Győrfi András demonstrátor SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki tanszék Zaj,- rezgés és sugárzásvédelem NGB_KM015_1 2011 – 2012 tanév tavasz 6. előadás Győrfi András demonstrátor SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki tanszék
ELŐADÁS ANYAGA Zajhatás Közlekedési zajok szociális költségei Zajcsökkentés Gépzaj Közút
Zajhatás Halláskárosodás: A nagyothallás a halláskárosodásnak az a foka, amely már akadályozza a mindennapi életben való tájékozódást. A hallásküszöb eltolódásával szoktuk jellemezni a halláskárosodás mértékét. Rendszeresen hosszabb idejű zajban tartózkodás csökkenti a hallás képességeit, különösen a hallásküszöb értékét rontja.
Zajhatás Halláscsökkenés: a 0 dB-es hallásküszöb emelkedik (oka: a belső fül receptorsejtjeinek károsodása). Először a 4000 Hz körüli frekvenciájú hangok érzékelési képessége csökken. Átmeneti halláscsökkenést okozhatnak a rövidebb ideig ható zajok, pl.: 80 dB-es, 4 órán át ható, vagy 120 dB-es 3 percen át ható zaj. Maradandó halláscsökkenést okozhat a tartósan ható 85 dB feletti zajszint (elsősorban foglalkozási ártalom) Fülzúgás: a halláskárosodás másik formája, általában átmeneti (maradandó fülzúgás rendszerint halláscsökkenéssel együtt jelentkezik)
Zajhatás Beszédértés romlása Ha a zaj korlátozza a beszéd értését, beszűkülnek az ember lehetőségei, megváltozik a magatartása. Ahogy a zavaró hang szintje magasabb, az emberek automatikusan megemelik beszédjük hangerejét, hogy „túlkiabálják” a zajt. A WHO jelentése szerint olyan helyiségben, ahol a beszéd megértése fontos, 45-50 dB hangnyomásszintű beszéd esetén a háttérzaj ne haladja meg a 35 dB-t. Ez nemcsak a beszéd megértése szempontjából fontos, hanem a beszélő szempontjából is, hiszen az emelt hangú beszéd hosszabb távon nagyon fárasztó.
Zajhatás Alvás zavarása a legjelentősebb probléma, mert az éjszakai nyugodt pihenés előfeltétele a munkaképesség és az egészség megőrzésének, a jó fiziológiai és mentális működésének leggyakoribb formái: az elalvás nehézsége (megnövekedett elalvási idő), felébredés, változás az alvás fázisainak szabályosságában vagy mélységében A zajos környezetben alvás fiziológiai hatásokkal jár: megnövekedett vérnyomás, változás a szívritmusban, növekvő pulzusszám, erek összehúzódása, a légzésritmus változása, testhelyzet-változtatások megnövekedett száma, krónikus fáradságérzet, idegesség, ingerlékenység stb.
Zajhatás Akinek az éjszakai nyugalmát gyakran megzavarja a közlekedés zaja, jelentősen nagyobb adrenalinszintet mutat. Rosszkedv gyakori teljesítmény és koncentrációképesség csökkenés a következmény. A zajos területen élők (alvók) több nyugtatót, ill. altatót fogyasztanak. A jó alvás feltétele, hogy a zajszint folyamatosan ne haladja meg a 30 dB értéket, amennyiben a zaj nem folyamatos, a maximális értéke ne haladja meg a 45 dB szintet.
Zajhatás Mentális egészség és teljesítmény romlása szorongás, emocionális stressz, idegi panaszok, hányinger, fejfájás, instabilitás, szexuális impotencia, hangulati ingadozások, a társadalmi konfliktusok számának növekedése, továbbá általános pszichiátriai rendellenességek, mint pl. neurózis, pszichózis, hisztéria a zaj kedvezőtlenül befolyásolja a teljesítményt, valamint a felismerő képességet. Olvasásra, figyelemre, problémamegoldó képességre és a tanulásra is negatív hatást gyakorol
Zajhatás Magatartásunkra való hatás A zaj számos társas magatartással kapcsolatos probléma, valamint kellemetlenség okozója lehet. Az emberi magatartás megváltozása agresszióban, barátságtalan fellépésben, az együttműködési hajlandóság hiányában, kedélytelenségben stb. nyilvánulhat meg.
Zajhatás A zaj nem mindenkit zavar egyformán, az emberek zajérzékenysége jelentős eltérés mutat. Az érzékenységet befolyásolhatja egyéni tényezők: életkor, egészségi állapot, fáradsági állapot, idegállapot, társadalmi-gazdasági viszonyok, életvitellel kapcsolatos szokások, törekvések, zajforráshoz való viszony, egyéb betegségek stb. környezeti tényezők: a lakáskörnyezet minősége (levegőszennyezés, biztonság), a lakás helye (városközpont, külváros, vidék) közlekedési ellátottság stb.
Zajhatás Azok a szabványok, amelyek a zaj elleni védelmünket biztosítják olyan vizsgálatok alapján készültek, amelyekben „normális” vagy „átlagos” embereket vizsgáltak. Az ilyen felmérésekben a sebezhető csoportok „alulképviseltek”. csökkent képességűek (idősebbek, depressziósok), betegek, munkájuk szerint komplex kognitív feladatokat végzők, mozgás-, látás-, halláskorlátozottak, magzatok, csecsemők, kisgyermekek, több műszakban dolgozók stb. Ezek a csoportok – úgy tűnik – kevésbé képesek védekezni a zaj hatásai ellen, s így nagyobb a kockázatuk a káros következményekkel szemben
Zajhatás Azoknak a gyerekeknek, akik fő közlekedési utak mentén laknak, magasabb a pulzusszámuk és a vérnyomásuk. A zajártalomtól szenvedő gyerekek iskolai teljesítménye rosszabb, mint az átlag. A gyerekek és a fiatalok tanulási nehézségei és korai halláskárosodásuk gyakran a túl magas zajterheléssel függ össze.
Zajhatás Az elfogadhatónál nagyobb zaj rontja a zajérzékeny intézmények rendeltetésszerű működését: zajos iskolában csökken az oktatás hatékonysága, kórházakban hosszabbodhat a gyógyulási idő. Zajos munkahelyeken csökken a teljesítőképesség, a tevékenység lelassul, nő a figyelmetlenség, a feszültség, romlik a koncentráció, mindez csökkenti a munkaintenzitást, növeli a balesetveszélyt. Zajos környezetben az emberek agresszívebbé válhatnak, romlanak az egymáshoz való kapcsolatok, csökken a segítségnyújtási készség
Zajhatás
Zajhatás Halláskárosodás mértéke
Zajhatás Számos állatfaj esetében sikerült kimutatni zaj által okozott károsodásokat. A zaj állatokra gyakorolt hatása nagymértékben függ, az egyed rendszertani besorolásától. Az állatok esetében a különböző hangok érzékelése kulcsfontosságú a túlélésük szempontjából, hallásuk többnyire jóval kifinomultabb és érzékenyebb, mint az emberé, így nagyobb mértékben reagálnak a zajokra. A zaj hatásai az állatok esetében is okozhat közvetlenül halláskárosodást, valamint közvetett hatásként befolyásolja viselkedésüket, szaporodásukat valamint táplálkozásukat.
Zajhatás A zaj vadon élő állatokra gyakorolt legnyilvánvalóbb hatása a menekülési reakció előidézése. A különböző fajok meglehetősen különböző módon reagálnak a zajhatásokra. Egyesek képesek hozzászokni a zajokhoz, jó példa erre a városlakó állatok népes csoportja. Azonban számos faj esetében egy hirtelen bekövetkezett hanghatás elég ahhoz, hogy sikertelen legyen egy szaporodási ciklus (ez különösen madarak esetében jellemző, amelyek a zavarás miatt véglegesen elhagyják fészküket).
Zajhatás További gerinces (hüllők, kétéltűek, halak) és gerinctelen fajok esetében is van káros hatása a zajnak. Halláskárosodás, táplálkozási és szaporodási rendellenesség, pánik reakció, kannibalizmus és akár 50%-os élethossz csökkenés tapasztalható zaj hatására.
Közlekedési zajok szociális költségei WTP értéket (fizetési hajlandóság) a lakosság mennyit hajlandó kifizetni azért, hogy ne legyenek álmatlan éjszakái a zaj miatt (altató) WTP azt vizsgálja, hogy a normál, reális árnál mennyivel többet áldoznak a vásárlók arra, hogy elkerüljék a zajt és az ezzel járó kellemetlenségeket
Közlekedési zajok szociális költségei Az éves szociális költségek mértékét a kutatók 30 és 46 milliárd euró közé teszik, ami a 22 tagállam GDP-jének a 0.4%-a. Ez az érték csak a közúti zajterhelésre vonatkozik, a vasúti közlekedés terhei további 2,3-2,5 milliárd euróra tehetők.
Zajcsökkentés szociális előnyei Ha kevesebb zajhatás éri az embert, javulhat a koncentrálóképesség, jobban teljesítenek a munkahelyükön, ami a vállalatokat is ösztönzi arra, hogy a kötelező lépéseken túl is igyekezzenek biztosítani a zajterhelés-mentes munkakörülményeket a dolgozóinak. A zajcsökkentés az állam számára is hasznot jelent gazdaságilag. Az egészségügy kiadásai a zaj okozta betegségek számának lecsökkenése miatt ugyancsak kevesebbek lennének.
Közlekedési zajok szociális költségei Ha a zajcsökkentés már a gépjárművek szintjén végre van hajtva, akkor a zajárnyékoló falak és egyéb szigetelések költségei sem az államot terhelik. Dán kutatások kiszámították, hogy az európai államok nagy részében minden forrásbeli decibel-csökkenés 100 millió eurós költségcsökkenést okoz –ez az az összeg, amit az utólagos terhelés-csökkentésre fordítottak volna.
hangteljesítményszint Zajcsökkentés emisszió hangteljesítményszint transzmisszió immisszió hangnyomásszint hangintenzitásszint
Zajcsökkentés megelőzés: várostervezés emissziócsökkentés a zajforrásnál: kisugárzott zajteljesítmény csökkentése – aktív védekezés (pl. a berendezés vagy a technológia módosítása, gépjárműforgalom kitiltása) transzmisszió csökkentése az átviteli úton: a zajterjedési viszonyok módosítása – passzív védekezés (pl. gépek tokozása, zajvédő falak) immissziócsökkentés a vevőnél: a vevőt érő zajterhelés kiküszöbölése – passzív védekezés (pl. zajvédő sisak, füldugó)
Zajcsökkentés Gépzaj Közúti közlekedési zaj
Gépzaj csökkentése zajcsökkentett (zajszegény) géptípust kell kifejleszteni, itt lehetőség van a konstrukció megváltoztatására meglevő géptípus zaját kell a felhasználás helyén csökkenteni a tervezés legfontosabb kiinduló adata a gép zajteljesítmény-szintje, ha nincs gyári adat, a teljesítmény-szintet méréssel kell meghatározni zajcsökkentés esetén meg kell határozni a színképet is
Gépzaj csökkentése A mechanikai eredetű zajok csökkentésének főbb lehetőségei: rezgéstanilag méretezett alapozás, a gép dinamikus kiegyensúlyozása; a fordulatszám csökkentése (hátrány a teljesítmény csökkenése) a gép rendszeres karbantartása, kenése, a kopott alkatrészek cseréje
Gépzaj csökkentése Rezgésszigetelt (rugalmas) gépalapozás présgép alapozása (1. rezgésszigetelő anyag; 2. betonalap); b) szivattyú rezgéscsillapító elemekre való felállítása
Gépzaj csökkentése felületek rezgésének csökkentése egyrészt merevítéssel, másrészt az anyag alkalmas megválasztásával (pl. fa, műanyag alkalmazásával rezgő felületek felületnagyságának csökkentése
Gépzaj csökkentése egyes elemek (lemezek, felületek, rudak, csövek) rugalmas csatlakoztatása pl. rugalmas alátétekkel a gép többi részeihez, ezáltal a rezgést nem viszik át olyan elemekre, amelyeknek rezgése felesleges; fémes, kemény alkatrészek ütközésének kiküszöbölése, helyettesítése műanyaggal
Csővezeték testhang-szigetelése Gépzaj csökkentése Csővezeték testhang-szigetelése 1. nem szigetelt csőszerelés; 2. helytelen testhangszigetelés acélrugóval; 3. csőbilincs rugalmas betéttel
Gépzaj csökkentése Tokozás: A gépek zajkibocsátása eredményesen csökkenthető, ha a gépet tokkal vesszük körül. Teljesen zárt tokkal, helyes kialakítással igen nagy zajcsökkenés érhető el. A tokon lehetnek ablakok, ajtók, a megmunkálandó anyag be-és kivitelére csillapított nyílások. Zárt tok esetén külön megoldandó feladat a gép hűtése Ha a gép kezelése nem teszi lehetővé a teljes körülzárást, részleges tokozást alkalmazhatunk. Részleges tokozás esetén az elérhető zajcsökkentés igen korlátozott.
Gépzaj csökkentése gép
Gépzaj csökkentése Hanggátló szerkezetek csendes és zajos tereket elválasztó szerkezetek (pl. géptermet a vezérlőhelyiségtől elválasztó fal, épületek hangszigetelő nyílászárói) gép1 gép2 kezelő
Gépzaj csökkentése Mobil zajárnyékoló
Gépzaj csökkentése Zajvédő fülkék A zajvédő fülkék (kezelő fülkék) a zajos környezetben teljes védelmet nyújthatnak a fülkében tartózkodó számára. Akkor előnyösek és hatékonyak, ha pl. a gép kezelése nem igényli a gép mellett való tartózkodást, hanem elegendő csak a gép külső figyelése, irányítása. A zajvédő fülkék sok tekintetben hasonlók a tokokhoz, csak épp a zajforrás és a megfigyelő helyzete fordított.
Gépzaj csökkentése
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei Zajcsökkentés a gépjárművek szerkezeti változtatásai nélkül zajkibocsátás-vizsgálati eredményei egyértelműen mutatják, hogy ugyanolyan típusú járművek zajszintje között is jelentős különbség adódhat gyártási-szerelési körülmények közti különbségre vezethető vissza, így a gyártási és szerelési fegyelem növelésével a zajszint szerkezeti változtatás nélkül is csökkenthető
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei vezetési stílusa közti különbség : kisebb fordulatszámokon való üzemelés kisebb zajkibocsátással jár együtt, mint a agyfordulatszám melletti „padlógázas” gyorsítás, mely ugyancsak fokozza a zajemissziót „sportos” vezetéssel együtt járó, a gumiabrocs-zajt is megnövelő nagy gyorsítások kisebb sebességfokozatokban történő hosszú „kihúzatás
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei és hirtelen fékezések hangtompító betétek kiszerelésével ajtók csapdosásával, stb. oktatásnak és a tömegtájékoztatási eszközöknek igen fontos szerepük van
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei Zajcsökkentés a szerkezet megváltoztatásával a gerjesztő hatások elkerülése jelenti a leghatásosabb módot a zajcsökkentésre kb. 10 dB csökkenés érhető el motor tervezési adatai, a fordulatszám stb. zajforrás tokozása, hangszigetelése gumiabroncs-zaj
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei A járműpark megújulásának elősegítése Gyártási technológia (hibrid hajtás) Induláskor és kis sebességnél csak a villanymotor dolgozik (városi közlekedés). Kedvező energiafelhasználás Kevesebb káros anyag kibocsátás Karbantartás Geometria kialakítása
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei Útburkolat típusa, minősége (kátyú mentesítés) Suttogó aszfalt A nyitott szemszerkezetű (porózus) kis szemméretű aszfaltok adják a legjobb eredményt zúzalékvázas masztixaszfalt (ZMA) Splittmastix aszfalt (SMA)
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei Zajcsökkentés forgalomszervezési/szabályozási eszközökkel a közúti forgalom (bizonyos járműfajták) sebességének korlátozása (ellenőrzés) a közúti forgalom nagyságának, volumenének korlátozása, bizonyos gépjárművek (pl. nagyteher) áthaladásának megtiltása egész nap/éjjel a forgalom elterelése; a jelzőlámpák összehangolt szabályozása, forgalomtól függő szabályozás, a jelzőlámpák éjszakai kikapcsolása (villogó sárgára állítása); a különböző sebességű gépjárművek részére külön forgalmi sáv kijelölése; a sebességváltozást szükségessé tevő okok, forgalmi akadályok előjelzése.
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei A forgalom nagyságának csökkenése %-ban Az LAeq hangnyomásszint csökkenése dB-ben 10% 0,5 dB 20% 1,0 dB 30% 1,6 dB 40% 2,2 dB 50% 3,0 dB 75% 6,0 dB
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei A tehergépjármű forgalom csökkentése Zajszintcsökkenés LA dB A teherforgalom részaránya 5% 10% 20% 30% 50% 100% 3,5 5 8 10 15,5 75% 2,0 3 4,5 5,5
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei Interaktív sebesség ellenőrző tábla
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei a forgalom elterelése a sűrűn lakott városrészekből más útvonalakra pl.: átmenő forgalom elterelése a várost elkerülő utakra hátránya: a kerülő (hosszabb) útvonalakon nő a zajterhelés nagyobb területet érinthet .
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei a jelzőlámpák összehangolt szabályozása (Fuzzy-módszer), forgalomtól függő szabályozás, a jelzőlámpák éjszakai kikapcsolása (villogó sárgára állítása) A közúti jelzőlámpák összehangolásával 0,5-3 dB zajcsökkenés érhető el. a különböző sebességű gépjárművek részére külön forgalmi sáv kijelölése a sebességváltozást szükségessé tevő okok, forgalmi akadályok előjelzése sávszűkítés
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei komplex intézkedések a tömegközlekedés fejlesztésére és részarányának növelésére a városi közlekedésben sűrű tömegközlekedési hálózat, nagy járatsűrűség, relatív olcsóság, tömegközlekedési csomópontoknál parkolóhelyek létesítése (P+R) átmenő forgalom kitiltása a lakóövezetekből, belváros egyes részeiből a forgalom teljes kitiltása, stb. körforgalom alkalmazásával kisebb a zajszint
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei Egyéb meglevő épületek hangszigetelése
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei Homlokzati falak szigetelés szálas szerkezetű – üveggyapot, kőzetgyapot alapanyag jó hangszigetelő anyagok rendszerint jó hőszigetelők is, fordítva nem biztos hanghullám áthalad a szálas anyagon, súrlódás alakul ki, a hangenergia egy része átalakul hővé ablakok, belső terek szigetelése.
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei új utak/épületek tervezésekor zajvédelmi szempontok figyelembe vétele szükséges védőtávolságok az úttervezési szabályozásnál (pl.: 160…350 m, I. és II. rendű főút 50…75 m)
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei A védőtávolság hatása
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei Az úthálózat kialakításának zajvédelmi kedvező lehetőségei hierarchikus úthálózat kialakítása a fő és átmenő forgalom meghatározott útvonalakra koncentrálásával
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei a távolsági forgalom részére elkerülő utak építése a települések fejlesztési terveinek figyelembevételével
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei a fokozott védelmet igénylő területekről (például lakó- és üdülő területek) az átmenő forgalom kitiltása, csak a célforgalom engedélyezése a különböző közlekedési útvonalak (közút-vasút), és a különböző közlekedési létesítmények (autóbusz végállomás, pályaudvar stb.) koncentrálása közös közlekedési területre a jól belátható csomópontok tervezése
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei A területrendezés, településfejlesztés során arra kell törekedni, hogy a különböző használatú területeket és létesítményeket minél kisebb mértékben terhelje a más területekről, létesítményektől érkező zaj. a közlekedési hálózat és a településtervezés összehangolása (pl. repülőtéri védőövezetekben építési korlátozás, főutak esetén a védőtávolság betartása stb.), a főutak mellé elsősorban intézmények, kereskedelmi-szolgáltató létesítmények és nem lakóterület telepítése
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei az ipari területeknek, szolgáltató létesítményeknek a helyközi forgalmat kiszolgáló közlekedési útvonalakhoz közeli elhelyezése kedvező zajvédelmi szempontból nem megfelelő elhelyezés zajvédelmi szempontból helyes elhelyezés
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei Zajcsökkentés a zajterjedés akadályozásával
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei Növénysáv, erdő közlekedési zaj: 50 m széles erdősáv szükséges autóút esetén lombhullató növényzet: télen a zajcsökkentő hatás elhanyagolható
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei Földtöltés, domb nagy terület védelme esetén célszerű alkalmazni előnye: természetesnek hat, vizuálisan illeszkedik a tájba növényekkel való beültetés esetén növelhető a zöldfelület olcsóbb lehet, ha az anyag rendelkezésre áll (pl. építkezés); tartós, kevesebb karbantartást igényel hátránya: nagy helyigény a megfelelően dús növényzet kifejlődése évekig tarthat alacsony hatékonyság 25º
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei A határoló felület (pl.: fal) a beeső Ib intenzitású hangot részben elnyeli (Ie) részben visszaveri (Iv) részben pedig átereszti (Ia), azaz a hanghullám a fal másik oldalán kilép. Ib = Iv + Ie + Ia
A falra jellemző tényezők Veszteségi tényező: a falban elnyelődő (hővé alakuló) és a beeső intenzitás aránya = Ie / Ib Visszaverődési tényező: a visszaverődő és a beeső intenzitás aránya = Iv / Ib Átvezetési tényező: a falon áthaladó és a beeső intenzitás aránya = Ia / Ib + + = 1
A falra jellemző tényezők Elnyelési tényező: a vissza nem vert energiahányad összesen = (Ie + Ia)/ Ib = + A fenti tényezők értéke függ: a fal anyagától a beesési szögtől a frekvenciától
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei Zajárnyékoló fal (hanggát): a védendő objektumot „eltakarja” a zajforrás elől. forrás vevő
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei Elérhető zajcsökkentést meghatározó tényezők a falnak a zajforráshoz és a védendő létesítményhez viszonyított helyzete a hanggátat a zajforráshoz lehető legközelebb célszerű elhelyezni fal anyaga, szerkezete, vastagsága fal magassága és hosszúsága
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei mozgó zajforrás esetén: a vevő felől nézve a hanggát 160º-os szöget fedjen le 160º
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei Zajárnyékoló falak elhelyezése kijárási lehetőség biztosítása mellett
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei Zajvédő fal hangvisszaverő típus hangelnyelő típus: a fal zajforrás felőli felülete valamilyen porózus anyagból készül (pl. üveggyapot, kőzetgyapot, poliuretán), akkor alkalmazzák, ha a visszavert hang jelentős zavaró hatást okozna
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei Elhelyezési lehetőségek
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei többsávos utak: a sávok közé helyezett második hanggát csökkenti a távolabbi sávokból érkező zajt
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei hajlított fal: közelebb kerül a zajforráshoz, ezért kisebb magasság szükséges
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei Alagút
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei Esztétika Városképet rontó fal
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei Környezetbe illeszkedő fal
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei a megfelelően kialakított fal (anyagválasztás, növényzet) kedvezően befolyásolja a látképet
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei Általában előregyártott elemek (beton, műanyag, fém, ezek kombinációja) Fémlemez anyaga: alumínium, acél, rozsdamentes acél általában hangelnyelő típusú fal hangelnyelő anyag: üveggyapot kőzetgyapot perforált fém előlap hangelnyelő anyag acél tartóoszlop fém hátlap
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei Előny: kis tömeg alacsony ár Hátrány: fém tolvajok korrózió sérülékeny
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei Fabeton A zajforrás felöli oldalon fagyapot réteg kerül elhelyezésre, míg a fal belsejében akusztikai és szilárdsági előírásoknak megfelelő szigetelő anyag kerül beépítésre. A panel hátoldala cementkötésű falapokból áll, a hézagmentes fafonatnak elsődlegesen esztétikai funkciója van.
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei Előny jó léghanggátlási mutatók könnyen és gyorsan telepíthető könnyen szállítható egyszerűen javítható falszakaszok Hátrány viszonylag magas ár fafonatos falak fokozottan érzékenyek a mechanikai hatásokra és a tűzre
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei Kővel kitöltött fal időjárás állóság, hangelnyelő tulajdonság, karbantartás mentesség, vandalizmussal szembeni ellenállás. Magyarországon forgalmazó már van, de ilyen típusú fal még nem épült.
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei Beton, visszaverő típusú Előny: olcsó variálható, rengeteg felület és forma megvalósítható gyorsan építhető Hátrány olcsó megoldásai nem esztétikusak vizuálisan „nagy tömeget” jelent
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei Beton, elnyelő típusú Szemcsés beton
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei Tömör tégla: visszaverő fal, Perforált tégla: elnyelő fal Előny megfelelő környezetben esztétikus zajvédelem mellett határozott fizikai elválasztó objektum is hatékony zajvédő Hátrány nagy munkaigény ezáltal költséges is körülményes a falszakasz javítása, komoly alapozást igényel
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei Műanyag, ütésálló üveg, akrilüveg, PVC, PE Előny: könnyen megmunkálható és alakítható bármilyen felület és forma egyszerűen elkészíthető, variálhatóság, színezhető olcsó gyors és egyszerű sorozatgyártás egyszerűen javítható Hátrány: sérülékeny tűzveszélyes UV-ra érzékeny
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei Átlátszó falak: edzett üveg vagy műanyag pl: akrilüveg Előny: átláthatóság esztétikus nem jelent akkora „vizuális tömeget“ mint a hagyományos falak egyszerűen cserélhető panelek Hátrány: rendkívül költséges Sérülékeny egyes típusok fokozottan tűzveszélyesek vandalizmus” (pl.: graffiti)
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei Fa kedvező vizuális hatás gyakran alkalmazzák kisebb lakóházak védelmére („kerítésként”)
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei „Bio-falak”: a szerkezetnek szerves része a növényzet Leggyakrabban acél illetve beton vázrendszerre telepített, táptalajon növekvő növényzet szimbiózisa biztosít egyszerre zajvédelmet és esztétikai értéket környezetében.
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei növényzet acélváz öntözőcső táptalaj acélrács és geotextil talajszint alapozás beton/fa panelek föld növényzet
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei Előnye természetesnek hat növeli a zöldfelületet földtöltéshez képest kisebb helyigény Hátrány folyamatos karbantartás, öntözést igényel dús növényzet kialakulásához idő kell
Közúti közlekedés zajcsökkentési lehetőségei
A jövő zajcsökkentő megoldásai Megújuló energia, fotovoltaikus elemek
A jövő zajcsökkentő megoldásai Foto katalízis eljárás elvi sémája: Az eljáráskor a fény ultraibolya sugárzásának hatására a zajárnyékoló fal titán-dioxid-bevonata elektronokat szabadít fel, amely a levegő oxigénmolekuláját aktiválja. Az így aktivált oxigén a NOx-el reakcióba lépve stabil N vegyületet hoz létre, amelyet a zajárnyékoló falat bevonó anyag semlegesíteni tud. Ezt követően a zajárnyékoló fal felületéről a semlegesített anyag egyszerűen lemosható (például csapadékvízzel)