A környezetvédelem története és alapfogalmai

A környezet meghatározása Környezet- és természetvédelmi lexikon Európa Tanács „A Környezet magában foglalja a természetes erőforrásokat, legyenek azok élők vagy élettelenek, mint amilyen a levegő, a víz, a talaj, a flora és a fauna és mindezek közötti kölcsönhatások; ugyancsak ide tartoznak mindazok a a vagyontárgyak, amelyek a kulturális örökség részeit alkotják; illetve a tájkép meghatározó jellemzői.” 1995. évi LIII. tv. „környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamata, szerkezete.”

A környezetvédelem fogalma Környezet-és természetvédelmi lexikon „A környezetvédelem olyan céltudatos, szervezett, intézményesített emberi (társadalmi) tevékenység, amelynek célja az ember ipari, mezőgazdasági, bányászati tevékenységéből fakadó káros következmények kiküszöbölése és megelőzése az élővilág és az ember károsodás nélküli fennmaradásának érdekében. E tevékenység tudományos alapjait elsősorban műszaki tudományok, alkalmazott természettudományok és az ökonómia képezik. Hatékonyságát és működőképességét a használók felelősségén alapuló törvényi szabályozás és intézményrendszer biztosítja.” 1995. évi LIII. Tv. „A környezetvédelem olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása.”

A környezetet érő hatások Áthatja a környezet természetes és mesterséges összetevőit Kotlátlan térbeli terjedés Időben elhúzódó hatások A hatások kiszámíthatóságának nehézsége Emberi mulasztások, hanyagság Balesetek Értékek, érdekek

A nemzetközi szabályozás tendenciái A környezetvédelem, mint követelmény már megjelent az ötvenes években. Már ekkor a jogi szabályozás kezdeményei is fellelhetőek. Jellemező a helyi és a szektoriális szabályozás. Elsődleges az orvoslás és nem a megelőzés. 1972 Stockholmi Konferencia fordulópont: komplexitás igénye 1992 Rio-i Konferencia fenntarthatóság , fenntartható fejlődés gondolata 2002 Johannesburg-i Konferencia lassú haladás a rio-i elvekhez (okok keresése) globális következmények megválaszolása

A szabályozás tendenciáinak változása és annak okai Részterületek szektoriális szabályozása Hiányzik a környezet összefüggéseinek felismerése A környezeti ártalmak az évek múlásával növekedtek, sokasodtak, egyre nagyobb potenciális veszélyt jelentettek, összetettebbé váltak , egyre kevésbé maradtak keletkezésük helyén, minőségileg is mások lesttek Egyre inkább jelentkeztek egyéb más globális válságtünetek A technika fejlődése, a növekvő társadalmi igények csak tovább rontottak a helyzeten

Az egyes államok, társadalmak eltérő igényei, fejlettségi szintjei időben elhúzódva más- és más problémák megjelenéséhez vezettek, és eltérő időpontokban kívánták meg s környezetvédelem területének önállósódását.

A hazai környezetvédelmi szabályozás sarokpontjai 1976. évi II. tv. - jelentősége, elvi, nem tartalmi - nem kiemelkedő - kerettv: részletes szabályok szakterületiek Kilencvenes évek szükségessé válik az áttekinthető,preventív, integrált szabályozás - környezetvédelmi termékdíj bevezetése - környezeti hatásvizsgálat bevezetése

- kiemelkedő jelentőségű 1995. évi LIII. tv. - kiemelkedő jelentőségű 1. Preambulum (nemzeti vagyon fogalma, fenntartható, harmo- nikus fejlődés, jövő generációk) 2. Szabályozási rendszer vázlata 3. Alapfogalmak 4. Alapelvek 5. Környezeti elemk és azokat veszélyeztető ténye- zők felsorolása 6. Állami szervek és önkormányzatok feladatai

Az ezredforduló után 7. Nemzeti Környezetvédelmi Program 8. Információ 9. Eszközök 10. Igazgatás jogintézményei, felülvizsgálat, teljesítményérté- kelés 11. Állampolgári részvétel 12. Felelősség Az ezredforduló után jogközelítés az EK felé