KÖZGAZDASÁGTAN Makroökonómia A hagyományos nemzeti számlarendszer és az alternatív értékelés módszerek, indikátorrendszerek KÖZGAZDASÁGTAN Makroökonómia

A főbb hajtóerők A meglévő információs rendszerek jelentős továbbfejlesztését, illetve az alternatív információs rendszerek kialakítását befolyásoló tényezőket a következő három fő csoportba soroljuk. A társadalmi-gazdasági fejlődés és fejlettség mérésére eddig használt GDP mutatószám helye és valódi szerepe meghatározásának igénye, az életminőség. A fenntartható fejlődés, valamint a tudásalapú gazdaság és társadalom követelményei. A jó kormányzás követelményei: a teljesítmény menedzsment szemléletének és módszereinek alkalmazása a kormányzati tevékenységben .

Az indikátor kiválasztási szempontjai A „SMART” módszer szerint az indikátor legyen: specifikus (Specific) mérhető (Measurable), megvalósítható (Attainable), releváns (Relevant) és hozzáférhető (Tractable) Igy lesz értelmes és ötletes, vagyis SMART.

Hagyományos gazdasági mutatórendszer - a nemzeti számlák rendszere A publikált aggregátumok a kiadás alapú GDP, a kibocsátás alapú GDP, a jövedelem alapú GDP, a szabadon elkölthető jövedelem, a megtakarítás és nettó hitelezés, a népesség és foglalkoztatás mutatói.

A társadalmi jellemzők kulcsindikátorai A kétévente publikált Society at a Glance (SG) kettős célt szolgál egyrészt bemutatja, milyen szociális fejlődést ért el valamely ország saját magához, illetve a többi OECD országhoz képest, másrészt vizsgálja a társadalmi fejlődés elősegítésére tett intézkedések hatékonyságát.

A társadalmi jellemzők kulcsindikátorai A francia-német szakértők a gazdasági teljesítmény és az anyagi jól-lét mérésére vonatkozóan hat indikátorra (hat-elemes „műszerfalra”) tesznek javaslatot: egy főre jutó GDP, egy munkaórára jutó GDP, a 15-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája, egy főre jutó nettó nemzeti jövedelem egy főre jutó végső fogyasztási kiadások (a kormányzati fogyasztás is beleértve) az egy fogyasztási egységre (háztartásra) jutó nettó jövedelemeloszlás a felső és alsó kvintilis hányadosával kifejezve.

A társadalmi jellemzők kulcsindikátorai A francia-német szakértők ajánlása az életminőség nem-anyagi természetű oldalára vonatkozik. Az életminőségi tényezők egy része (egészség, oktatás) együtt haladt az anyagi jól-léttel, más dimenziók (pl. személyes tevékenység és a biztonság) azonban nem.

A fenntartható fejlődés indikátorai A fenntartható fejlődés elvi kerete A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyét arra, hogy ugyanezekkel a lehetőségekkel a jövőben ők is élni tudjanak. Elvárás: az indikátorok a hosszú távú fejlődést a generációk között kapcsolatok szempontjából mérjék, olyan indikátorok alkalmazása szükséges, amelyek kifejezik az integrált környezeti és fejlődési rendszerek önszabályozó fenntarthatóságát.

A fenntartható fejlődés dimenziói A fejlődési típusmodell három, a gazdasági, környezeti és a szociális dimenzióval, illetve a közöttük lévő kölcsönhatásokkal írható le. Szociális Környezeti Gazdasági 2 1 3 4 5 6

A fenntartható fejlődés dimenziói 1. A gazdasági tevékenység hatásai a környezetre (hulladékszennyezés, természeti erőforrások kihasználása, környezetbarát technológiák stb.) 2. Környezeti - Ökoszisztéma „szolgáltatások” a gazdaság számára (természeti erőforrások, komparatív előnyök stb.) Szociális Környezeti Gazdasági 2 1 3 4 5 6

A fenntartható fejlődés dimenziói 3. Környezeti „szolgáltatások” a társadalom számára (egészséges környezet, élet- és munkafeltételek stb.) 4. Társadalmi tényezők hatásai a környezetre (környezet-terhelő fogyasztási szerkezet, népesedési változások stb.) Szociális Környezeti Gazdasági 2 1 3 4 5 6

A fenntartható fejlődés dimenziói 5. Társadalmi tényezők hatásai a gazdaságra (munkaerő-képzettség, intézményi és jogi keretek stb.) 6. A gazdasági tevékenység hatásai a társadalomra (létfenntartás, jövedelem színvonal, foglalkoztatás stb.) Szociális Környezeti Gazdasági 2 1 3 4 5 6

A fenntartható fejlődés indikátorai A fenntartható fejlődés a bemutatott elvi modell mellett olyan döntéshozatali folyamatként is interpretálható, amely időben és térben a dimenziók jobb egyensúlyi helyzetének kialakulását eredményezi. Ennek következtében e fejlődés, típusmodell végső célként is értelmezhető, amennyiben előre meghatározásra kerülnek az egyes dimenzióikra, illetve kapcsolataikra vonatkozó elérendő végső célok.

A fenntartható fejlődés mérése A fenntarthatóság mérőszámai négy típusba sorolhatók Indikátor-halmaz (vagy másképp az ún. „műszerfal”) megoldás Összetett, kompozit indexek. pl.: Gazdasági Jól-lét index, Környezeti fenntarthatóság index (ESI) Környezeti Teljesítmény index (EPI) Kiigazított GDP Fenntarthatósági jóléti mutató (SMEW), amely az elszámolhatóság keretei között maradva pozitív és negatív előjelű tényezőkkel korrigálja a szokásosan használt (standard) GDP-t

A fenntartható fejlődés mérése A túlfogyasztás és beruházáshiány indexei. A GDP-hez hasonlóan egyetlen indikátorral fejezi ki a jelenkor teljesítményét, de a jövőbeni fenntarthatóság szempontjából. Az egyik a Kiigazított (vagy másképp Valódi) Nettó megtakarítás (ANS), amelynek az alapgondolata az, hogy a fenntarthatósághoz a tág értelemben vett vagyon ( összevont termelő, humán, természeti tőke) legalább szinten tartása szükséges. négy kiigazító tényező-típust alkalmaz: - a létrehozott tőke felhasználása, - befektetés a humán tőkébe, - a természeti erőforrások fölélése és - a globális szennyezés, pusztítás.

A fenntartható fejlődés mérése A másik az ún. ökológiai lábnyom, amely azt méri, hogy az emberi tevékenység a biológiai regeneráló-képesség hányszorosát használja föl országonként és globálisan. Széndioxid-lábnyom (CF) .

A fenntartható fejlődés mérése A terhelés-állapot-válasz (PSR) modell Indikátorok Populáció változása Politika Gazdasági tevékenység Ágazati változások Társadalmi és gazdasági Elsődleges terhelés Termőföld használat és változás Hulladék kibocsátás Közetlen terhelés Környezet és táj használat Habitat változás Zaj terhelés Szennyezési koncentráció növekedés Hatás állapot Szabályozás és egyéb válasz Nyilvánosság válasza Szabályozási válasz Válasz

Forrás-indikátorok: Megőrizzük-e a rendelkezésre álló vagyont A fenntartható fejlődés mérése Az OECD által javasolt fenntartható fejlődés indikátorok Téma Indikátor Forrás-indikátorok: Megőrizzük-e a rendelkezésre álló vagyont KÖRNYEZET Levegőminőség GHG emissziós index, CO2 emisszió, NOX emisszió Vízvagyon A vízhasználat intenzitása (kinyerés/megújuló) Energiaforrások Energiafogyasztás Biodiverzitás A védett területek aránya az összes területhez képest GAZDASÁG Megtermelt eszközök Nettó tőkeérték K + F eszközök Többtényezős termelékenység növekedési ráta Pénzügyi eszközök Nettó külföldi eszközök és folyó fizetési mérleg

Forrás-indikátorok: Megőrizzük-e a rendelkezésre álló vagyont A fenntartható fejlődés mérése Az OECD által javasolt fenntartható fejlődés indikátorok Téma Indikátor Forrás-indikátorok: Megőrizzük-e a rendelkezésre álló vagyont EMBERI ERŐFORRÁS Az emberi tőke volumene Közép- és felsőfokú végzettségűek aránya a lakosságon belül Befektetés az emberi erőforrásba Oktatási ráfordítások Az emberi erőforrás amortizációja A munkanélküliség aránya és szintja Teljesítmény (outcome) indikátorok: Kielégítjük-e a jelenlegi igényeket Fogyasztás Lakosság végső fogyasztás célú kiadásai Települések hulladékképződési intenzitása Jövedelemeloszlás Gini-koefficiens Egészség Születéskor várható élettartam Városi levegőminőség Foglalkoztatás A foglalkoztatottak aránya a népességhez viszonyítva Oktatás Az oktatásban résztvevők aránya

A fenntartható fejlődés mérése Tőkeelméleten alapuló koncepció A „fogyasztás” igen széles értelmezése miatt a „tőkét” is igen szélesen kell értelmezni. Eszerint a társadalom teljes tőkéje öt részből tevődik össze: pénzügyi tőke (pl.: részvények, kötvények betétek); fizikai tőke (pl.: gépek épületek, telekommunikiáció); természeti tőke (természeti erőforrások, termőföld, ökoszisztémák); emberi tőke (képzett és egészséges munkaerő); társadalmi tőke (működő szociális hálózatok és intézmények)

A fenntartható fejlődés mérése A természeti erőforrások témacsoportjában a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok állományváltozása, mint a mezőgazdasági gyakorlat fenntarthatóságát tükröző fő-mutató értéke az 1999-es állapothoz képest 2008-ig 90% körül alakult, de 2009-ben 80%-os szintre csökkent. Az őshonos fafajok állományának aránya az erdőterületnek csak mintegy fele, a többi nem hasonlít az eredeti természetes fás társulásokhoz.

Köszönöm a figyelmet!