Tanuláselméleti megközelítés A nyelv fejlődése megegyezik más viselkedésformák fejlődésével Ugyanazon tanulási törvények vonatkoznak a nyelvelsajátításra is, mint más viselkedésformákra: 1., klasszikus kondicionálás: A szó jelentésének megismerése a szóval párosuló tapasztalatokból ered Magyarázat a nyelv megértésének elsajátítására, azonban a nyelvi produkcióra nem. 2., operáns kondicionálás: Véletlenszerű hangok kibocsátása (pl. gagyogás, a beszélt nyelv kezdeti elemei)  a környezet általi megerősítés fokozatos formálódás, finomodás Pl. „ma””maci”, „ku””kutya”

utánzás A környezet által beszélt nyelv elsajátítását teszi lehetővé. Magyarázat az egyes szavak elsajátítására, azonban az ismert szavakból történő új mondat alkotására és a grammatika szabályaihoz való alkalmazkodásra nem. Speidel és Nelson (1989): kezdetben teljes szavak utánzása  pl. „lovak” majd nyelvtani morfémáké  több autó=„autók” több ló=„lók” végül a szabály alkalmazásának elsajátítása Bandura (1977, 1986) „absztrakt modellálás” az általános nyelvtani alapelvek elvonatkoztatása a hallott mondatból, és alkalmazása az alkotott mondatnál

Nativista megközelítés Olyan mondatokat is képez a gyermek, amelyeket még sohasem hallott Szükséges a környezet megfigyelése és utánzása, de nem elegendő N. Chomsky: a nyelv megértésének és létrehozásának képessége velünk született a gyermek egy „nyelvelsajátító készülékkel” (LAD) rendelkezik, amely felismeri a minden nyelvet megalapozó univerzális szabályokat. A LAD érése során alakul ki végül majd az egyén felnőttekre jellemző nyelvhasználata A nyelvi univerzálékat e nézet szerint az emberi faj története , s nem a nyelvet elsajátító személy egyéni tapasztalatai határozzák meg. A tapasztalat szzerepe : melyik nyelvet ismeri meg és sajátítja el?

Interakcionalista megközelítés A gyermek nyelvfejlődése és kognitív teljesítménye közötti kapcsolatot vizsgálja. Két fő irányzata van: 1., univerzális konstruktivizmus Piaget: a szimbolikus gondolkodás megjelenését tekinti a nyelvelsajátítás kezdetének (tárgyállandóság, mintha-játék, késleltetett utánzás megjelenése) Meltzoff és Gopnik Specifikusabb kapcsolatot keresnek a kognitív és a nyelvi teljesítmény között 18 hónapos kor:a szóhasználat változását a késleltetett utánzás jellegének változása követi. Míg előtte a valóságos életeseményekkel kapcsolatos, ún. szociális szavakat , utána a valóságos és lehetséges élmények közötti különbséget kifejezőeket használnak.

Interakcionalista-kulturális A grammatika elsajátítása az interakcionalista nézetek képviselői szerint: E. Bates: A nyelvtani szerkezetek ismerete a nyelvtan gyakorlati használatának „mellékterméke”. 2., kulturális szempontú interakcionalista megközelítés a gyermekre mint egy, már meglévő nyelvhasználó csoport tagjára tekint társas tevékenység- interakciós minták Brunner: e társas tevékenységek egy „nyelvelsajátítást elősegítő rendszert” (LASS) alkotnak, amely a nativista szemléletnél megjelenő LAD környezeti kiegészítése.

A nyelvelsajátítás alapvető alkotóelemei A nyelv biológiai előfeltételei 1., az emberi fajhoz tartozás Állati fajok: kommunikációjuk vokális elemeket is tartalmaz, ám ez nyelvnek nem tekinthető. Megtanítható-e valamely faj az emberekével megegyező kommunikációra? Főemlősök hangképző szerve: jelentősen különbözik az emberétől. Leghatékonyabb a vizuális/manuális kommunikáció tanítása volt. Nyelvszerű viselkedést idéztek elő,amely még mindig jelentősen különbözik az emberi nyelvtől-”nyelvcsíra”.

2., Biológiai hátterű fogyatékosságban szenvedő gyermekek Milyen hatással van a fogyatékosság a nyelvelsajátításra? Down-kór: középsúlyos/súlyos értelmi fogyatékosság korlátozott szókincs, egyszerű nyelvi szerkezet Összetett nyelvi szerkezetek megértése, pro- dukciója hiányzik, tehát ezekhez normális kog- nitív képességek szükségesek. A nyelv néhány vonatkozása független az általános kognitív képességektől. A hangtan, nyelvtan, jelentéstan, pragmatika összehangolt fejlődéséhez elengedhetetlen az ép biológiai háttér egy minimális szintje.

A nyelvi fejlődés környezete A nyelv teljes elsajátításának előfeltételei: - az emberi fajhoz tartozás - természetes emberi környezet Nyelvben szegény környezet: - nyelvi tapasztalat- interakció nélkül nem vezet a nyelv elsajátításához -interakciókban való részvétel – nyelvi környezet nélkül megkezdődik a nyelvi fejlődés, de a morfémák elsajátítá- sához nem elegendő.

Hogyan járul az interakció a nyelv elsajátításához? Tomasello: tárgyra történő utalás, amikor: -a gyermek épp a tárgyra figyel - amikor nem figyeli A megnevezését az első esetben hatékonyabban ta- nulja meg. Kategóriacímkék használata Új szó, ismerős helyzetben értelmezési lehetősége korlátozott elképzelés a jelentéséről, meglévő szókincsbe illesztés. Ez a jelenség a gyors megfeleltetés: Elsődleges jelentésismételt találkozás a szóval más kontextusban a jelentés kiszélesedik, megszilárdul. Fontos eleme a környezeti megerősítés.

Az oktatás szerepe Eltér az előzőektől közvetlen jutalmazást alkalmaz, szándékos. Tanítási stratégia a szókincs bővítésére (szándékos) „anyai beszéd” (nem szándékos beszédtanítás a célja) - a gyermekhez igazodó nyelvi környezet - „kibővítés”- a gyermek által mondottak ismétlése, bővítéssel. Nem bizonyítható, hogy az aktív tanítás különösebb előnyhöz juttatja a gyermeket a nyelvelsajátítás terén.