A személyiség fejlődése A személyiség megismerésének és fejlesztésének lehetőségei az iskolában

A személyiség megismerésének lehetőségei az iskolában A tanulók megfigyelése (órán, foglalkozáson, szabadidőben, stb.) Kérdőíves módszerek ( attitűd skálák, érték vizsgálatok, tanulási stílus feltárása, stb.) Interjú technikák (a tanulók kapcsolatrendszerének feltérképezése, megismerésre anamnézis, stb.) Dokumentumelemzés (tanulói, munkák, rajzok, stb.)

Általános megfigyelési szempontsor A pedagógiai tevékenység során szerzett tapasztalatok, észrevételek a gyermek értelmi fejlődésére vonatkozóan Figyelme: (koncentrált, kitartó, rendszeres, kevésbé tartós, nem rendszeres, képtelen figyelmét összpontosítani, stb.) Megértése, felfogásmódja: (gyors és biztos, lassú, de biztos, lassú és bizonytalan, gyors de felszínes, stb.) Emlékezete: (könnyen értelmesen jegyez meg, könnyen mechanikusan jegyez meg, nehezen hiányosan jegyez meg, verbális emlékezete van, vizuális emlékezete van, motorikus emlékezet jellemzi, stb.) Megfigyelőképessége: (egészre lényegre irányuló, egy területen alapos, erősebb irányításra szorul, lényegtelen esetleges jegyekre irányul, stb.) Gondolkodása: (fejlett kombinatív készség jellemzi, logikus következtetés jellemzik, fejlett absztraháló készsége van, irányítással problémamegoldásra képes, önálló problémamegoldásra képes, problémamegoldásra nem képes, felszínes gondolkodás jellemzi, stb.) Érdeklődése: (sokoldalú, tartós, egy területre koncentrál, sokoldalú felszínes, kialakult, változó, stb.) Tanulásmódja: (könnyen értelmesen eredményesen tanul, lassan értelmesen tanul, nehezen kevés eredménnyel tanul, stb.) Kifejezőkészsége: (fejlett szóbeli világos pontos, fejlett írásbeli világos pontos, nehézkes, pontatlan, stb.) Munkatempója: (gyors, átlagos, lassú) Egyéb észrevételek a tanuló értelmi fejlődésére vonatkozóan.

A tanuló viselkedésére, jellemvonásaira vonatkozó észrevételek Az iskolai munkában: (törekvő, készséges, megbízható, alapos, hangulata szerint változó, megbízhatatlan, zavaró, ellenszegülő, stb.) Társaival szemben: (segítőkész, barátságos, élénk, együtt érző, nyílt, fegyelmezett, szerény csendes, zárkózott, passzív, érvényesülésre törő, önző, uralkodó, stb.) Önértékelése: (megalapozott, kiegyensúlyozott, jogos önbizalommal rendelkezik, felértékeli önmagát, túlzott magabiztosság jellemzi, stb.) Fegyelmezettsége: (meggyőződésből fegyelmezett, érzelmi indítékokból fegyelmezett, félelemből fegyelmezett, elismerésért fegyelmezett, fegyelmezetlen, rendbontó, stb.) Akarati vonások: (kitartó, szava álló, változó szorgalmú, biztatást igénylő, akarati erőfeszítésre nem képes, stb.) Érzelmi élete: (vidám, lelkes, optimista, lobbanékony, kiegyensúlyozott, tartózkodó, zárkózott, szeszélyes, ingerlékeny, kötekedő, félénk, visszahúzódó, szorongó, stb.) Reagálása a jutalmazásra, büntetésre: (tartósan, mélyen érinti, kisség érzéketlen, rövid ideig hatékony, elhárítja, önigazolást keres, agresszív, dacos, megsértődik, nehezen viseli el a bírálatot, stb.)

Az otthoni tanulás Mennyi időt vesz igénybe. Hogyan tanul (önállóan, segítséggel, stb.) Megvannak-e az eredményes tanulás feltételei. Mennyi a gyermek szabadideje, mivel tölti ezt szívesen (játék, olvasás, számítógépezés, sport, stb.) A szülőknek van-e problémájuk a gyermek otthoni tanulása kapcsán.

A gyermek iskolai tanulmányi eredménye

A gyermek csoportban elfoglalt helye A tanuló csoportban elfoglalt helyéről információt kaphatunk: szociometria, rangsorgörbék, írásos feladatok, kérdőívek, stb. elkészítése révén. A szociometriai felmérés segítségével megtudhatjuk, hogy milyen a tanuló és társai kapcsolata. A rangsorgörbék tükrében megtudhatjuk, hányadik helyen áll saját maga és társai szerint az osztályközösségben. Így az önértékelésre következtethetünk (reális önértékelésű, felülértékeli magát, alulértékeli magát, stb.)

A tanuló osztályon kívüli tevékenysége Órán kívüli iskolai tevékenységét (pl. szakkör, stb.) Iskolán kívüli tevékenységét (magán nyelvtanár, stb.) Figyelemre méltó eredményeit.

Pályaérdeklődés pályaválasztási szándék Mi motiválja a tanuló pályaválasztását? Pályaelképzelése reális-e? Milyen változások vannak az évek múlásával.  

A személyiség megismerésénél használható kérdőíves vizsgálatok Tóth László: Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez, Pedellus Tankönyvkiadó, 2004. Pl.: „Szorongás” vizsgálata „Énkép, szociális kép” vizsgálata „Kommunikációs stílus” vizsgálata „Munkával kapcsolatos értékek” vizsgálata

Tanulók Tanulási nehézségekkel, küzdők Tanulási zavarral küzdők Kivételes képességűek Tanulásban akadályozottak Magatartási problémákkal küzdők

A személyiség fejlesztésének főbb lehetőségei az iskolában Tananyagok fejlesztő hatása. A tanári kommunikáció. Speciális személyiségfejlesztő programok. Egyéb lehetőségek (múzeumlátogatás, tanulmányutak stb.)

Hatásos dicséret Hatástalan dicséret 1. Következetesen alkalmazott Véletlenszerűen vagy rendszertelenül alkalmazott 2. Pontosan meghatározza a teljesítmény elemeit Globális pozitív reakció 3. Spontán, változatos és hiteles Uniformizált, automatikus válasz 4. Meghatározott teljesítményre vonatkozik Magát a részvételt jutalmazza 5. Információt ad a gyerek kompetenciájáról Nem informatív, csak a többiekhez való viszonyt mutatja 6. Korábbi teljesítményt felhasználja referenciapontként Többiek teljesítménye a referenciapont

Hatásos dicséret Hatástalan dicséret Az erőfeszítésnek és a képességeknek tulajdonítja a sikert. Képességeknek és küldő tényezőknek tulajdonítja a sikert Belső attribúciót erősíti Külső attribúciót erősíti A gyerek a feladat elvégzése után is értékelni fogja a viselkedést Beavatkozik a folyamatba, elvonja a gyermek figyelmét a fontos viselkedésről

Büntetés, mint viselkedésalakító eszköz Időzítés Büntető és büntetett személyek közötti érzelmi, személyes viszony Jutalom elmaradása is lehet büntetés Kognitív magyarázat fontossága Következetesség Büntetés nagysága

Bírálat, mint visszajelzés Viselkedésre irányuljon, ne a személyiségre Konstruktív javaslatot tartalmazzon a viselkedésre Magyarázzuk meg miért kifogásoljuk a viselkedést Legyünk határozottak és következetesek Kerülni a szélsőséges megnyilvánulást, dühkitörést, megalázást

A viselkedést vezérlő szabályok megalkotásának fontosabb szempontjai Ne legyen túl sok szabály Vonjuk be a gyereket a folyamatba Legyenek rugalmasak, megváltoztathatóak Legyenek egyértelműek Legyenek állító és ne tagadó formájúak Legyenek ellenőrizhetőek és betarthatóak