárgó gáz veszélyes Kicsi v. jelentéktelen kockázat Tömítések gondtalanul Nagy kockázat

Környezeti kockázatok Kockázatos tevékenység Elfogadható kockázat Befolyásolja: Tér Idő

Környezeti kockázat-menedzsment Kockázat elleni védekezés elmélete és gyakorlata Kockázat kategóriák Gyakoriság Alacsony Magas Következmény Kicsi Kockázat elfogadható Kockázatelemzés ajánlott Nagy Kockázatelemzés kötelező Projekt nem elfogadható

Környezeti Menedzsment Rendszer „Testre szabott” környezeti menedzsment Menedzsment hibái: Alul- vagy túlbecsüli a környezeti kihívásban rejlő üzleti lehetőséget Túlértékelheti a környezeti kihívás támasztotta korlátokat

Környezeti kockázat endogén és exogén összetevői Endogén kockázat – befolyásolható: Belső kockázat Helyzettől függő kockázat Exogén kockázat: külső környezet határozza meg Geográfiai elhelyezkedés Környezte ökológiai jellemzői Biodiverzitás Széljárás Infrastruktúra Politikai intézményrendszer Magyarországon egyéb kockázatnövelő tényezők is vannak.

Környezeti funkció szerepe a vállalatnál Belső kockázat Nagy Gyáregységi, felsővezetői Stratégiai, társasági felsővezető Kicsi Támogató, kiszolgáló, gyári középvezető Átalakuló, változó, társasági középvezető nagy Külső kockázat