Somlyódyné Pfeil Edit egyetemi docens, résztéma vezető „Az állami szerepek átalakulása és azok hatása a területi szerkezetre” című A2 résztéma bemutatása a Duna menti ipari városok fejlődési irányai c. konferencián Győr, október 16. Az állam szerepének változása és annak összefüggései a városfejlesztéssel A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze TÁMOP A-11/1/KONV
Alapkutatási irány Kutatási kérdésünk: Győri járműipari körzet, mint határon átnyúló nagyvárosi tér mely feltételek mellett lesz sikeresen kormányozható→ a sikeres fejlesztési modell lehetséges forgatókönyveinek a felvázolása Tételezzük: –a gazdasági fejlődés kulcsszereplői a városok, melyek esetében a versenyképesség elérésének egyik meghatározó metodikája a kooperáció, továbbá az általa megtestesített új típusú (governance) kormányzás. –a közigazgatási határok és a szektorok (köz-, magán- és civil szféra) közötti határok jelentősége csökken, illetve átjárhatóvá válnak és a tér funkcionális régióként értelmeződik. Kutatási célunk: a Győri járműipari körzetnek mint fejlesztési modellnek a közigazgatási-kormányzási-szervezeti oldalról történő megalapozása. Dátum: A2 résztéma: Az állami szerepek átalakulása és azok hatása a területi szerkezetre Somlyódyné Pfeil Edit
A globalizáció kihívásaira térszerkezetük átalakításával válaszoló államok reformlépéseinek és céljainak elemzése (pl. Lengyelország, Franciaország) Mintaszerűen kiválasztott európai államok agglomerációs politikájának, illetve várospolitikájának értékelése (Anglia, Hollandia, Svájc) Nagyvárosi térségek igazgatási modelljeinek és államhatáron belüli és államhatáron átnyúló kormányzási struktúráinak elemzése A tervezés mint szabályozási és kormányzási eszköz jelentősége a városrégiók vonatkozásában Győr és térsége együttműködési kapcsolatainak helyzete és jövője A Centrope régió mint határon átnyúló többpólusú metropolisz térség jelentősége a GYIK szempontjából. Kutatói team: kutatók, doktoranduszok, hallgatók, más egyetemek oktatói, vállalkozások. Dátum: Vizsgálati tematika Somlyódyné Pfeil Edit
Az alapprobléma a városrégió fragmentáltsága → a nagyvárosi térség területén elhelyezkedő helyi és területi kormányzatok adminisztratív határai eltérnek a funkcionális határoktól, a népesség és a gazdaság természetes mozgáspályáitól Konfliktusok és versenyhelyzet keletkezik a lokális szereplők között Áthidalására, feloldására a legalkalmasabb eszköz az együttműködés, ami közösen definiált célok szolgálatában hosszabb vagy rövidebb távon létrehozza a városrégió egységét A lokális szereplők regionális, illetve nemzetközi léptékű cselekvési teret hoznak létre → kifejezetten a kormányzási képesség minősége a tét → közvetlenül a globális gazdaságban való szerepvállalást tesz lehetővé. Dátum: Intézményesítési szükséglet mint a várostérségi problematika megoldása? Somlyódyné Pfeil Edit
Az államok három fő csoportja: I.Az állam általános közigazgatási beosztásának vagy intézményi struktúrájának hozzáigazítása a nagyvárosi térségek igényeihez II.A városrégiók belső igazgatási struktúrájának átalakítása – új innovatív kormányzási módszer (governance) III.A kettő közötti átmenet: közjogi megoldások alkalmazása és felhatalmazás a többszintű kormányzásra (horizontális és vertikális kooperáció) → föderatív állam Dátum: A városrégiók problematikájára adott állami válaszok Somlyódyné Pfeil Edit
A nagyvárosi térségek intézményesítésének új érája az 1990-es évek elejétől napjainkig terjedő időszak → cél a funkcionális és versenyképes terek létrehozása Az európai integráció maga is erősítette a területi versenyt, ezért Európa nagyvárosi térségeiben a kormányzás növekvő mértékben a gazdaságfejlesztési politika (policy) mechanizmusaként aktiválódott. Célja: hozzájárulás a versenyképességhez (növekedéshez és foglalkoztatáshoz) Irányultsága: gazdasági célok, a külső tőkevonzó képesség erősítése Jellemzője: az innovativitás Normatív alapelvei átláthatóság, elszámoltathatóság, hatékonyság és gazdaságosság Szervezeti karaktere: politikai-gazdasági koordináció Dátum: A városrégiók kooperációjának új dimenziója Somlyódyné Pfeil Edit
A nagyvárosi régiók kormányzásában bekövetkezett átalakulások: összefoglalóan regionalizmus Strukturális adminisztratív reformok, decentralizációs tendenciák → a gazdaságfejlesztés elmélete feltételezi az állami döntési központok regionális szintű jelenlétét A szupranacionális és szubnacionális szint politikai- gazdasági felértékelődése: többszintű kormányzás Megváltozott az államnak a nagyvárosi központokhoz fűződő viszonya – partner és közvetítő (Brenner, 2004) Téveszme: az együttműködések spontán megszületnek → Az állam szervei útján közvetve vagy közvetlenül részt vesz a szervek létrehozásában. Dátum: A városrégiók kormányzásának tágabb összefüggései Somlyódyné Pfeil Edit
A kooperáció mint adott feladatok közösségi megoldása (Hesse, 2005 ) Somlyódyné Pfeil Edit Dátum:
A nagyvárosi térségek kormányzási modellje Úgy tételeződnek, mint a –tervezés –gazdaságfejlesztés –a politikaformálás –az állami térszervezés újjáformálódó terei → A városi kormányzás tereiként négy elem kombinációjával jellemezhetők: –Piac: partnerségi tárgyalás és megegyezés –Hierarchia: az állam szabályozó hatalmi eszközei –Hálózatok: együttműködés –Kiegyenlítés: hatékonysági és innovációs nyereséget eredményező állami újraelosztás (hierarchikus, kompetitív és kooperatív viszonyok) (Frey R. L. 2003). Somlyódyné Pfeil Edit Dátum:
A governance struktúrák révén a városrégió együttes cselekvési szintté válik – hatékonyabb fejlesztés/regionalizáció A regionális governance egyfajta részvételi kormányzás: Politikai-adminisztratív szereplők – világos kompetenciamegosztásban és strikt szervezeti formákban érdekeltek→ kooperációban autonómiaveszteség Gazdasági szereplők – haszonelvű szemlélet → az együttműködés mint problémakezelő folyamat Civil szektor – a „megbízó” szerepét tölti be → legitimál és identitásképző Regionális governance: „A területi alrendszerek önkormányzása” – Frey, Dátum: A nagyvárosi térségek kormányzási modellje Somlyódyné Pfeil Edit
A kutatási prekoncepció elemei: a tanulságok látszólag ambivalensek A térstruktúra átalakításának, a döntési kompetenciák szétterítésének van összefüggése a gazdasági versenyképességgel – a decentralizáció mint előfeltétel! A városrégió kapcsolatainak komplexitása horizontális és vertikális kooperációban kell, hogy kifejezésre jusson A városrégiót intézményesítő szervezetek kockázata a funkcionális korlátozottság, ha nincsenek felruházva kielégítő politikai és financiális hatalommal (Herrschel-Newman, 2003) A funkcionális városrégiónak tervezési kompetenciákkal való felruházása képezi a hatékony kormányzási eszközét →Nemzeti keretfeltételek támogathatják és blokkolhatják az együttműködést – a központi kormányzat birtokolja a szabályozó/kontroll eszkö zöket. Dátum: , A kooperatív állam – az állam nélkül nem megy? Somlyódyné Pfeil Edit
12 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! TÁMOP A-11/1/KONV A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze Előadó Dátum: