A közigazgatás felépítése és működése Integrált ügyfélszolgálati rendszer kialakítása a Közép-magyarországi Régióban, illetve a konvergencia régiókban című, EKOP-3.2.1 számú, illetve EKOP-2.1.10. számú kiemelt projektek A közigazgatás felépítése és működése Integrált ügyfélszolgálati munkatársak képzése

Az előadás tartalmi felépítése A közigazgatás felépítése Államigazgatás Önkormányzati igazgatás

A közigazgatás felépítése 1.1. A közigazgatás fogalma, feladata 1.2. A közigazgatás rendszere 1.3. A közigazgatási szervek csoportosítása

1.1. A közigazgatás fogalma, feladata A közigazgatás olyan szerve-zetrendszer, amely alapvető funkciója a törvényhozó szer-vek által meghatározott fela-datok közhatalommal és egyéb szervezési eszközökkel történő végrehajtása. FELADATA: Jogalkotó tevékenység; Hatósági jogalkalmazó tevékenység; Közszolgáltató jellegű feladatok.

1.2. A közigazgatás rendszere Két szervezetrendszer működik (duális jelleg). Államigazgatási szervek Önkormányzati szervek egyszemélyi vezetés (hierarchikus rendszer); van felettes szervük; állami feladatokat lát el (országos közügy); jogszabály, illetve a felettes szerv által meghatározott önálló feladat-, hatáskör, döntési jogkör; önálló költségvetésük van; állami vagyonkezelők. polgármesteri hivatal; körjegyzőség; igazgatási társulás; megyei közgyűlés hivatala; főpolgármesteri hivatal; vezetője: jegyző; helyi közügyek ellátása; törvényi és saját feladat-meghatározás; önálló döntési jogkör; egységes szervezet irányító: képviselő-testület.

1.2.1. A közigazgatás felépítése A közigazgatási feladatok ellátásának rendszere Államigazgatási szervek Egyéb közigazgatási feladatot ellátó szervek Közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szervek Önkormányzati igazgatási szervek

1.3. A közigazgatási szervek csoportosítása HATÁSKÖR terjedelme szerint Általános hatáskörű szervek (Kormány, közigazgatási hivatalok, önkormányzatok). Különös hatáskörű szervek (szakfeladatot látnak el; pl.: minisztériumok). ILLETÉKESSÉG szerint Központi (országos) szervek; Területi (régió, megye) szervek; Helyi illetékességű szervek.

2. Államigazgatás 2.1. Az államigazgatás központi szervei 2.2. Az államigazgatás helyi/területi szervei

2.1. Az államigazgatás központi szervei Kormány, és a Kormány munkáját segítő szervek Minisztériumok Az államigazgatás központi szerveinek fő csoportjai A nem minisztériumi formában működő köz-ponti államigazgatási szervek Kormányhivatalok Központi hivatalok Autonóm államigazgatási szervek Az egész országra kiterjed az illetékességük; Országos feladatokat látnak el; Irányító – szabályozó – végrehajtó típusú feladatokat látnak el; Államfő: semleges Kormányhoz (mint végrehajtó szervhez) tartoznak még a minisztériumok és az országos főhatóságok, illetve az államigazgatás helyi szervei Jogvédelmi szervek: Alkotmány és az alkotmányos jogok védelme: - AB - országgyűlési biztosok Igazságszolgáltatás szervei: - bíróságok - ügyészségek Helyi közügyeket ellátó szervek: területi és helyi önkormányzatok.

2.1.1. A kormány Az államigazgatási szervezet csúcsán álló, testületi jelleggel működő szerv. Kormányzati tevékenysége körében: kormányprogram kidolgozása; biztosítja a törvények végrehajtását, védi az alkotmányos rendet, gondoskodik az állampolgári jogok érvényesüléséről; társadalmi, gazdasági tervek kidolgozása; a Magyar Köztársaság képviselete, nemzetközi szerződések kötése, külpolitikai tevékenység; önkormányzatok törvényességi ellenőrzése; fegyveres erők, rendészeti szervek irányítása. Államigazgatási irányítási tevékenysége körében: minisztériumok, alárendelt szervek irányítása; az államigazgatási ágak közvetlen felügyelet alá vonása; alárendelt szervek jog-szabálysértő döntéseinek megsemmisítése, megvál-toztatása.

2.1.1. A kormány szervezete és működése Szerepe kiemelkedő, az Országgyűlés választja. Miniszterelnök Miniszterek: Tárcaminiszter Tárca nélküli miniszter a köztársasági elnök nevezi ki őket a Miniszterelnök javaslatára; vezetési, irányítási, testületi feladato- kat látnak el. A kormány hatáskörét ülésén gyakorolja. rendszeresen ülésezik; rendeletet alkot; határozatot hoz; (irányítási jogkörében: normatív határozat) működését részletesen a kormány ügyrendje szabályozza.

2.1.1. A kormány segédszervei Hivatali típusú, kiemelt feladatokat ellátó szerv: Miniszterelnökség Kormányzati koordinációt segítő testületi szervek: Kormánybizottságok; Kabinetek; Egyéb javaslattevő, véleményező, tanácsadó testületek (pl.: Kollégiumok). „Egyszemélyes” segédszervek: Kormánybiztosok

Minisztérium: a miniszter által vezetett, központi kormányzati szerv. 2.1.2. Minisztériumok Minisztérium: a miniszter által vezetett, központi kormányzati szerv. A miniszter feladatai: kormány-előterjesztések készítése; jogszabály-előkészítés, ágazati stratégia kidolgozása; jogalkalmazó, irányító, felügyeleti, ellenőrzési feladatok ellátása; nemzetközi kapcsolatok kialakítása; kapcsolattartás civil szervezetekkel.

Közbeszerzések Tanácsa, Gazdasági Versenyhivatal. 2.1.3. A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek KORMÁNY- HIVATALOK Pl.: KSH, PSZÁF. KÖZPONTI HIVATALOK Pl.: KEKKH, ONYF. AUTONÓM ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK Pl.: Közbeszerzések Tanácsa, Gazdasági Versenyhivatal. Főbb feladatok: a kormány döntéseinek végrehajtása; a területi államigazgatási szervek szakmai irányítása; a szakterületüket érintő kormányzati döntések előkészítése; hatósági tevékenység.

2.2. Az államigazgatás helyi/területi szervei Csoportosításuk Illetékességi területük alapján Hatáskörük alapján Különös hatáskörű (pl.: földhivatalok) körzeti Általános hatáskörű (pl.: fővárosi, megyei kormány hivatalok) megyei regionális

2.2.1. A közigazgatási hivatalok A kormány általános hatáskörű, területi államigazgatási szerve. A kormány területi szerveként ellátott főbb feladatok: Koordinációs és ellenőrzési feladatok; Képzési, továbbképzési feladatok; Informatikai feladatok. Alapfeladatok: Önkormányzatok törvé-nyességi ellenőrzése; I. és II. fokú hatósági hatáskörök gyakorlása.

3. Az önkormányzati igazgatás 3.1. Az önkormányzati rendszer alapjai, az önkormányzatok alkotmányos alapjai 3.2. Az önkormányzatok típusai 3.3. Az önkormányzatok szervezete

3.1. Az önkormányzati rendszer alapjai, az önkormányzatok alkotmányos alapjai A helyi önkormányzás a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében történő gyakorlása. A helyi önkormányzás joga az érintett választópolgárok közösségét illeti meg. Gyakorlása: közvetlenül (népszavazás, népi kezdeményezés), közvetetten (képviselő-testület) útján történik. Helyi közügy: közszolgáltatás biztosítása; közhatalom helyi gyakorlása; szervezeti, pénzügyi, személyi feltételek biztosítása.

3.1.1. Az önkormányzatok alkotmányos alapjogai Az Alkotmány alapján a képviselő-testületet megilleti: autonómia: önálló szabályozás, igazgatás vagyoni, pénzügyi autonómia (gazdálkodási önállóság); jog az adókivetéshez (törvényi keretek között); szervezeti, működési autonómia; felterjesztési jog; partnerkapcsolatok autonómiája (társulási jog, önkormányzati szervezetekhez való csatlakozás joga).

3.2. Az önkormányzatok típusai Területi önkormányzatok Települési önkormányzatok Fővárosi önkormányzat; Megyei önkormányzat. Fővárosi kerületi önkormányzat; Városi (megyei jogú városi) önkormányzat; Községi (nagyközségi) önkormányzat.

3.2.1. Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei Alapjogok egyenlők, mellérendeltségi kapcsolatok érvényesülnek. A feladatok elsődleges címzettjei a települési önkormányzatok képviselő-testülete: szubszidiaritás elve. Főváros: kétszintű önkormányzat működik; kétszintű jogalkotás. Megye, megyei jogú város: sajátos kapcsolatrendszer.

3.2.2. Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei (Ötv. szerint) Települési önkormányzat Önként vállalt feladatok Minden helyi közügy, amelyet törvény nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. Pl.: településfejlesztés – rendezés, környezetvédelem, lakásgazdálkodás, tömegközlekedés, vízelvezetés, csatornázás. Kötelező feladatok Törvény egyéb feladatot is kötelezővé tehet (pl. könyvtár). egészséges ivóvíz, óvodai nevelés, alapfokú oktatás, egészségügyi, szociális alapellátás, közvilágítás, közutak fenntartása, köztemető fenntartása, nemzeti, etnikai kisebb- ségek jogainak biztosítása.

3.2.3. Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei Megyei önkormányzat Önként vállalt feladatok Minden helyi közügy, amelyet törvény nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe, és nem sérti a települési önkormányzat érdekeit. Kötelező feladatok Amelyekre a település nem kötelezhető, a megye egé-szére vagy nagy részére kiterjedő feladatok (körzeti közszolgáltatás) pl. közép-iskolai ellátás (ha a telepü-lés nem vállalja).

3.3. Az önkormányzatok szervezete 3.3.1 A képviselő-testület szervei Bizottságok kötelező önként létrehozott állandó eseti bizottság Polgármester (Főpolgármester, Közgyűlés elnöke) Részönkormányzat Polgármesteri Hivatal/Körjegyzőség jegyző körjegyző főjegyző (megye, főváros) aljegyző

3.3.1. A képviselő-testület Az önkormányzati feladat- és hatáskörök címzettje (főszabályként); Rendeletet alkot, határozatot hoz; A legfontosabb hatáskörei nem ruházhatók át Hatáskörgyakorlás formája: testületi ülés; Tagjainak számát a település nagyságának függvényében a polgármesterek, képviselők választásáról szóló törvény határozza meg; A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában; A képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.

3.3.2. A polgármester Tagja és elnöke a képviselő-testületnek Irányítja a polgármes-teri hivatalt Összehívja és vezeti az üléseket Köteles végrehajtani a képviselő-testület döntését Képviseli az önkormányza-tot Önkormányzati hatáskörök ruházhatók át rá Államigazgatási hatáskörök címzettje Helyettesítésére alpolgármester (ek) választása

3.3.3. A bizottságok A képviselő-testület munkáját segítik. (javaslattevő, véleményező, döntést előkészítő, döntés-hozó, a döntés végrehajtását szervező, ellenőrző funkció) Tagjai: önkormányzati képviselők (többségben), és külső szakértők; Elnöke csak képviselő lehet! Kötelezően létrehozott Ha törvény előírja (pl. pénzügyi bi-zottság) Szabadon létrehozott (lehet állan-dó, ideigle-nes, vagy e-seti)

3.3.4. A polgármesteri hivatal és a körjegyzőség A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre a meghozott döntések és az egyéb feladatok ellátására A feladatok kettős jellegűek: önkormányzati feladatok (döntés-előkészítő, végrehajtó, adminisztratív feladatok) államigazgatási feladat- és hatáskörök (a polgár-mesteri hivatalt vezeti) A körjegyzőség sajátos hivatali forma: több önkormányzat igazgatási feladatait látja el egysé-ges hivatali szervként, a körjegyző vezeti (heti kihe-lyezett félfogadás).

3.3.5. A jegyző Kinevezett, jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező köztisztviselő; Feladatköre: Helyettese az aljegyző (községben nem kötelező kinevezni); Vezeti a polgármesteri hivatalt; önkormányzati munka segítése, felelősség a törvényes működésért; államigazgatási feladatok ellátása, hatáskörök gyakorlása.

3.3.6. Részönkormányzat testülete Létrehozásáról, megalakításáról, az esetlegesen átadott feladatokról a képviselő-testület dönt. Elkülönült telepü-lésrészek elkülönült érdekeinek képvise-lete jelenhet meg az adott településrészen működő településré-szi önkormányzaton keresztül. Döntési jogkört is gyakorolhat a tele-pülésrészt érintő kérdésekben Elnöke csak a képviselőtestület tagja lehet

3.3.7. Önkormányzati társulások A társulási szabadságot az Alkotmány garantálja ! Az Ötv. az alábbi társulási típusokat nevesíti: Hatósági igazgatási társulás Intézményi társulás Társult képviselő-testület Sajátos formája a körjegyzőség

3.4. Az önkormányzatok működése A működés alapdokumentuma: a Szervezeti és Működési Szabályzat. Az ülések összehívása, határozatképessége; nyilvános és zárt ülés esetei; Döntéshozatal (a képviselő-testület ülésén történik): egyszerű többség minősített többség A képviselő-testület döntése: a rendelet és a határozat Rendeletalkotás: magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére valamint törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján a képviselő-testület rendeletet alkot Határozat: Irányítási eszköz, állásfoglalás stb. (nem jogszabály!) Közmeghallgatás intézménye;

3.4.1. Az önkormányzati hatáskör gyakorlás Az önkormányzati feladat- és hatáskörök gyakorlója, a hatáskörök címzettje a képviselő-testület. Ötv. szerint a hatáskör átruházható: a képviselő-testület bizottságaira; a polgármesterre; településrészi önkormányzat testületére; kisebbségi önkormányzatra (kivéve hatósági ügyek); önkormányzati társulásra; Az Ötv. felsorolja az át nem ruházható hatásköröket is. Pl.: rendeletalkotás, költségvetés megállapítása stb.

3.4.2. Az önkormányzat kapcsolata az egyéb állami szervekkel -képesítési előírások -törvényességi ellenőrzés biztosítása Országgyűlés: törvényi keretek (pl.Ötv) feloszlatás területszervezési döntések Köztársasági elnök: választások kitűzése területszervezési döntések köztársasági biztos kinevezése Önkormányzat (közigazgatási és önkormányzati miniszter) -döntés-előkészítés -törvényességi ellenőrzés biztosítása a közigazgatási hivatalokon keresztül Miniszterek: - szakmai követelmények meghatározása - ellenőrzés - információcsere Közigazgatási Hivatal törvényességi ellenőrzés szakmai segítségnyújtás hatósági feladatok

Köszönöm figyelmüket és sikeres felkészülést kívánok!