A kommunikáció elmélete és gyakorlata Balázs László

Bevezetés Kommunikáció – létezés alapfeltétele Beszéd – ember sajátja Nem lehet nem kommunikálni

A kommunikáció értelmezése, alapfogalmai Latin eredetű szó – tájékoztatás, hírközlés Információk közlése, cseréje valamely erre szolgáló eszköz, ill. jelrendszer segítségével Tágabb értelemben – mindenféle inf. Átadás Inf.forrás címzett adó – (kódolás) – csatorna – (dekódolás) - vevő

Kommunikációs iskolák Interakciós modell interakció Tranzakciós modell információ átadás Kultivációs modell tömegkommunikációs megközelítés Participációs felfogás probléma felismerése és megoldása

Beszédhelyzetek A közlés szituáció függő Résztvevői: közlő és címzett A kommunikáció sikere a partnerek kölcsönös szerepfelismerésén múlik (szerepmegvalósítás, normakövetés) Partnerek közötti viszony: Hierarchia szolidaritás

Közlési folyamat A végbemenetele szempontjából a kommunikáció lehet: teljes - amikor a fogadótól értékelhető válasz érkezik részleges - amikor a közlő észleli, hogy a fogadó "vette" az üzenetet, de válasz nem érkezik; egyoldalú: - amikor a közlő nem tudja, hogy üzenete eljutott-e a fogadóhoz.

Kommunikációs zavarok A zavar három típusa: Átmeneti (amikor teli szájjal beszél valaki) Tartós (betegség) Rendszerszerű (van az ágensek közt siket vagy szellemi fogyatékos stb) Fajtái: Forrása az ágensben keresendő, Forrása a kommunikációs rendszerben van, Forrása a kommunikáción kívüli világgal van kapcsolatban

Nyelvi kommunikáció Roman Jacobson modellje (1960) *nemcsak az egyes elemeket rajzolta fel, hanem a hozzájuk tartozó funkciókat is

Különbség az emberi és az állati kommunikáció között Emberi Állati Diszkrét jelek  Globális (szerkesztetlen) jelek nagy számú jel  Szűk számú (max. néhány tucat) Nyílt rendszer  Zárt jelrendszer Oka és célja van  oka van Elvonatkoztatott (absztrahált)  Térben és időben aktuális Tanulás az elsődleges  Öröklés az elsődleges

Az emberi kommunikáció nem verbális dimenziói I. Testmozgás és kinezikus viselkedés Ekman és Friesen - Emblémák - Szemléltetők - Érzelemmutatók - Szabályozók - Alkalmazkodók

II. Testi jellemzők III. Érintkezéses viselkedés IV II. Testi jellemzők III. Érintkezéses viselkedés IV. Paranyelv Trager 1, Hangtulajdonságok 2, Hangkiadás tulajdonságai - Hangbéli jellemzők - Hangbéli módosítók - Hangbéli különállók

V. Proxemika VI. Készítmények (parfüm, ruha, rúzs) VII V. Proxemika VI. Készítmények (parfüm, ruha, rúzs) VII. Környezeti tényezők (bútor, építészeti stílus)

Metakommunikáció 1, a közlés tartalmához 2, a közlés szituációjához A személyes viszonyjelzésen kívül a metakommunikáció jelzéseket közvetít a személyiség érzelmi viszonyulásáról: 1, a közlés tartalmához a közlési tartalom valóságát illetően: i - h a közlési tartalom szubjektív fontosságát illetően 2, a közlés szituációjához a közlési szituáció társadalmi (szerep)viszonylatához a közvetlen kontextushoz 3, a közlés jellegéhez, kulturális minősítéséhez a kommunikáció mint humor a kommunikáció mint játék

Kongruencia - Inkongruencia Kongruencia: egyeztetés, megfeleltetés Inkongruencia: összeférhetetlen közlések

Kommunikációs alaphelyzetek Belső (intraperszonális) Személyközi (interperszonális) Csoportkommunikáció Nyilvános kommunikáció Tömegkommunikáció