Kórházi szociális munka (összeállította: Pattyán László)

Rövid történet 1894 Royal Free Hospital (Jótékonysági Társaság Hölgyei) 1905 Boston (először alkalmaznak szociális munkást a kórházban feladata az egészségügyi ellátás kiegészítése) Hazai történet (szociális nővérke) a szociális problémák egyik lehetséges kezelési helye a kórház. Sok szociális ellátási terület medikalizálódik.

Megközelítések, modellek Biomedicinális (A kórházban gyógyítani kell. Az orvos atya szerepe) Szocioszomatikus (mindenki tegye a dolgát…) A beteg partneri szerepének kialakulása Az egészségi állapot komplex felfogása (minél betegebb a társadalom, annál kisebb értékű a rendelkezésre álló erőforrás) Az egészségügyi s a szociális problémákat szét kell választani (orvos gyógyítson, szociális gondozzon) Holisztikus (az egészség WHO általi megközelítése)

Miért kell a szociális munka a kórházakban? Nő az egészségügyi állapot szociális dimenziójának jelentősége Megváltozott a népesség korösszetétele (idősödő társadalom) Átalakuló egészségügy: - egyre többet tud egyre kevesebből - specializáció (egy betegséghez több szakember kell) - Magas technikai színvonal – gyógyításcentrikus – ha nem kell gyógyítani, akkor mehet „haza” (TB finanszírozás) - új profilú tevékenységek megjelenése (betegjogi képviselő, elégedettség, adminisztráció növekedése, stb.)

Problémák A szakmák eltérő története, értékrendszere Az egészségügy szemléletrendszere (szakmák kasztosodása) A piaci ráció miatt egyre nyűgösebbé válik minden további szakma jelenléte (orvos, ápoló)

Problémák Időélmény különbözőségei Eltérő prioritások az ágazatok struktúrájában, finanszírozásában Kinek a dolga? Ki fizeti? Kompetencia (ki dönt elhelyezésről, hazaadásról, kliensről?)

Együttműködés formái Autoriter Mátrix Konzenzusos kollaboráció Az interdiszciplináris TEAM jellemzői - jobb együttműködés - kevesebb szakmai presztizsharc - hatékonyság, rugalmasság - hatásosság - kevesebb kommunikációs gát

Ha bent foglalkoztatják… A betegek (dolgozók) elérhetik A finanszírozás miatt bizonytalan a státusa Vagy jó kapcsolati hálózat, vagy alávetett szerep Első a szervezet érdeke, második a beteg, szoc. munkás… A kereteket maga feszegeti ki (Na mit akar itt csinálni – egyéni kompetenciák, rátermettség)

Ha kívülről megy be… Dominál a kliens érdeke Könnyebb a megfelelő szakmai munkát biztosítani Testidegen, szervezetidegen lehet a rendszernek „Mikor mehetek?” – A betegek elérésének problémái

Jogszabályi környezet Leginkább kívánalmak, ajánlások 60/2003 (X.20.) ESZCSM rendelet 1997.évi XXXI. Tv. 94 § (3) (d). Speciális szolgáltatás a szülészeti, gyermekgyógyászati osztályokon - szociális válsághelyzetben lévő várandós anyák… - gyermekek elhanyagolása, bántalmazása Gyvt 17.§ (2), 24.§ (3) Jelzési kötelezettség írásban bántalmazás, elhanyagolás észlelésekor

Eljárások - ajánlások Ha bent dolgozik, akkor tartson kapcsolatot a gyermekjóléti központtal Ha külső alkalmazott, akkor kössenek írásbeli együttműködési megállapodást 15/1998 (IV. 30.) NM rend. A kórház vállalja, hogy heti 4 órában fogadóórát és helyiséget biztosít, az adatokat rendelkezésre bocsátja (Módszertani ajánlás)

2003-ban… (Magyar 2004) 157 kórházból 99-ben volt szociális munkás (216 fő mindenkivel együtt) Legjobb a lefedettség: Győr, Bács – Kiskun, Hajdú, Pest megyékben Legrosszabb: Veszprém (33%), az állami és az országos kórházak 69% szakirányú végzettséggel, 54%-uk szociális munkás

2003… 85% más munkakör mellett látja el a szociális munkát 89%-nak az ápolási igazgató, vagy a kórházigazgató a munkáltatója 6,3%-uk dolgozott TEAM-ben 20% egyedül van A többiek dolgozhatnának együtt, de nem teszik…. Évente 200 feletti esetszám

Feladatok Főleg adminisztratív feladatokat látnak el, eseti kapcsolatrendszerrel Rossz infrastukturális feltételek mellett A TEAM-ben való dolgozás esélye a krónikus osztályokon nagyobb A feladatok komoly tudást, gyors adminisztratív eljárásokat, nagy teherbíró képességet igényel

Feladatok… Közetlen segítségnyújtás (76,5%) Kórházon belüli érdekvédelmi feladatok (13,8%) Szociális rizikótényezők szűrése (28,3%) Betegjogi felvilágosítás (82%) Önsegítő csoportok szervezése (11,7%) Oktatás, továbbképzés (45%) Pszichoszociális feladatok (alacsony) Pszichoszociális felmérés (10%) Egészségvédelem, prevenció (8,3%)

Munkakörülmények Rendszerközi állapot. Nincs továbbképzés, szakmai ismereteket nyújtó képzés. Nincs szupervízó… Eszközellátottság: - fogadó helyiség (49%) - számítógép (46%) - nyomtató (41%) - közvetlen vonal (39%) - fénymásoló (32%) - közvetlen szám (15%) - saját szekrény (19%)

Kérdések – megoldások 1. A szakmai protokollok, eljárások erősítése, rögzítése (félő, hogy a kórházak elriadnak a feladattól) Legyen hasznos a kórháznak (félő, hogy az intézményi érdekeknek vetik alá, ISO, zöld szám, vizitdíj, …. Csatolt feladatok)

Kérdések – megoldások 2. Ha nincs bent – nem ismerik, nem fogadják el, honnan kell bejárni? (gyermekjólét?, családsegítő?, önkormányzat?...) A problémaészlelés az egészségügyiek dolga. Valóban felkészültek rá?

Kell foglalkoztatni Ápolási osztály, intézet Drogambulancia Gasztroenterológiai rehabilitációs osztály

Szükséges Dialízis központ Rehabilitációs osztály Hospice, palliatív gondozás Belgyógyászat Pszichiátria, addiktológiai gondozó Gyermekgyógyászat, rehabilitáció

Elérhető Infektológia Immunológia, allergológia Pszichiátriai gondozó Nefrológia Tüdőosztály Geriátria

Szociális munka az egészségügyben (USA) Jellemzők karakterisztika Az önálló munkát meghatározó két fő faktor: - bürokratikus kontroll, elvárások - az egészségügyi személyzet elvárásai Komplex szolgáltatás, vagy komplex team

Alkalmazási területek (USA) Alapellátás Szakellátás Közösségi egészségügyi/mental health clinics Iskola-egészségügy Ápoló otthonok Hospice Rehabilitációs intézmények Otthonápolási szervezetek

Néhány alkalmazási terület (USA) Dialízis centrumok (MA) 120 ellátott feletti ápoló otthonok (BA, MA) Otthonápolási és hospice szervezetek (BA. MA) A minőségbiztosítási rendszerek előírják az elbocsátás tervezést a kórházakban, de nem írják elő ki csinálja ezt. - nagyvárosokban elsődlegesen (MA) - kistelepüléseken, vidéken (BA)

Az egészségügyi szociális munka célja: Szociális munkások nemzeti egyesülete küldetésnyilatkozata az egészségügyi szociális munkáról (NASW 2003) Az egészségügyi szociális munka célja: - Hozzájárulni egyének, családok működéséhez, amikor változások következnek be betegségük, fogyatékosságuk, képesség kiesésük miatt pszichikai, mentális státusukban, vagy szociális szerepükben - Megelőzni szociális és emocionális problémákat melyek akadályozzák a fizikai és mentális egészséget, vagy a megfelelő kezelés elvégzését

Szociális munkások nemzeti egyesülete küldetésnyilatkozata az egészségügyi szociális munkáról (NASW 2003) Az egészségügyi szociális munka célja: - Azonosítani a problémákat, akadályokat a közösségi ellátásban, együttműködni a helyi ellátásban dolgozó szervezetekkel és intézményekkel, kiterjeszteni a közösség kapacitását az adekvát segítség biztosítása érdekében A szociális munkások szolgáltatásokat biztosítanak, szerveznek, ellenőriznek azokra a problémákra, melyeket a kliensek magukkal hoznak (szociális érzelmi és környezeti problémák) Alkalmas egészségügyben dolgozó szakemberek a pszichológiai problémák felmérésére és azonosítására melyek meggátolják a hatékony orvosi kezelést

Feladatok értelmezése akut osztályokon A betegség mint azonosított egyedi probléma, esemény A beteg kórházba szállítva, meggyógyítva, haza bocsátva A szociális munkás feladata a hazabocsátás tervezése Kimenet szabályozott – a cél a visszaesés (visszakerülés) csökkentése

Feladatok értelmezése krónikus osztályokon Komplex szemlélet – egymással összefüggő faktorok A betegség biopszichoszociális felfogása Az egészségügyi szervezetben folyamatos együttműködés A kórházaknak a közösség (alap) ellátás rendszeréből kell kiindulni A szociális szolgáltatások az egészségügy és a krónikus betegségek megközelítésén alapulnak Szociális munkások „átvivő, átfogó” szerepe

Egészségügyi alapellátáshoz való hozzáférés jellemzői (2003) Az ország roma népességének 18,6%-a él olyan helyen, ahol nincs háziorvos A települési hátrány, a szegénység összeadódhat az egészségügyi ellátás hiányával Több, mint 100.000 roma él halmozottan hátrányos szituációban (szegénység, munkanélküliség, háziorvos hiánya)

Lefedettségi index (egy orvosra hány lakos jut) Kisebb községben kevesebb lakos jut egy orvosra Nyugdíjasok, munkanélküliek, romák arányát tekintve minél nagyobb a csoportok rátája, annál kevesebb lakos jut egy orvosra! Az index a legalacsonyabb a hátrányos helyzetű településeken

Ahol nincs háziorvos A háziorvossal nem rendelkező települések idősebbek, a munkanélküliek száma magasabb A lakosság 5,9%-a él olyan helyen, ahol nincs háziorvos (idősek 6,1%-a, 128.000 fő) A romák 18,6%-a él olyan helyen ahol nincs háziorvos

Praxisok A háziorvosok 84%-a dolgozik egy településen Egy orvos által ellátott települések maximális száma 8. Terhelések: - kis betegforgalom, alacsony terhek 24,4% - átlagos terhek 24,3% - magas ellátási, alacsony ügyeleti idő 16,5% - több településen ügyel, kis ellátási idő 6,7% - több településen, nagy ellátási idő 8,8% - egy településen, minden teher magas 19,3%

Terhek- ellátási terület Kis betegforgalom, alacsony terhek – főváros, megyei jogú városok Több település, magas ügyeleti idő – legkisebb települések, ahonnan átjárnak az orvosok az ellátatlan helyekre Egy település, magas terhek – közepes településeken

Ellátási idő

Felszereltség A vidéki praxisokban több a fiatal orvos A fiatalok több romát látnak el A fiatalok felszereltsége jobb

Rejtett megkülönböztetés A betegek szociális deprivációja – az orvos kisebb költségű vizsgálati palettát nyújt, átlag alatti kommunikáció, magas a konfliktusok száma - szakmai látásmód és társadalmi látásmód összekeveredése (alacsony költségű vizsgálatok alacsony státusú betegeknél – hajléktalan szív ultrahangos vizsgálata)

Beteg érdekérvényesítő képessége Alacsony státusú betegek helyben, alacsony költségű vizsgálatokban részesülnek Nem a rendelő felszereltsége számított, hanem a beteg státusa Jó érdekérvényesítő – „élősködő páciens” Magas rizikójú – „rosszul kooperáló”

Ellátás szintje, helye

Konklúzió A több településen dolgozó, leterhelt orvosok, akik a legszegényebb réteggel dolgoznak, kétszer gyakrabban részesítik a szegényeket magas eszközszintű vizsgálatban, mint a magas érdekérvényesítő potenciállal rendelkezőket! Akik elsősorban a magas érdekérvényesítőket részesítik előnyben, a depriváltak rizikófaktor – csökkentő potenciáját alacsonynak értékelik

Ha alacsonynak értékeli a rizikófaktor csökkentő potenciált, akkor alacsony költségű vizsgálatot kap a beteg (az alacsony szociális státusúak) Utánkövetés – státus független, szakmai, személyes preferenciák szerint

Roma népesség egészségi állapota