Szempontok a kompetencia-alapú képzések elé „Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században” TÁMOP projekt továbbképzése Dr. Budai István Pécs, 2011. április 12.

A helyzet – divat?, zavar és khaosz Elvárások, kényszerek hálójában Lehetőségek, csoda és varázsszerek ringatásában Bizonyosságok, bizonytalanságok ütközésében Viszonyunk: „Lelkes elfogadás” és semmilyen változás Hallgatás – kivárás Szkeptikusság – mire jó a kompetencia-alapú képzés? Kevés eredmény – leírt kompetenciák, -rendszerek által történő képzés Nehezíti a sz szakma és képzések jelenlegi viszonyrendszere

Mit tegyünk? - szellemi kaland, TÁMOP projektek szerepe Alapkérdések érzékelése, tisztázása Összefüggések átlátása, megértése (helyére kerüljön – mire jó?) Rendszerezés - konstrukciós kísérletek Képzésekben történő kipróbálása Szakma – képzés közös dolga tudna lenni

A téma 2 ága és összefüggései Szakmai Milyen szakembereket vizionálunk, várunk el? (általános szakmai) Munkapiac kereslete, elvárása (adott munkahely, adott tevékenység) Képzési Milyen képzési szellemiség mentén tudunk a szakmai és munkapiaci igényeknek megfelelni? Milyen feltételekkel, tartalommal, metodikával stb.?

Szakmai összetevők Jóléti állam jelentős átalakulása Szolgáltatás-alapú társadalom Piaci logikájú szolgáltatások Kliensből - szolgáltatások igénybe vevője, felhasználója Hatékony szolgáltatások – minőségbiztosítás – kompetenciák stb.

(Sz) szolgáltatások Biopszichoszociális – szociális jóllét Életminőség javítása – romlás elkerülése Diszkrimináció, kirekesztődés csökkentése/elkerülése Emberi méltóság, biztonság, fejlődés, áll.polg-i jogok gyakorlása, részvétel Elvárások teljesülésének mérhetősége, viszonyítási pontok

A bizonyítékon-alapuló (vezérelt, informált) gyakorlat Előnyei „Legjobb” módszerek, eszközök – minőség Szükséges/elvárt kompetenciák Igénybe vevő általi ellenőrizhetőség – ld. orvoslás Internet: brit Social Care Institute for Excellence stb. Hátrányai Mechanikusság, rutinizálódás Egyediség, multi-dimenzionalitás háttérbe Kvázi művészi tevékenység kárára (Schön) stb.

Hazai szociális képzések Inkább hagyományos szemléletűek Nem rendszerszerű képzési folyamat, hanem (kvázi) tantárgy- és kreditrendszer Kevésbé integrált szellemiségűek és probléma központúak Kevésbé kompetencia megközelítésűek A diákok hagyományos oktatási és autokratikus nevelési módszerekkel szocializálódt(n)ak: tanár prelegál + előadás, tankönyv + visszamondás = köv: a szolgáltatás felhasználóinak meg(el)ítélése, meggyőzése, szankcionálása Mennyiben van összhangban a szolgáltatások és a felhasználók igényeivel?

Az ismeretátadás problémája

Paradigma váltás? Fejéről a talpára!!!

Kompetencia „Akkor tekintünk valakit kompetensnek egy foglalkozás vagy szakma vonatkozásában, ha rendelkezik a képességek/készségek megfelelő repertoárjával, valamint olyan tudással és értelmezési készséggel, melyet képes alkalmazni többféle kontextusban és szervezetben. Másrészt akkor mondhatunk kompetensnek valakit egy munkakör vonatkozásában, ha kompetenciája egy bizonyos munkahelyen egy bizonyos feladat ellátására képessé teszi” (Jessup 1991).

Kompetencia Mire képes, mit tud megcsinálni (instrukciók alapján) egy új helyzetben, alkotó módon? Mérhető teljesítmény elérése Személyesség, pozitív viszonyrendszer, attitüd Stratégia, módszer, technika, értékrend Szakma egészére vonatkozó generikus repertoár és adott tevékenység (munkakör) végzéséhez szükséges képességek, értékek IP együttműködések egyértelmű kompetenciákra épülnek Kompetencia határok problémája

Kompetencia-alapú gondolkodás a szakmai tevékenység (és képzés) fejlődésének egyik eszköze lehet, DE veszélyek!!! Nem minden ható és nem kizárólagos (ld. tudás, szakértelem, identitás stb)! Változó, fejlődő kompetenciák Nem fragmentizálható túlzottan a szociális munka (ld. Global Standards, Jan Agten, Egészségügyi szm MA)

Kompetencia strukturálási kísérletetek Általában: Európai Parlament LLL kommunikáció (szövegértés, szövegalkotás) anyanyelven kommunikáció idegen nyelven matematikai, természettudományi és műszaki kompetenciák infó-kommunikációs, digitális kompetenciák életviteli, interperszonális, szociális és állampolgári kompetenciák vállalkozási, életpálya építési kompetenciák kulturális önkifejezés kompetenciái

Milyen képünk van a sz szakemberről? Praktikus szakértelem – mesterember (próba-szerencse, intuíció) Racionális szakértelem – szakértő (tudományosság) Menedzsment sz – menedzser Operatív sz – technikus Reflektív szakértelem – reflektív szakember (partneri, facilitátori, dialogizáló) (Jones-Joss, 1995)

Strukturálódás vs holisztikus egység A sz. m. humán öko-rendszerben, holisztikus megközelítésekkel, többdimenziójú partnerségben dolgozik Kompetenciák is holisztikus jellegűek: különböző konstellációkban, rendszerben, a „végtelen” kombináció lehetőségével (Walker 1992) Tanulási folyamat öf: egyéni tapasztalat, reflektívizmus, kooperatív - dinamika, konstruktívizmus (PBL) - képzés termékei Kompetencia rendszerek felépítése vs általános kompetenciák lebontása

Kompetencia rendszer kidolgozásának szempontjai Kolb-féle tanulási ciklus Képzés/tanulás Bemenete Folyamata Kimenete Értékek/attitüdök – képességek – ismeretek

Tanulási ciklusok (Kolb 1984) Minőségi tanulás = megszerzett/fejlesztett kompetenciák konkrét megfigyelés, élmény – mi történik, mit tapasztalok? reflexió és elemzés – mi történt, miért, mit jelent? absztrakció és tervezés – milyen következtetést, mi jó, mi hasznos, mit lehet csinálni? új helyzetben történő cselekvés – miként tudom hasznosítani? azaz MIBEN VAGYOK KOMPETENS és milyen szinten?

Kompetencia rendszer mátrix Tanulási ciklus Bemeneti kompetenciák Folyamat kompetenciák Kimeneti kompetenciák Konkrét tapasztalat Értékek, képességek, ismeretek Értékek képességek, ismeretek Értékek, képességek, ismeretek Reflexió, probléma értelmezés Elemzés -tervezés Új helyzetben cselekvés

Közösségi munkás kompetencia rendszeréből Tanulási ciklus Bemeneti Folyamat Kimeneti Érték-attitüd Aktív cselekvés pontosság megbízhatóság, felelősség vállalása magabiztosság, elköteleződés a közösség fejlődéséért

Közösségi munkás kompetencia rendszeréből Tanulási ciklus Bemeneti Folyamat Kimeneti képesség Konkrét tapasztalat vonatkozásában kíváncsiság, érdeklődés a közösség és tagjai sorsa irányában interperszonális folyamatok vizsgálata, közösségek és tagjait érintő kérdések felvetése közösségek életének komplex megfigyelése

Közösségi munkás kompetencia rendszeréből Tanulási ciklus Bemeneti Folyamat Kimeneti ismeret Konceptualizá- lás – tervezés Forrás: Budai-Kozma tanul-mány http://www.tamop544c.pli.sze.hu tervezés mibenléte tervezés a közösségben, közösséggel tervezéselmélet tudományos alátámasztott-sága

Képzési implikációk Tanuló/gyakornok Tanár felelős: hallgató – nem lehet hallgató felelőssé tenni saját tanulási folyamatáért felelőssé tenni saját kompetenciáinak alakításában Tanár felelős: a tanulói szükségletek felméréséért a tanulási környezet alakításáért a tanulás irányításáért

Tanári kompetenciák Egyéni tanulási szükségletek és stílusok meghatározása Tanulási folyamat megtervezése, folyamatos elemzése-értékelés Diákokhoz tisztelettel, kíváncsisággal, partnerséggel Tanulásirányítási stratégiák kivitelezése Szakmai önfejlődés reflexió önreflexió. Tanár lehetőségeket kínál, beavat, segít, vezet, faciltál…

Miben jobb a kompetencia-alapú képzés? A kizárólagos tartalmi leírás (mit tanítsunk?) mellett a kompetenciákból kiinduló képző programok Honnan-hová akarunk jutni a tanulóval (milyen eredményt akarunk elérni)? Egyénre (tanulóra) jobban adaptálható stb.

DE! ÉS! Csak különböző tanulásirányítási stratégiák-módszerek alkalmazásával érvényesíthető, így tapasztalati, reflektív, PBL, konstruktivista stb. A kompetencia-alapú képzés így: új paradigma, szellemiség, szemlélet, megközelítés, irányultság, keret stb.

Köszönöm a figyelmet!